Trianon nem volt még soha ennyire szép

2020. július 4. 7:38
Eddig nem publikált, míves és tartalmas térképeket mutat be a Trianon előtti és utáni Magyarországról a Központi Statisztikai Hivatal „A számontartott nemzet” címmel megjelent, reprezentatív kötete.

„A számontartott nemzet” címmel az alkalomhoz méltó, exkluzív albumot adott ki trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulójára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). „A Trianon előtti és utáni évtizedek Magyarországa statisztikai térképeken” címmel.

A kötet alcíme annyira pontosan leírja a tartalmát, hogy aki ez alapján rohanna megvenni, annak nem is érdemes tovább olvasnia (meg rohanni sem, mert a könyvet kizárólag a KSH weboldalán lehet megrendelni), akit pedig nem érdekel ez az egész, az meg úgysem fog. De legalább megspóroltam nekik pár percet a kezdéssel. 

Ez az írás azoknak szól, akik el tudják képzelni, hogy a fenti tömör mondattal összefoglalt tartalom érdekes lehet, de azt nem, hogy miért és hogyan. Márpedig érdekes, mindenekelőtt azért, mert exkluzív tartalommal rendelkezik:

olyan statisztikai térképek találhatóak benne, amelyek eddig soha, sehol nem jelentek meg nyomtatásban.

Mert valójában egy részletes jegyzetekkel ellátott térképalbumról van szó.

Haladjunk kívülről befelé: ezt a könyvet senki sem fogja a buszon olvasgatni. Na, nem mintha szégyellnivaló lenne! Sőt.

De a nagy alakú, kemény táblás formátum és az igényes papírhasználat tekintélyes, több mint 2,5 kilós (2670 gramm, megmértem!) kötetet eredményezett. Az album külső védőborítója és belső borítása teljesen megegyezik: vadászruházathoz hasonló matt sötétzöld alapszín, arany betűkkel és Nagy-Magyarország térképekből készült montázzsal.

És akkor a belbecs: 1867 és 1945 között a KSH-nak saját térképkészítő műhelye volt. Logikus, hiszen a térképek előállításához szükséges minden adattal rendelkeztek. Közel kétszázötven ebben az időszakban született térképet válogattak bele a kötetbe, amelyek részben a trianoni döntés közvetlen és közvetett hatásait ábrázolják, részben 

az 1918 előtti és utáni pár évtized Magyarországának jellegzetességeit mutatják be.

A tizenhárom fejezetre osztott mű tematikus sorrendben mutatja be a társadalmi-gazdasági folyamatokat a kiegyezéstől a II. világháborúig. A természeti környezettől és a közigazgatástól kezdve az anyanyelveken és nemzetiségeken, a vallási-felekezeti összetételen keresztül az egészségügyig minden területre részletesen kitérnek a szerkesztők. Mezőgazdaság, ipar, bányászat, kereskedelem, postai és távközlési infrastruktúra, demográfia, rendvédelem – csak pár példa a témákat illetően. 

A könyvet jó ritmusban szerkesztették; a térképek és a szöveges részek kellemesen átláthatók, könnyen olvashatóvá teszik. Ha valaki azt mondja, hogy pár óra alatt végigböngészek egy majd' négyszáz oldalas statisztikai albumot, és közben nem is fogok unatkozni, valószínűleg nem hittem volna el. Pedig így volt. Persze nem olvastam el minden egyes betűjét, de mindegyik fejezetben találtam izgalmas dolgokat.

Gondolta volna például, hogy Magyarország első bűnügyi statisztikái még a 18. században készültek? És azt, hogy 1928 és 1932 között magasan Szeged vezetett a közúti balesetek gyakoriságának megoszlását tekintve?

A kedvencem a 

„Térkép a hülyeség elterjedéséről Magyarországban az 1880. népszámlálás szerint” 

című tábla. Ilyet szerintem ma is érdemes lenne készíteni. A viccet félretéve, a „hülye” szó ekkoriban orvosi szakkifejezésként volt használatos.

1882-ben a Balaton-felvidéken ugyanakkora volt a magyar nemzetiség aránya, mint Háromszékben, 1873-ban Zala és Vas megyében volt a legtöbb marha, és 1885-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében évi átlag 80 liter bort fogyasztottak fejenként (Az több mint két deci naponta, de tekintve, hogy a gyerekek és a nők jóval kevesebbet ittak, a férfiak esetében ez a kétnaponta egy palackot is elérhette.) 1934-ben pedig a Piatnik társasjátékot adott ki

„Szerezzük vissza Nagy-Magyarországot!”

címmel – csak pár tényadat a múltból.

A fentiek mellett is számtalan egyéb érdekességet találhat még az olvasó. A statisztikai adatok; a földrajzi eloszlás és a történelmi események összefüggéseiből egy színes, összetett kép bontakozik ki történelmünkről, amely segít jobban megismerni a korszakot és talán árnyalja a leegyszerűsített Trianon-narratívákat. Az albumot a KSH weboldalán tudják megrendelni, 14 990 forintért.


A kiadvány ötletadója Rózsa Dávid könyvtáros, történész, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke, 2016-ban Az Év Fiatal Könyvtárosa Díj különdíjasa, a Nemzetközi Statisztikai Figyelő alapító főszerkesztője volt. Szerkesztőtársaként Rovács Barna jegyzi a kötetet.

„Még 2013-ban jelentettük meg a KSH Könyvtárban őrzött, 1945 előtti, magyar vonatkozású térképek katalógusát. Már akkor felmerült bennünk a gondolat, hogy ennél jóval többet tehetnénk ennek a gazdag anyagnak a megismertetéséért. Tekintettel arra, hogy a statisztikai térképészet fénykora az 1867 és 1945 közötti évtizedekre esett, 2018-ban elhatároztuk, hogy a századik évfordulóra előállunk egy olyan, statisztikai forrásokon alapuló kötettel, amely térképek és a megértést elmélyítő tanulmányok segítségével mutatja be a magyar történelem Trianon előtti és utáni évtizedeit” – mondja kérdésünkre Rózsa Dávid, a kötet szerkesztője. 

Kiemelte, hogy szerzőik hangsúlyosan ismeretterjesztő szövegeket írtak, eseteként önálló kis térképmagyarázatokkal, így segítve a lehető legszélesebb olvasói kör elérését.

A könyvet épp ezért nemcsak a kutatóknak, hanem mindenkinek bátran ajánlja.

A kötet „folytatásaként” az a KSH Könyvtárában most épül egy kiállítótér, amely interaktív formában eleveníti majd meg a különböző statisztikai adatsorokat, térképeket, és amely várhatóan még idén megnyitja kapuit – meséli.

Hozzáteszi: mindezen kívül az emlékév alkalmából született még két statisztikai kiadvány, amelyek minden, a téma iránt érdeklődő számára fontos olvasmányként szolgálhatnak: a Statisztikai Szemle című folyóirat 2020. 6. száma Magyarország 1920 és 2020 közötti száz évét mutatja be tizenegy szakcikkben, míg a Regional Statistics a Kárpát-medence területi statisztikai folyamatait írja le hosszú idősoros elemzésekkel.

Összesen 57 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A kormány biztosan megrendelte minden általános-és középiskola, s az ország összes könyvtára számára, talán maradt egy kis pénz a felesleges konzultációs plakát akcióból.....Az embereket nem a plakátokkal kell meggyőzni, a fiatalokkal kell megismertetni a történelmet, nevelni őket a hazaszeretetre, aminek terén a Fidesz, a kormány fényévekkel le van maradva.

Kádár alatt erősebb volt a hazaszeretetre való nevelés, mint a Fidesz kormányok alatt. A Fidesz 22-ben csak az öregekre számíthat, akiket meg gyérít a biológia. A Fidesz nem készül erre............nincs stratégiája.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés