Drágul és tovább torzul a budapesti parkolás

2020. július 23. 18:10

Írta: Joó István
A budapesti parkolás augusztustól több helyen drágul, ez pedig a szomszédos városrészeket terheli majd az arrébb vándorló autóinvázióval. A Fővárosi Közgyűlés döntése alapján kijelölt II., XII., XIII. és XIV. kerületi tarifaemelés bujtatott lesz: zónaátsorolásokkal és eddig ingyenes közterületek fizetőssé tételével valósul meg.   

A budapestiek, illetve a fővárosban dolgozók nap mint nap szembesülhetnek azzal, hogy egyfajta kergetősdi-kiszorítósdi zajlik az autósokkal. Valahol drágítják a parkolási díjat, mire az autós pár utcával arrébb vagy egy kerülettel kijjebb kezd el parkolni. Folyamatos a drágulás, sőt egyre több helyen tűnnek fel a „P Zóna” feliratú táblák, a fizetős terület tágul a külsőbb kerületek felé. De a bejáró autósok is hódítanak: például a lakótelepek szűk utcácskáit ellepik, vagyis kvázi ingyenes P+R-parkolókká teszik. Főleg metrómegállók közelében, belsőbb kerületek vasúti megállói tájékán figyelhető meg ez.

Zónaátsorolásokkal a bevétel növeléséért

Fél év elteltével itt van az újabb, a fenti folyamatot mozgásban tartó parkolódíj-drágulás. De megállja-e a helyét a drágulás szó, ha a Fővárosi Közgyűlés június 25-i ülésén nem bántották a parkolási díjrendszer öt díjtételét? Bár maradt a 175, 265, 350, 440, illetve 525 forintos díjtételtípus, sok fizetési zónát átminősítettek magasabb díjtételűvé. „A mostani változtatások tarifaemelésekként jelentkező zónaátsorolások – erősíti meg a Mandinernek Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) elnöke. – A módszer formai trükk, és nemcsak azért, mert így jobban hangzik, hanem mert a parkolási tarifák éppen egy VEKE-javaslat hajdani győzelme alapján a fővárosi közösségi közlekedés viteldíjához vannak rögzítve. Márpedig utóbbinak az emelésével nem volna népszerű próbálkozni.

A drágulás útja az is, mikor új körzeteket vonnak be, szintén kerületi javaslatra a parkolásba…” 

Hogyan parkolhatunk augusztus 1-től? 

Mondják, a legtöbb Belvárosba bejövő, parkolni akaró autós a XIII. kerületet pécézte ki magának, miután évekkel ezelőtt az V. kerületben minden korábbi díjzónát 1-essé tettek, azaz attól kezdve ott a legtöbbet, 525 forintot kell fizetni. Ezzel az indoklással idén augusztustól minden angyalföldi parkolózónában ugrik egyet a díjtétel – vagyis az egész kerületben többe kerül a parkolás. 
Ami a XIV. kerületet illeti: Zuglóban nemcsak a Mexikói út és a Nagy Lajos király útja közötti fizetős részeken növekszik 175 forintról 265-re a díj, hanem még az Örs vezér tere eddig ingyenes parkolást nyújtó tájéka is bekerül a fizetős sávba. A fenti két pesti kerület mellett Budán is súlyosbodnak a parkolás anyagi feltételei. A II. kerületben, a Szépvölgyi út és a Margit híd közötti hatalmas, eddig viszonylag olcsó fizetőövezetben egyszerre két kategóriát romlik a helyzet, 5-ösről 3-asra vált a rendszer, vagyis 175 forint helyett 350-et kell majd fizetni. A Marczibányi téren ráadásul csak három órára lesz érvényes a jegy, aki marad, új jegyet kell váltania. 

A XII. kerületben nem gatyáznak többé a differenciálással: minden eddig díjzóna 2-es lesz, melynek megfelelően egységesen 440 forintot kell fizetni. Ugyanebben a hegyvidéki kerületben szintén bevonnak új területet a fizetős parkolásba, méghozzá a Szent János Kórház eléggé tágas környékét.

Mi teszi rablóvá a parkolóórát?

A parkolási rendszer lényege: a Fővárosi Közgyűlés joga megalkotni a parkolási rendeletet, megállapítva abban a zónákat és a tarifákat, de ezeket mindig kerületi kezdeményezésre teszik meg, illetve a kerületekhez tartozik a parkolás lebonyolítása és – itt a lényeg – ezekhez folyik be a pénz is. Dorner Lajos rávilágít: „A kerületek foggal-körömmel ragaszkodnak a parkoltatáshoz, hiszen ennek saját bevételként befolyó díja szabadon elkölthető – hiszen címkézetlen – forrás. Az egyéb bevételek döntő többsége címkézett: céltámogatás, feladatellátásra kapott pénz, nem ad mozgásteret a kerületi önkormányzatnak. Ha a parkolási pénzt is elvennék tőlük, akkor úgy élnék meg, hogy falhoz állítják őket.

S ha már a kerületeké a bevétel, akkor jó, ha növelni is lehet? A VEKE elnöke a parkolási cégek örök bizniszén túl két további okot említ a mostani drágítási döntésre. Az egyik alkalmi, a koronavírus-járványhoz kapcsolódik: elvonták a szintén a kerületekhez befolyó, szintén szabadon felhasználható gépjárműadót, magát a fővárosban parkolást pedig ideiglenesen ingyenessé tette a kormány. Úgy gondolkoznak a kerületek:

vissza kell tehát szerezni a kieső pénzeket, beleértve az iparűzési adó egy részének elvonását, amit a szolidaritási adó jelent. 

A másik, nem szezonális oka a parkolás drágulásának egy belső mozgatórugó: a helyi lakosság, a lehetséges szavazóbázis. A kerületi autótulajdonos érvényesíteni akarja az ingyenes parkolás lehetőségét szűkebb lakókörnyezetében, de sokszor nem tudja. Máshonnan jövő autósok férkőztek a „helyére”. Nyomást gyakorol tehát a polgármesterére, aki enged a majdani helyhatósági választási szavazat reményében.

Az emelt díjtétel tehát – foglalja össze Dorner Lajos a mindmáig érvényes parkolási mizériát – többletbevételt jelent, másrészt valamelyest csökkenti a zsúfoltságot, ezzel a helyben lakóknak több ingyenes parkolóhelyet biztosít… Mindez oka annak, hogy legkésőbb fél évente mindig kitalálja pár kerület, hogy zónaátsoroltatást akar. Ebből azonban újabb és újabb igények keletkeznek: hiszen ha valahol díjat emeltek, az átkergeti az autósokat a szomszéd kerületbe. S akkor annak a kerületnek a polgármestere fogja kezdeményezni a – végül körbejáró – drágítást, illetve kijjebb és kijjebb kúszik a parkolási övezet Budapesten. Soha nem lesz ennek vége, amíg hibás, illetve nem egységes a szabályozás. Ám az ésszerű egységesülést a kerületek erős, pártpolitikán átívelő lobbija Tarlós István idején is megakadályozta. Pedig a 2010-es évek elejére már megindult az egységesítés, a VEKE kezdeményezésére a Budapesti Közlekedési Központhoz (BKK) került a parkolásügy, ám a kerületek lobbija elérte, hogy elvegyék onnan.

Megspórolt vagy eltüntetett P+R parkolók 

A Központi Statisztikai Hivatal egymillió kétszázötvenezer forgalomban lévő autót tart számon Budapesten és az agglomerációban együttesen. Minden harmadik autó rendszeresen közlekedik is fővárosszerte. Milyen jó volna, ha legalább elegendő ingyenes, nagy (P+R) parkoló állna a vonzáskörből és más kerületekből autózók rendelkezésére, külsőbb pontokon, tömegközlekedési csomópontok tájékán! 

Dorner Lajos a kilátásokat illetően lehűti a kedélyeket: „Bécsben is húsz évbe tellett kiépíteni a szükséges sok tízezres kapacitást. Nálunk viszont ez jóval tovább fog tartani. Az ingatlan-spekuláció miatt P+R parkolók szűntek meg vagy lehetséges helyeik épültek be, a politika pedig belenyúlt a finanszírozásba is, súlyos ellenérdekeltséget teremtve. A parkolási bevételek ugyanis döntően a kerületeket illetik, a P+R-ek kiépítése és üzemeltetése viszont a Főváros feladata és költsége.”

Fénykép: Földházi Árpád

Összesen 95 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hol itt a gond? A város mindenkié!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés