Nagy sikerek és borítékolható veszteségek egyaránt várhatnak a magyar pártokra, a román erők között Bukarestért dúl a legnagyobb harc a szeptember végi romániai önkormányzati választáson.
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban
Lesz-e húsz év után újra magyar városvezető Marosvásárhelyen? Megőrzi-e pozícióit a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alkotta, Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnevezésű pártszövetség? Sikerül-e jobb eredményt elérnie a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), mint 2016-ban? Mennyire tudják mozgósítani a magyar politikai szervezetek a szavazóbázist, ezen belül is a fiatal, magasan képzett húszas, harmincas, negyvenes korosztályt? Ezek a szeptember 27-én tartandó helyhatósági választás magyar szempontból releváns kérdései.
Országos szinten Bukarest bevétele gyakorlatilag és szimbolikusan is értékes győzelmet jelent bármely politikai erőnek. A korábbi választások tapasztalataiból kiindulva aki viszi a fővárost, az jó eséllyel a decemberi parlamenti választáson is az első rajtpozícióból indulhat.
A koronavírus-járvány miatt több mint három hónappal később megrendezendő önkormányzati választás előreláthatólag sokkal rosszabb járványügyi helyzetben találja Romániát. A kormány emiatt külön szavazófülkék kialakításáról is gondoskodott, amelyeket azok a személyek vehetnek igénybe, akik hőemelkedéssel mennek el szavazni.
A tétet emeli, hogy a parlament júliusban elfogadott egy jogszabályt, amely a fejlesztési projektek összehangolását és az EU-s támogatások felhasználásának szabályozását végző fejlesztési régiók Bukaresttől való jelentős függetlenségéről rendelkezik. Amilyen kevés visszhangot kapott a törvényhozási aktus, olyan nagy horderejű közigazgatási változásnak számítana, ha hatályba is lépne a kormánypárti és ellenzéki képviselők által nagy egyetértésben megszavazott törvény. A jogszabályt az alkotmánybíróságon támadta meg a legfelső bíróság. A legszebb román politikai hagyományok szellemében Ludovic Orban miniszterelnök is a taláros testületnél fejezte ki a jogszabállyal kapcsolatos aggályait, annak ellenére hogy pártja is megszavazta – ami jól mutatja, hogy a kormánypárton belül sincs teljes egyetértés a kérdésben.
A választási kampányban nem sok szó esik a törvényről, amely végre valós lépést jelenthetne az utóbbi években már nem csak a magyar politikai szervezetek által szorgalmazott adminisztratív decentralizáció felé. Jelen állás szerint Bukarest mindenhatószerepe – amelyet gyakran politikai erőfitogtatásra is használt – jelentősen csökkenne az EU-s projektek lehívása és koordinálása terén, így a fejlesztési régiók valós jogkörökkel, kvázi önállóan, a főváros formális közreműködése mellett oszthatnák el a brüsszeli forrásokat. Mindebből egyenesen következik, hogy az új uniós költségvetési ciklus hajnalán további hatalmi jogosítványok kerülhetnek a helyi és megyei önkormányzatokhoz. Nem árt elégszer hangsúlyozni: a jogszabály hatálybalépését semmi nem garantálja, viszont jelzi, hogy a politikai osztály vélhetőleg elérkezettnek látja az időt egy nagyobb közigazgatási átszervezéshez.
Magyar esély Marosvásárhelyen
Magyar szemszögből a legizgalmasabbnak ígérkező kérdés, hogy Marosvásárhelyen sikerül-e az összes magyar politikai szervezet támogatását élvező, függetlenként induló Soós Zoltánnak megnyernie a polgármester-választást. A négy éve az ötödik mandátumát alig 1700 szavazattal elnyerő Dorin Florea mögé szoruló magyar jelölt tábora óvatosan bizakodó. A Krónika napilap birtokába jutó, belső használatra készült pártfelmérések azt mutatják, hogy az RMDSZ és az EMSZ által támogatott Soós a legesélyesebb a városvezetői tisztségre. A második helyen Claudiu Maior, a korábbi polgármester tanácsadója áll, aki a Pro Romania párt színeiben indul, a harmadik helyen alig lemaradva a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje, Theodora Benedek. A Népi Mozgalom Pártját (PMP) képviselő, főként magyarellenes kirohanásairól ismert egykori Maros megyei prefektus, Marius Pașcan jelentősen lemaradva a negyedik helyen áll. Rareș Bogdan, a PNL európai parlamenti képviselője is jónak látta megszólalni a kérdésben. Egy helyi kampányrendezvényen úgy fogalmazott, hogy csak az ő pártja tudja szétzúzni az RMDSZ-t, Vásárhelynek és Maros megyének liberális és román vezetésre van szüksége, ellenkező esetben „más irányú befolyási övezetbe kerül”.
Az egyfordulós választás miatt Soós Zoltánnak van a legnagyobb esélye a győzelemre. Mint Illyés Gergely politológus, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa mondja lapunknak: „Az eddigiekben Dorin Florea úgy volt képes nyerni, hogy bár volt több román jelölt, az egyedüli esélyesnek ő számított, mivel a többi román párt hallgatólagosan átengedte neki a kampányterepet. 2016-ban a Florea és Soós mögött végző harmadik jelölt 10 százalék alatti eredményt ért el. A jelenlegi három román jelölt elméletileg ennél erősebb szintet képvisel. Ha mindhárman teljes gőzzel kampányolnak, az kedvező lehet Soós Zoltánnak.” Illyés szerint a veszélyt az jelentheti, ha három jelöltből kettő úgy gondolja, hogy a város román kézen tartásáért megegyeznek és visszalépnek, vagy szavazataikat hallgatólagosan átirányítják Theodora Benedeknek. „A pozitívum az, hogy a régi rendszer örökösének szánt Maior és Benedek között nehéz elképzelni bármilyen egyezséget” – jegyzi meg a politológus. A szakértő szerint a másik bizonytalansági faktort a magyar–román vegyes pártként aposztrofált Szabad Emberek Pártja (SZEP) jelenti, amely bevallottan a magyar szavazatokra is hajt. Ez gyengítheti Soós Zoltán esélyeit; az ő választási kampányát úgy kalibrálták, hogy az RMDSZ-ben csalódott választókhoz és a román szavazókhoz egyaránt szól.
Székelyföldi magyar–magyar játszmák
A székelyföldi politikai térképet illetően nem igazán lehet nagy meglepetésre számítani. Csíkszeredán nem indul újabb mandátumért a polgármester: Ráduly Róbert helyett az RMDSZ a parlamenti képviselőt, Korodi Attilát jelöli, az EMSZ részéről Tőke Ervin száll versenybe. A Hargita megyei tanácselnöki posztért az RMDSZ-es Borboly Csaba immár a negyedik alkalommal indulna, az EMSZ pedig az egykori gyergyószentmiklósi polgármestert, Mezei Jánost indítja. Nagy szenzációnak számítana, ha az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjei meg tudnák szorongatni Korodit vagy Borbolyt. Kovászna megyében szintén az RMDSZ-es politikusoknak, a sepsiszentgyörgyi polgármester Antal Árpádnak, illetve a megyei tanácselnök Tamás Sándornak van a legnagyobb esélye az újabb mandátumra. EMSZ-es ellenfeleik Tatár Imola, illetve Bálint József lesznek.
A székelyföldi városok közül 2020-ban is Székelyudvarhelyen zajlik az egyik legkiélezettebb választási küzdelem. Az eddigi polgármestert, Gálfi Árpádot kizárta soraiból az MPP, így ő a Szabad Emberek Pártja színeiben indul, a polgári párt Mike Leventét indítja. Az RMDSZ Derzsi Lászlótól reméli, hogy visszaszerzi neki a települést.
Az MPP-nek Székelyudvarhelyen kívül Gyergyószentmiklóson és Szentegyházán is van polgármestere, ezenkívül további tizenkét településen nyert 2016-ban. Gyergyószentmiklós 2008 óta az MPP fellegvárának számít: nagy érvágást jelentene a pártnak, ha nem sikerülne újabb mandátumot szereznie Nagy Zoltánnak. Legnagyobb ellenfele az RMDSZ-es Csergő Tibor.
Kolozsvári küzdelmek
Kolozsváron sok szempontból hasonló a helyzet, mint Marosvásárhelyen: itt is adva van egy roppant népszerű PNL-es polgármester Emil Boc személyében. Az RMDSZ Csoma Botond parlamenti képviselőt indítja a polgármesteri székért, a megyei tanácselnöki tisztségért Vákár István, a tanács alelnöke indul.
Illyés Gergely a Mandinernek azt mondja erről: „Kolozsváron, miként Váradon is, az a tét, hogy az etnikai arányhoz közeli eredményt tudjon elérni a markáns magyar jelölt által vezetett lista. Az alpolgármesteri tisztség megtartása a választási aritmetika alakulásának kérdése. Előfordulhat, hogy 20 százalékos eredménnyel sem lehet alpolgármestert adni, és úgy is alakulhat, hogy 10 százalék elegendő lehet. Önmagában az etnikai szavazásnak a fenntartása a kihívás Kolozsváron: minden választáson formában kell tartani, erősíteni a magyar szavazóbázist, reális alternatívát kell tudni felmutatni.”
Így szavaznak
Romániában a helyhatósági választás egyfordulós, így minden közigazgatási egységben a legtöbb szavazatot összegyűjtő jelölt kerül a polgármesteri hivatal, illetve a megyei tanács élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e a voksok legalább felét. A helyi és megyei tanácsok összetételét listás rendszerben választják 5 százalékos bejutási küszöb mellett. Ahogy azt már megszokhatták a választópolgárok, a kampány lebonyolítása szigorú szabályokhoz van kötve: csak a kijelölt helyeken lehet plakátolni, a pártok egyetlen plakátot helyezhetnek ki, amelynek egyik oldala sem haladhatja meg a fél métert. Nem szabad választási rendezvényeket szervezni parkokban, zöldövezetekben, természetvédelmi területeken; nem vehetnek részt 16 év alatti fiatalok a mozgósításban, szórólapok osztogatásában. A pártok kampánytevékenysége így főként a virtuális térben való megjelenésre, valamint az írott és elektronikus médiajelenlétre korlátozódik. A választáson 256 042 jelölt indul, ez a szám valamivel kisebb, mint 2016-ban, amikor 267 239-en jelöltették magukat helyi vagy megyei tisztségre.
Partiumi mérkőzések
Nagyváradon az EMNP színeiben áll rajthoz Zatykó Gyula, a PNL-es polgármester, Ilie Bolojan tanácsadója. Illyés Gergely szerint az EMNP a PNL-lel való partnerségre alapozva szeretne alternatívát építeni, kihasználva azt, hogy a legutóbbi választásokon az RMDSZ mélyen az etnikai arány alatti, alig 15 százalék körüli eredményt ért el. A rossz szereplésnek strukturális okai is voltak, azóta a Bihar megyei szervezetben is jelentős változások történtek, így az EMNP talán megpróbálja még jobban megroppantani az RMDSZ-t. A szövetség részéről Cseke Attila korábbi parlamenti képviselő és szenátor, egykori egészségügyi miniszter indul, a megyeelnöki tisztségre Szabó József megyemenedzsert jelölik. EMNP-s ellenfele Szilágyi Zsolt, a párt külügyi és nemzetpolitikai bizottságának elnöke lesz. A városvezetői tisztségre nincs esély: a Nagyváradot eddig vivő Bolojan helyett várhatóan Florin Birta alpolgármester folytatja a PNL váradi sikertörténetét. A választási matematikától függően elképzelhető magyar alpolgármesteri pozíció, ám ahhoz nem az adott magyar formáció eredménye az elsődleges szempont.
„Szatmárnémetiben idén is jó esély van magyar győzelemre”
Szatmárnémeti több szempontból is tanulságos helyzetben van. A város lakosságarányában és etnikai összetételében is Marosvásárhellyel hasonlítható össze. A polgármester az RMDSZ-es Kereskényi Gábor, aki 2016-ban úgy tudott győzni, hogy a magyarság aránya 35 százalék. A győzelemre idén is jó esélye van. A politológus megjegyzi: „Az etnikai szavazás itt másik irányban működött, mint Marosvásárhely esetében: a magyar jelölt sok román szavazatot is kapott. Ebben benne volt az előző, román városvezető rossz teljesítménye, aki akkor is indult, illetve az is, hogy korábban Ilyés Gyula irányította a várost több mandátumon keresztül, s ennek az időszaknak pozitív a megítélése. Tehát Szatmárnémetiben van hagyománya annak, aminek kapcsán Marosvásárhelyen közel hasonló etnikai arányok mellett nemzethalált vizionálnak román részről.” Illyés Gergely szerint ebben a határ menti elhelyezkedés is közrejátszik, és mások a tapasztalatok, mindenesetre a példa jól mutatja, hogy egy etnikailag megosztott városban is elnyerheti a polgármesteri tisztséget egy magyar, ha a románok egy része számára is megelégedéssel vezeti a települést.
Kolozsvár, Nagyvárad és Brassó mellett Temesvár számít a PNL erős erdély–partiumi bástyájának. A bánsági nagyváros gazdasági fejlődési üteme Barbu Mateescu szociológus szerint Ezópusz teknősbékájához hasonlítható. „Míg a nyúlvárosok fejlődése sokkal látványosabb, a teknősnek számító Temesvár lassabban, de biztosan araszolt előre, egyre erősebbé, sikeresebbé válva. Ez elég is volt az előző periódusban, ám időközben a nagyváradi polgármester teljesen felújíttatta a városközpontot, a turisták százharminc évet utazhatnak vissza az időben, Kolozsvár rendkívüli dinamikát mutat, kiváltképp a kultúra területén, Jászvásár pedig az informatikai szektorban tud felmutatni egyre számottevőbb eredményeket. Sok temesvári szeretné, ha városa hasonlóan népszerű, elismert és kellőképpen értékelt lenne. Meglátjuk, lesznek-e elegen a változást akarók az urnáknál” – válaszol megkeresésünkre a román kutató.
„Marosvásárhelyen Soós Zoltánnak van a legnagyobb esélye a győzelemre”
Temesváron Nicolae Robu kihívója a Berlinből Temesvárra költöző, 36 éves Dominic Fritz, aki a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Szabadság, Egység, Szolidaritás Pártja (PLUS) színeiben indul. Mateescu szerint Fritz választási győzelme nem lenne meglepetés, a román választók nagy tisztelettel viseltetnek a német nemzetiségűek iránt, elég, ha Klaus Iohannis államfőválasztási eredményeit és népszerűségét nézzük. „Nem tudom, hogy Fritz választási stratégiája mennyire jól van kidolgozva, végeztek-e kutatásokat azon társadalmi rétegek körében, amelyek képesek lehetnek eldönteni az eredményt. Hátrányt jelenthet, hogy az USR–PLUS számára ez az első helyhatósági választási megméretés, a tapasztalathiány döntő tényező lehet” – fogalmaz a szakértő. Győzelme esetén Fritz egyike lenne az USR–PLUS kevés számú polgármestereinek, ami nyomást gyakorolhat a pártszövetség polgármesteri tisztséget nem szerző helyi szervezeteire, hogy a soron következő megméretéseken jobban teljesítsenek. A szociológus megjegyzi: a korábbi választásokhoz képest az USR–PLUS jelöltjei vérfrissítést jelentenek, hisz indulóik nem professzionális politikusok, hanem menedzserek, cégvezetők, informatikai szakemberek, építészek és civil aktivisták, akik eddig megelégedtek a választópolgári szerepkörrel.
Mi lesz a megyékben és országos szinten?
A megyéket illetően borítékolható a magyar közösség vesztesége, hisz az elmúlt négy évben öt megyei tanácselnököt adott az RMDSZ, októbertől a legjobb esetben is négy megyével számolhat a szövetség. „Változott a választási törvény, közvetlenül, névre szólóan választjuk a megyei tanácselnököket is. Bihar megyében az etnikai arány miatt is nehéz lenne győzni, ráadásul Ilie Bolojan az ellenfél, akinek nagyváradi népszerűsége 70 százalék felett van. Szatmár és Maros megyében kétesélyes a verseny. Utóbbiban Péter Ferenc kihívója Dorin Florea, Szatmárban Pataki Csaba esélyei javultak azzal, hogy az EMSZ visszaléptette jelöltjét, Pop Zoltán Károlyt az esélyesebb jelölt javára. Szatmár megyében Pataki Csaba előtt is volt magyar vezetője a megyei tanácsnak, ott ennek van hagyománya” – összegez a politológus. Országos szinten a PNL, az USR–PLUS és a Szociáldemokrata Párt (PSD) küzdelme határozza meg a választást: a bukaresti főpolgármesteri pozícióért is a szocdem városvezető, Gabriela Firea, illetve a PNL és az USR–PLUS közös jelöltje, Nicușor Dan csatázik. A két jelölt közel azonos esélyekkel indul, sok múlik a részvételen – mondja Illyés Gergely. Hangsúlyozza: nagy kérdés, hogy a jelen járványügyi helyzetben hányan mennek el szavazni, melyik tábor lesz elkötelezettebb, ha sorok alakulnak ki a szavazóhelyiségek előtt.
„A 2016-os választáson a PSD sok megyei tanácsvezetői helyet szerzett, többnyire a Kárpátokon túli területeken volt sikeres. Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon, Brassóban nehezen elképzelhető PSD-s győzelem. Erdélyben inkább a PNL jelöltjei szerepeltek jól. Innen nézve ha Nicușor Dan nyer Bukarestben, akkor a PNL országos győzelemként könyvelheti el a választási szereplést. Ha viszont Gabriela Firea jön ki győztesen, és a PSD nem veszít sok megyét a Kárpátokon kívül, ő is el tudja adni ezt országos győzelemként a számoktól függetlenül. Ezért kulcsfontosságú Bukarest mindkét oldal számára, hiszen az eredmény jelentős mértékben befolyásolhatja a parlamenti választás előtti közhangulatot” – hangsúlyozza Illyés.
„A megyéket illetően borítékolható a magyar közösség vesztesége”
Ha a polgármesterek és a helyi tanácsosok számát nézzük, a PSD eddig minden helyhatósági választást megnyert. A romániai települések többsége vidéki kisváros vagy község, ahol a szocdemek üzenetei mindig pozitív fogadtatásra találtak. Ez az aspektus azonban torzíthatja a valós országos helyzetértékelést. „Ha a városi lakosság arányát összehasonlítjuk a vidéki települések lakosságarányával, akkor kiderül, hogy az ország lakosainak többsége városban él. 2019-ben a polgármesterek 60 százaléka PSD-s volt, viszont története leggyengébb eredményét érte el az EP-, illetve az államfőválasztáson. Száz szociáldemokrata vezetésű vidéki település PSD-szavazóinak száma megegyezett egy nagyvárosi negyed nem szociáldemokratákra szavazó választópolgárainak számával” – vázolja lapunknak Barbu Mateescu. A PSD-vel szembeni erők két politikai táborra különülnek, ez az egyfordulós választás miatt sok helyen a szociáldemokratáknak kedvez, azonban számos PSD-s polgármester a PNL-be igazolt át, így a szociológus a korábbiaknál gyengébb szocdem eredményre számít.
„A Szociáldemokrata Párt történetének nem a legfelhőtlenebb időszakát éli. Ha a támogatottsági adatokat nézzük a biztos pártválasztók körében, akkor a PSD lemaradása jelentős a PNL mögött. Következésképpen a baloldali tömörülés a polgármesterek száma tekintetében jól fog állni, de a szavazatok országos összesítése után valószínűleg a második helyre szorul” – magyarázza Mateescu. És hogy egy nagyobb vereség mit jelenthet a szocdemeknek? A párt épp az átalakulás kellős közepén van, így egy esetleges újabb kudarc nem járna az ilyenkor megszokott következménnyel, a vezetés összeomlásával. Mateescu úgy véli, hogy a pártnak most a bukaresti teljesítmény talán fontosabb is, mint az országos eredmény. Amennyiben Gabriela Firea újabb mandátumot szerez, ő lesz a pártelnöki tisztség első számú várományosa és a PSD 2024-es jelöltje az államfőválasztáson.
Erdély létfontosságú kapcsolódás Nyugat-Európa felé – Román szociológus a Mandinernek.
Címlapképen: Nyolc éve áll Kolozsvár élén Emil Boc. Korábban már bő négy évig vezette a várost, aztán miniszterelnök lett. Fotó: Shutterstock
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
A szakszervezetek a bérek és nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámleépítésekkel, az ingatlan- és gépjárműadó két-háromszoros emelésével is elégedetlenek.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Funkcionális analfabetizmus és tanárhiány sújtja az oktatást.
Megpróbálják újraéleszteni...
Egy szűk belső kör vette át az irányítást a romániai jogrendszer fölött.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Ettől függ, hogy pályára lép-e a magyar középpályás.
