Hogy áll a Nyugat a maga szembenézéseivel?

2020. június 10. 14:30

Veszprémy László Bernát
Mandiner
A nyugati világ nem – csak – a „meritokrácia” és a „szabad piac” miatt tart ott, ahol, hanem mert ahol úgy ítélték szükségesnek, kíméletlenül kifosztották a harmadik világot.

Észak-Európát és Nyugat-Európát tüntetések és zavargások sora rázza meg: deklaráltan fő céljuk a rasszizmus elleni tüntetés, de a történész szemlélő egyéb dolgokat is észrevesz.

Nyugat-Európa és Észak-Amerika, mint ismerjük a régi mantrát, már „feldolgozta” a múltját, ők már „szembenéztek”, és nekünk, kelet-európaiaknak ehhez „fel kell zárkóznunk”. Ez az elképzelés nem csak a balliberális elit fejében létezik, de éppen elég konzervatív is megfogalmazta már,

azt képzelve, hogy nyugaton az emlékezetpolitikai kerítés is kolbászból van. 

Ennek tükrében izgalmas megnézni a nyugati nagyvárosokból érkező híreket, miszerint milyen szobrokat rongáltak meg a tüntetők. Edward Colston rabszolgakereskedő szobrát ledöntötték az angliai Bristolban. Robert Milligan rabszolgatartó szobra is eltávolításra eltávolították Londonban. Belgiumban is elszállítják II. Lipót belga király szobrát, mely uralkodó alatt Kongóban tömeggyilkosságok történtek.

Hogy mégis mit kerestek az angol városokban ilyen sok időn keresztül szobrok, amiket az emberiség egyik legborzalmasabb bűne, a rabszolgakereskedelem és a gyarmatosítás fenntartóinak és haszonélvezőinek állítottak, jó kérdés kelet-európai szemmel. Egyéb válasz nincsen rá, hogy míg Barack Obama amerikai elnök – joggal – foglalkozott már a múltban Székesfehérvár szoborállítási szokásaival, addig a – jogos – kelet-európai kritika elmaradt például azzal kapcsolatban, hogy a nyugat mennyire nézett szembe múltjával. Lehet, hogy nekünk is aggályokat és kritikákat kellett volna megfogalmaznunk az angol emlékezetpolitikával kapcsolatban, persze most már mindegy, mert a tüntetők elintézték a kérdést.

Ez még érthető, és lássuk be, teljességgel jogos, még ha módszereiben elítélendő is.

A nyugati világ nem – csak – a „meritokrácia” és a „szabad piac” miatt tart ott, ahol,

hanem mert ahol úgy ítélték szükségesnek, kíméletlenül kifosztották a harmadik világot. A bevándorlók gyakran éppen azokból az országokból érkeztek, ahol felmenőiket a gyarmati rendfenntartók kínozták és gyilkolták. Ilyenkor nem azt a mechanikus, egyébként a Black Lives Matter világnézetétől nem sokban eltérő szempontot kell nézni, hogy „na de a britek is fehérek”, hanem örülni kell, hogy a magyarság nem vett részt a rabszolgakereskedelemben és nem gyarmatosított senkit a világon. Ez a konfliktus nem a magyarságé tehát: vívja meg, aki csinálta!

Még izgalmasabb azonban, hogy megrongálták Winston Churchill, de még Mahatma Gandhi és Tadeusz Kościuszko szobrát is, előbbieket Londonban, utóbbit Washington D.C.-ben. Churchill szobrára azt írták, hogy „rasszista”. Persze hozzátehetnénk, hogy amellett, hogy megnyerte a második világháborút, ami nyilván pozitívum, eközben tömeggyilkos is, gondoljunk Drezdára. Igen,  összetett életrajz, nem is szeretném boncolgatni. De az effajta finom ellentmondásokat, problémákat a nyugati önkép láthatóan eddig láthatóan kevéssé tette magáévá, dolgozta fel. Gandhi és Kościuszko szobrainak megrongálása, illetve a tény, hogy elvétve egy-két konzervatív lapon kívül ez láthatóan senkit sem zavar, már mélyebb problémákra mutat rá. 

Mit gondolnak mégis a nyugati világban a kelet-európaiakról? Milyen oktatást kaptak ezek a fiatalok – kisebbségiek és baloldaliak –, hogy

nem tudnak különbséget tenni lengyel-amerikai szabadságharcos és nyugat-európai rabszolgatartó között?

Gandhi szobrának esetéről már nem is érdemes beszélni, a brit birodalommal szembeszálló függetlenségi harcos éppen, hogy a BLM ikonja lehetne.

A konfliktus a nyugati emlékezetpolitikát eddig kritikátlanul méltatók számára persze feloldhatatlannak tűnik. A kisebbségiek tudatlanságára fogják a helyzetet? Lehetetlen, hiszen mechanikus kisebbségvédő állásponton állnak. A többség és az állam emlékezetpolitikai szembe nem nézésére, felkészületlenségére fogják? Lehetetlen, hiszen eddig ők voltak követendő példa Kelet-Európa számára. A válasz a hallgatás.

A kelet-európai országok emlékezetpolitikájának kritikusai – alkalmanként joggal – megfogalmazták a vádat, hogy főleg a második világháború és a kommunizmus feldolgozását katyvasz, feldolgozatlanság, szembe nem nézés jellemzi.

Ám a mostani nyugat-európai és észak-amerikai eseményeket figyelve felmerül a kérdés, hogy nem jellemzi-e ez sokkal inkább a nyugati világot? Azt a teljes emlékezetpolitikai katyvaszt, feldolgozatlanságot, szembe nem nézést és az utóbbi időben erőszakos kitöréseket, amik a nyugati fejlett demokráciákat jellemzik, meg sem közelíti Kelet-Európa. Magyarország ebben sem „zárkózott fel” a nyugati világhoz.

Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A fekete rabszolgákat szállító
Országok: Szállítmány: Rabszolgák száma:

Portugália (EU) 30,000 ------ 4,650,000
Anglia (EU) 12,000 ------ 2,600,000
Spanyolorsz. (EU) 4,000 ------ 1,600,000
Franciaorsz. (EU) 4,200 ------ 1,250,000
Hollandia (EU) 2,000 ------ 500,000
USA 1,500 ------ 300,000
Dánia (EU) 250 ------ 50,000
Mások 250 ------ 50,000

Forrás: Hugh Thomas: The Slave Trade, the History of the Atlantic Slave Trade 1440-1870, Picador, 1997, 805.old.
Tehát mind a szállítmányok számának, mind a szállított rabszolgák számának 97 százalékáért a későbbi EU-s országok felelősek.

Hóman Bálint joggal kaphat szobrot Magyarországon.
Nem az Obama apját verték agyon az ÁVO-sok, hganem a Hómant.
Menjen az összes libsi a picsába, aki megakadályozta, hogy az ÁVO által megkínzott és agyonvert Hóman szobrot kapjon.

"Hogy mégis mit kerestek az angol városokban ilyen sok időn keresztül szobrok, amiket az emberiség egyik legborzalmasabb bűne, a rabszolgakereskedelem és a gyarmatosítás fenntartóinak és haszonélvezőinek állítottak, jó kérdés kelet-európai szemmel. "

Szigetváron mit keres akkor Szulejmán emlékműve Laci? Tudod, volt pici szerepe abban, hogy a muszlimok 150 év alatt valami 3 millió magyart hajtottak el rabszolgának és csináltak gyarmatot a Magyar Királyság jelentős részéből.

Soha nem értettem, miért nem lehet normálisan beszélni a rabszolgaságról, ami de facto része a történelemnek. Minden népcsoport űzte valamilyen mértékben, a feketék is egymás között, sőt természetesen a fehérek is egymás között. Ez tény marad akkor is, ha az összes szobrot bedobálják a folyóba, nem lehet kitörölni az emlékezetből.

Hiába próbálja egy 12%-os kisebbség átírni a történelmet a saját érdekei szerint, ez úgysem fog sikerülni. Magyarországon egy ennél is csekélyebb létszámú kisebbség próbálkozik ugyanezzel. Az erősebb mindig lenyomta a gyengébbet, a kisebbség érdekei mindig alá voltak és vannak rendelve a többség érdekeinek. Lehet panaszkodni a Teremtőnek. Még a demokrácia is arról szól, hogy a többség akarata érvényesül a kisebbség ellenében.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés