Holokauszt és felelősség: miről nem beszél a holland király?

2020. május 17. 8:42

Veszprémy László Bernát
Mandiner
Olyan holokauszt-emlékbeszédért méltatják a holland királyt, amiért egy magyar politikust pellengérre állítanának.

Hollandiában minden év május 4-én tartják meg a Halottak Emléknapját (Dodenherdenking), ami az országban a holokauszt és a második világháború áldozataira való közös emlékezés napja. (Arról, hogy ez már önmagában milyen blamázs, itt írtam korábban).

Az idei emlékezésen kivételesen beszédet mondott Vilmos Sándor holland király, aki párhuzamot vont a koronavírus miatti megszorító intézkedések és a korabeli zsidótörvények között. Utóbbi törvényekről ezt mondta beszédében: „Akkor a döntést meghozták számunkra. Egy megszálló, mely kíméletlen eszmeiségével több millió ember halálát okozta”. Beszédében továbbá utalt rá, hogy nagyanyja, Wilhelmina királynő nem tett eleget a német megszállás alatt a zsidóságért, és hogy hazáját akkoriban „a szabadság teljes hiánya” jellemezte.

Itt érdemes elidőzni egy pillanatra. Nyilván pozitívum, hogy – végre, 2020-ra, első holland államfőként – elismerte Vilmos Sándor nagyanyja sötét szerepét. Nyilván az is pozitívum, hogy idén januárban – ismét, első hivatalban lévő holland miniszterelnökként – Mark Rutte is elismerte hazájának holokausztban való szerepét. Ezek ugyebár olyan dolgok, amiket itt Magyarországon már minden kormány megtett, Orbán Viktor legutóbb Benjamin Netanjahu 2017-es látogatásakor, Áder János pedig 2012-ben, Izraelben. 

A probléma inkább az, hogy

Willem-Alexander a hollandiai holokausztot teljes egészében a németekre kente.

Hiszen, mint mondta, a hollandiai zsidóellenes intézkedésekről a „döntést meghozták számunkra”. Pedig Hollandia 1940 májusi megszállása után a kollaborációra utaló jegyek már korán megmutatkoztak: még mielőtt bármilyen német követelés elhangzott volna, egyes újságok már elbocsátották zsidó alkalmazottaikat, zenekarok hátraültették zsidó zenészeiket, betiltották zsidó előadók műveit, a szociáldemokrata szakszervezetek elbocsátották zsidó tisztviselőiket, és a legmagasabb holland közigazgatás szintjén is utalás történt rá, hogy az országba érkezett 16 ezer német zsidó menekültet „kiadnák” Németországnak. A holland könyvtárak saját szakállukra összeállították 30 ezer zsidó szerző művének listáját, és a munkákat kidobták. Sajátos módon a betiltott könyvek listájára helyezték XI. Piusz pápa 1937-es náciellenes enciklikáját, a Mit brennender Sorgét is. 

Bizonyos fokú önjárás tapasztalható volt a holland közigazgatás részéről, igaz ebben a szervilizmus és az opportunizmus, nem feltétlenül az antiszemitizmus mutatkozott meg. Az amszterdami közigazgatás előre elkészítette a város „zsidótérképét”, melyen a zsidók által lakott házakat pontokkal jelölték. Jacob Lentz, a holland cenzusiroda vezetője 1937-ben részletes tervet nyújtott be új, fényképes holland személyigazolványok készítésére, melyet a kormány elutasított azzal, hogy „a feltételezés, hogy minden holland egyben potenciális bűnöző is, ellentétes a holland hagyománnyal”. A nácik azonban kapva kaptak Lentz ötletén, aki a megszállás alatt forradalmasította a holland személyigazolványok rendszerét, vízjellel ellátott, két fotót, két ujjlenyomatot, két speciális tintával készült személyes aláírást, a kiállító hivatal aláírását, illetve pecsétjét tartalmazó iratokat vezetve be. 

Ezzel az ellenállók és a zsidók dolgát súlyos megnehezítette, s nem is meglepő, hogy Hitler Berlinben személyesen tüntette ki Lentzet,

akinek filozófiája bevallottan a következő volt: „Számunkra a listázás a szolgálat”.  

A „listázás”, mármint a zsidó lakosok precíz feljegyzése, ez esetben nem kevesebbet jelentett, mint a népirtáshoz való nélkülözhetetlen asszisztálást. Lentz tipikus esete volt az értékekre vak holland bürokráciának, melynek alapvetően ártalmatlan perfekcionizmusa a modern Európa egyik legborzalmasabb bűnének kellékévé vált. A cenzusiroda a zsidók összeírásában is igen alapos volt, példának okáért 1942 elején jelentésbe foglalva, hogy Kohnokat és Levyket találtak, akik nem szerepeltek a zsidók listáján. Egy anekdota szerint azonban Lentznek kellemetlen perceket szerzett, amikor a zsidós holland vezetéknevek listájára felírta a Wimmer nevet is, majd átadta azt F. Wimmer adminisztráció-ügyi német Generalkommissarnak.

Ezekre nem utalt beszédében a király. A dilemmát, miszerint bárki meghozta-e a döntést a holland belügy számára, hogy saját javaslatra felvesse a zsidó menekültek kiadását Németországnak 1940-ben, nem érintette. Ez a beszéd tehát explicit mosdatás volt, és – gondolhatná a magyar olvasó, aki a karcos publicisztikákon és a magyar emlékezetpolitikával való Fehér Ház szintjén történő foglalkozáson edződött – nyilván meg is kapta a magáét a holland baloldaltól, a zsidó szervezetektől és a nemzetközi sajtótól.

„Wilhelmina királynő egyetlen beszédében sem beszélt a zsidóság [üldöztetéséről]. A tény, hogy a király szóvá tette ezt a hiányosságot, nemcsak jogos, hanem bátor és különleges lépés volt részéről, és egyedi is” fogalmazott az NLTimes szerint Ross Eisemann, az Izraeli Információért és Dokumentációért felelős Központ (CIDI) vezetője. A holland szociáldemokraták (PvdA) elnöke, Lodewijk Asscher „lélegzetelállítóan jó beszédnek” nevezte a felszólalást. Amszterdam Zöld Baloldalhoz tartozó polgármesterasszonya, Femke Halsema hasonlóan méltatta a beszédet. A hazai baloldali zsidó sajtó is méltatta a beszédet, megdöbbentő módon teljesen kihagyva (!) a király mondatát arról, hogy a „döntést” a zsidóellenes rendelkezésekről „meghozták” a német megszállók Hollandiának. Hosszasan lehet keresgélni a Magyarországot hasonló – természetesen sohasem államfői szinten érintő! – botrányok esetében azonnal – és joggal – kritizáló fórumokon az elítélést,

ám ezúttal elmaradt a szidalom. 

Az objektív szemlélőben természetesen rögtön kialakulhat a kép: ezek szerint az emlékezetpolitikai botrányoknak nem a tartalomhoz és a felvállalt nézetekhez, hanem a megszólalóhoz és annak politikai meggyőződéseihez lehet köze. Minden jel szerint, ha egy nyugat-európai ország államfői szinten kezd markáns történelem-mosdatásba, az elfogadható, mivel hazája követi az EU-s fősodratot, liberális politikát gyakorol. Ha egy magyar politikus – vagy ha éppen nem politikus, egy a kormányhoz szegről-végről köthető értelmiségi vagy publicista – fogalmaz hasonlóan, akkor Magyarországot akár nemzetközi fórumokon is elítélik. Itt nem óhajtom megvédeni a magyar történelem apologétáit, pusztán rámutatni kívánok: az emlékezetpolitika bizony politika, a politika pedig a hatalomról szól. Aki mást képzelt, csak áltatta magát.

Összesen 217 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Igen, erőről és pénzről szól az országok megbecsülése.

Lenne Magyarország a dúsgazdag Hollandia, nem lenne velünk annyi baj. Abban reménykedem, h. a mégiscsak négyszer akkora mint mi és annyira nem is kifosztott, eladósított Lengyelországba beletörik a bicskájuk.

A kollaboráns Soros György mikor áll pellengérre a zsidók deportálásában betöltött szerepe miatt?

És hány évesen kért bocsánatot?

Már megint, kikkel történik "méltánytalanság"?
Ami minket illet,
"John C.: Magyarországot kirabolták –
Magyarországról a nyolcvanas évek óta 242 milliárd dollárnyi magántőkét vittek külföldre

Döbbenetes mennyiségű pénz hagyta el Magyarországot napi.
2013. máj. 24. - A hetvenes évektől fogva Magyarországról 242 milliárd dollárt vittek ki offshore területekre egy 2010-i adat szerint."
Ki volt az MNB deviza főosztályának vezetője ebben az időszakban?
És ezért nekünk szeretni kell őt, őket, a csapatát?

A holokauszt sajnos, többnyire méltatlan, tisztességtelen kontextusban kerül az asztalra.
És majd mindig megjelenik alatta, mellette, fölötte, csak érintőlegesen és spontán: a pénz.

Lehet az erőt a közjó előmozdítására is használni. Lehetne.

A Kárpátaljai Ferenceseket ajánlanám.

Előbb még 13 éves volt, most meg már el sem követte. Így megy ez a hazugságiparban.

1Ha az Úr, a te Istened elvezérel arra a földre, ahova most bevonulsz, hogy birtokodba vedd, s ha kiűzi előled mind a népeket, a hettitákat, a girgasitákat, az amoritákat, a kánaániakat, a perizitákat, a hivvitákat és a jebuzitákat - hét nálad népesebb és nagyobb népet -, 2ha az Úr, a te Istened majd kiszolgáltatja neked, s te legyőzöd őket, akkor töltsd be rajtuk az átkot, ne köss velük szövetséget és ne könyörülj meg rajtuk.

Mi történt a felsorolt népekkel?

Persze, h. kilógott, csak nem álltam meg, úgy-e nem baj? Van olyan gyerekem, aki megörökölte Őket tőlünk és olyan jólesek, h. visszaírnak, a mi címünkre.

A legkisebb fiunk Németországban él, és onnan küldözget, az atyák meg nyugtázzák, ami címünkre, mert a fiunk biztosan azt adta meg. Nagyon jólesik, nem is az, h. visszaírnak, hanem, h. az almánk, kérés nélkül, nem messze gurult a fájától. Mi meg még mindig adózunk, az első az evangélikus egyház, mert az a miénk, a második, kezdettől fogva Ők. Szóval, ez a megfejtés és elnézést a magán témáért!

(És József Attila továbbra is a nagy kedvenc!)

(Zárójelben és OFFtopik:

Komoróczy MTA tag régi és hires-hirhedt zsidó-volt-Árpád tréfáját ellenpotoznám ekvivalensebb :) történettudományi alapossággal:

Szerintem a Honfoglaló magyar törzsekhez (a hetekhez :) - Itt Én a hét magyar törzsre gondolok :) ) csatlakozó három kabar törzs mindahány tagja és vezetőik is a KAZÁR birodalom KOPPÁNYAI ÉS VAZULJAI voltak akik a kazár birodalomban a sztori szerint intézményesen fölvett vallással szembehelyezkedő POGÁNYLÁZADÓK voltak ámde illetve és (Árpád magyarjaihoz csatlakozva) távoztak a kazár birodalomból a Kárpát-medence irányába - Komoróczy MTA asszirológus professzor (és rintintin is) hadd nevessen magában :-D )

De azt azért tegyük hozzá, hogy nyilasok viszont több, mint egymillióan voltak az 1939-es szavazási eredmények szerint. Szóval rendben, hogy volt mellettük vagy 8 millió nem nyilas, de ez azért nem kevés.

Válaszok:
Senye Péter | 2020. május 18. 11:42

Karsai nyilvánvalóan síkhülye, de objektíve az a zsidó, aki megélte 1944 októberét, már számottevő eséllyel megúszta. Persze azért, mert eddigre már a németeknél sem működtek a gázkamrák...

Azért talán említést érdemel, hogy konkrétan a magyar határokon belül nem a bolsik hajtottak végre tömeggyilkosságot. Pontosabban a délvidéki mészárlás, és a malenykij robot alkalmas az ezüst- és bronzéremre, de azoknak nem sok magyar állampolgár kollaboránsa volt, akkor még a szerb partizánok és a Vörös Hadsereg önállóan ténykedett.

A Vatikánnak nem volt magasabb rendű embere Magyarországon, mint a nuncius. Na, Angelo Rotta nuncius nyakig benne volt az embermentésben. Ő volt az egyik, aki nyomást gyakorolt Horthyra a deportálások leállítása érdekében, ősszel meg tömegjével állított ki menleveleket a hozzá forduló zsidóknak.

A hálátlanság játéka ebben az esetben abban áll, hogy a Vatikán hivatalos kiküldöttjét, nagykövetét - ha már az érdemei vitathatatlanok - magánembernek divat beállítani, ahelyett, hogy észrevennénk, hogy a pápa követéről, az Egyházi Állam tisztségviselőjéről van szó.

Hát, mondjuk Pétain, a Vichy kormány miniszterelnöke, életfogytot kapott. Ami nem baj, mert az I. vh. egyik győztes francia tábornokaként méltó volt népe hálájára, de tény, hogy jobban megszívta, mint Horthy.

Rendben, nem zsidó, de ostoba történelmi tévedések szajkózója föltétlenül. Ez valahogy tényleg része a magyar balos hagyománynak.

Igen, a lakosság olyan 10 %-a elég ijesztő arány. Legalább ennyi stock antiszemitával és náciszimpatizánssal számolni kell. Amúgy ma is... De az ötvenes évek ávósainak is akadnak elég veszélyes arányban utódai.

A kérdés nem ez. A kérdés az, hogy ha mindenkit belesorolunk ilyen körökbe, akkor csökken, vagy nő az arány...

Azért a magyar bolsik elvtársai nagyon tudatosan ítélték halálra ukrán gyermekek százezreit is, amikor mindenkitől elvették a búzát, és hagyták a vasútállomásokon fegyveres őrizet mellett megrothadni.

Biztosítalak róla, hogy a gázkamrák miatt is mélységes undor és düh van bennem, de az ilyen sztorik miatt is.

Izé, ez duzurnak ment.

A holland SS-ek fizettek meg mindenért, ők fogságba sem kerültek.

A nyilasokra szavazók többsége sem volt nyilas.

Az Amerikában született és amerikai állampolgár 120 ezer japán származású férfit, nőt és gyereket Manzanarba küldők semmiben sem különböztek az endlösungról mit sem tudó magyar csendőröktől.

Soha sem látszik lehetségesnek

egy rintintinnel érdemlegesen diskurálni (, főként egy mandiner fórumban), olyannal aki

aki komoroczy (MTA tag!!) történelem alakító professzor zsidó-volt-Árpád tételét ( amely fricska tétel, jahh haha ) [a tudományos értelemben nézve cionkeresztény Hitgyülekezet Hetek interjúja nyomdokain (is)] hittel hiszi.

Képtelenség rintintini "történészi entelkektüellel" is érdemlegesen diskurálni (főként egy mandiner fórumban ).

Ki tudja elképzelni az István a királynak, a történelem alakító műalkotásnak kereszténységre konverzióját legalább valami kicsinyke pogánylázadáska nélkül? ( tudjuk didaktice, ama lázadás a kereszténységre konverzió ellen van)

Azt hiszem senki. De bizonyos, már fent a topikban megemlített történész féle szerzők egy majdnem még nomád , sztyeppei, kötetlen-vallású birodalmat a kazárokét a történelemalakító munkájukban határtalan plaszticitással a képzeletükben el tudnak teljesen zsidóvallásositani, olyannyira is hogy a szövetséges nép fejedelme (Árpád) is
zsidóvá konvertaljon.


Az ószövetségben megemlitett Askenáz a nemzetségfát ott megtekintve messze megelőzte időben Ábrahám-Izsák-Jakob és Juda nemzetségfalevélkéjét,
Noé-Jafet-Gomer- : Askenáz.
Tehát Askenáz íme így nem Judao.

Vajon a szkíták (így írva sem tévedés) törzsei s népessége azaz az Askenáz országabéliek cakk-pakk betértek a szigorú zsidó vallásba a Jézus utáni nyolcadik-kilencedik évszázad tájékán??

Rintintin is alkotja ezt a nézetet......






Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés