Nem elég a polgárháborús örökség, a másfél millió menekült, a koronavírus és a feudális, korrupt elit: sok ezer milliárd forintnyi kárt okozva fél Bejrútot felrobbantotta egy hanyagságból otthagyott óriási vegyianyag-szállítmány. Libanont a robbanás után dühödt tüntetések rázzák tovább, amik máris a kormány lemondását eredményezték.
Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban.
Öt éve a bejrúti kikötő 12-es raktárában rostokolt az a 2750 tonna ammónium-nitrát, amely augusztus 4-én rárobbant a fővárosra, százharmincöt embert megölt, több mint ötezernek sérülést okozott, és romba döntötte az ország gyengélkedő gazdaságát. A tragédia, amelyhez a robbanóanyagot szállító hajó tulajdonosától a kikötőfőnökségen és a kormányon át Vlagyimir Putyin orosz elnökig rengetegen járultak hozzá, inkompetens kormányzati szereplők egész sorára derít fényt, és leleplezi Libanon működésképtelenségbe fagyott, feudális politikai rendszerét.
2020. augusztus 4-én hajnali 5 óra 40 perckor tűz ütött ki a bejrúti kikötőben – a kikötő vezetősége szerint korábban hegesztők dolgoztak ott. 6 óra 8 perckor történt az elhíresült, Ciprusig elhallatszó robbanás, amely öt kilométeres körzetben falakat hajlított meg, ablaküvegeket tört be, és kráterré változtatta a kikötőt. Marván Abbúd bejrúti kormányzó szerint a várost 15 milliárd dolláros (kb. 4400 milliárd forintos) kár érte, nagyjából háromszázezer lakás sérült meg, Kelet-Bejrút jó része lakhatatlanná vált. A kormány azonnal rendkívüli állapotot rendelt el, amelynek végdátumát folyamatosan kitolta, egyelőre a robbanástól számítva két hétre kapta meg a katonaság a rendkívüli állapottal járó jogköröket.
Tragédia a köbön
Libanon sokadik tragédiája ez az utóbbi évtizedekben: az erőszakos eseményektől tobzódó történelmű, 1975 és 1990 között polgárháborúba süllyedő, a délen szomszédos Izraellel a kétezres években is többször háborúzó volt francia gyarmatra a közelmúltban számos más szempontból is rájárt a rúd.
A hasonló nagyságrendben mozgó itthoni fertőzésszámhoz képest Libanon lapzártánkkor 6517 koronavírus-fertőzöttje és 78 halottja nem tűnik túl soknak, viszont az ottani egészségügyi rendszert ez a szám is sokként érte. Oszman Itani pulmonológus, a bejrúti egyetemi klinika orvosa ezt nyilatkozta augusztus elején az Arab Newsnak: „A Rafik Haríri Egyetemi Kórház intenzív szobái már teli vannak, és ha a helyzet a következő napokban ugyanilyen marad, nem fogja tudni fogadni a kórház az intenzív ellátást igénylő eseteket.” Ez pedig a napi száz körüli esetszám mellett egyáltalán nem jó hír, főleg úgy, hogy a robbanás sérültjei is rázúdultak a túlterhelt libanoni egészségügyre.
Abban is biztosak lehetünk, hogy ez még nem az utolsó fejezet. És én már azt nagyon várom, hogy megjelenjen a film végén a felirat: VÉGE.
A Cash Talk különkiadásában Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó, valamint Kohán Mátyás, a Mandiner rovatvezető-helyettese azt járja körül, hogy a Tisza Párt megszorító csomagja milyen elvonásokat jelentene a magyar társadalom számára.
A legfrissebb epizódban bemutatjuk, hogy kik a háború legnagyobb kufárjai, kik húznak hasznot a tragédiából.
A legbátrabb ukránok vére, lassan négyévnyi pusztítás és kulcsfontosságú területek átadása lesz a késlekedő békekötés ára. Kohán Mátyás írása.
A Szentatya Bejrútban nem kertelt: kimondta, hogy vannak fájdalmak, amiket még az unokáink is érezni fognak. Ám a romok között a reményről is beszélt: a libanoni nép példája mutatja, hogy a legmélyebb pokolból is fel lehet állni, ha van erőnk a békét választani a harc helyett.
A legfrissebb epizód jelszava: „Áradna az adó”. Bizony a Tisza Párt 1300 milliárdos megszorítócsomagját veszi most górcső alá Kohán Mátyás.
Terrorcselekmény, fegyveres rablás, emberölés, 12 éven aluliak elleni nemi erőszak.
Szőlő utca, energia, nagyhatalmak: Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben nincs alku. A globális átalakulásban Amerika békét, Európa háborút akar. Magyarország mozgástere kulcsfontosságú a 2026-os választáson.
