Akik a segítőket segítik – a CallForHelp segélyvonalról

2020. május 13. 8:22
Két hónappal ezelőtt CallForHelp néven lelki elsősegélyvonal indult az egészségügyi és szociális területen dolgozóknak. A támogatás e formáját már civilek is igénybe vehetik. A családtól, és a megszokottól való elszakadás, valamint a bizonytalanság a leginkább megterhelő a járvány időszakában – összegzi a tapasztalatokat Székely András, a kezdeményezés elindítója.

Vírus és karantén sújtotta hónapjainkban tény: 

a járvány miatt a szokottnál is nagyobb nyomásnak vannak kitéve az egészségügyi dolgozók.

Hogy lelki terheiket valamelyest enyhítsék, klinikusok, pszichiáterek és mentálhigiénés szakemberek összefogásával a Végeken Egészséglélektani Alapítvány elindította a frontvonalban dolgozók számára a CallForHelp segélyvonalat.

Az egészségügyi dolgozók az 1 770-7333 szám tárcsázását követően kaphatnak segítséget a hívásra válaszoló önkéntesektől. „Nem az a célunk, nem is lehet az, hogy megoldjuk a betelefonálók problémáit, hanem hogy meghallgatásukkal segítsük őket saját erőforrásaik aktivizálásában” – mondja a Mandinernek Székely András, a kezdeményezés elindítója.

Alig debütált a lelkisegélyvonal, körvonalazódott is az igény, hogy a szociális területen dolgozóknak is szükségük volna hasonló segítségre. Az ő és a gyermekvédelemben dolgozók hívásait az 1 770-8877 számon várják, míg a bezártsággal, az elszigeteltséggel, a szorongással küzdő hívóknak a teljes lakosságból az 1 700-4788 vonalon nyújtanak érzelmi támogatást.

Beszűkülés, bizonytalanság

Nem is feltétlenül a munkaterhelés, hanem a családtól, a megszokottól való elszakadás, a helyzet szülte nagyfokú bizonytalanság a megterhelő – sorolja Székely András azokat a problémákat, amikkel a legtöbbször találkoznak a kollégái.

Sokan küzdenek a megváltozott anyagi helyzetükkel, munkakörülményeik átalakulásával,

de többeknek szenvedést okoz családdal való kapcsolattartás hiánya, beszűkülése, és főként az, hogy nem tudni, mikor lesz vége a mostani nehéz helyzetnek, ráadásul fogalmunk sincs, mi vár még ránk.

A kezdeményezéshez nagy számban csatlakoztak önkéntes szakemberek az ország minden tájáról, sőt néhányan még külföldről is. Jelenleg mintegy százötven önkéntesük van, de folyamatosan csatlakoznak újabb jelentkezők. A CallForHelp célja, hogy a segíteni szándékozókat összekösse a segítségre szorulókkal, ezért igyekeznek rendszerezni és megfelelően csatornázni ezeket a megkereséseket. Az önkéntesek csoportja igen színes, vannak köztük pszichiáterek, pszichológusok, mentálhigiéné szakemberek, lelkigondozók, korházlelkészek, egyetemista hallgatók és végzősök is, persze nem mindenki a telefonvonalak mellett dolgozik.

„Segíteni az is tud, akinek nincsen papírja róla”

– vallja Székely András. A kezdeményezés elindítói azt kérik, aki segítségnyújtóként szeretne csatlakozni, küldje el jelentkezését az onkentes kukac callforhelp.hu e-mailcímre. A jelentkezést követően némi beszélgetés után igyekeznek mindenkit bevonni a segítésbe.

Arra a kérdésemre, hogy miként tudják szűrni az alkalmasságot a feladatra, Székely azt válaszolja, egy érzelmi támogatásra szoruló egyszerű ember meghallgatásához is kell hozzáértés, így nem ültetnek mindenkit a telefonhoz. Elbeszélgetnek a jelentkezőkkel, és egy képzést indítanak azoknak, akik alkalmasnak bizonyulnak. Megjegyzi ugyanakkor, hogy a diploma sem jelent garanciát, de alapvetően nem kell ahhoz a papír, hogy az ember jól oda tudjon figyelni a másikra. Ez egy olyan készség, amire mindenkinek képesnek kéne lennie és alkalmazni a mindennapokban – otthon, munkahelyen egyaránt.

Amennyiben az önkéntesek egy-egy beszélgetés során komolyabb problémát észlelnek a betelefonálóknál, megfelelő szakemberhez, megfelelő terápiára irányítják őket. „Segítségre szocializáló szerepünk is van, ezért fontos célunk összegyűjteni azokat a térítésmentes lehetőségeket, ahol  egy-egy alkalommal vagy akár tartósabban is tudnak segíteni” – fűzi hozzá Székely.

Mint mondja, vannak bőven ilyen felajánlások, kiemeli együttműködő partnerüket, a Mental for doctors csapatot, akik

kifejezetten egészségügyi dolgozóknak ajánlanak fel három alkalommal ingyenes terápiás jellegű beszélgetést.

Erre természetesen egy lelkisegély hívás nem nyújt lehetőséget. „A lelki elsősegélyt ahhoz tudom hasonlítani, amikor egy balesetnél a mentős ellátja a sérültet. Hiába sebész a mentős, nem fogja helyben megműteni, hiszen az ő feladata az ellátás és a kórházba szállítás” – emeli ki. A lelki elsősegély alkalmával, hiába pszichiáter van a vonal túlvégén, nincs lehetőség pszichoterápiára.

A CallForHelp vonalán egyelőre napi egy-két hívást kapnak, ami nem számít soknak, Székely szerint ezért nagy szükség van az egészségügyi dolgozókban és minden segítő foglalkozásúban is tudatosítani, hogy

a segítségkérés nem a gyengeség, hanem épp az erő jele.

„Aki a segítő szakmában dolgozik, megszokja, hogy ő támogat,  nehezen fér bele az önképébe, hogy ő is segítségre szorulhat” – teszi hozzá. Az pedig, hogy önmaguknak bevallják, hogy segítségre szorulnak, nem jelenti azt, hogy másnak is be kell vallaniuk, hiszen anonim módon biztosítja a CallForHelp a lelkisegélyt. Lehetőség van egyébként cseten és e-mailben, vagy a kezdeményezés közösségi oldalán is segítséget kérni.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés