Ahogy gyengül az európai integrációs törekvések ereje, úgy mozdulnak rá az idegen nagyhatalmak kontinensünk peremországaira – így Szerbiára is.
Az EU egy ideje elfordította vigyázó szemeit Szerbiáról, ami a világjárvány közepette igen érzékenyen érintette a nyolc éve tagjelölti státuszban lévő országot. Erre bizonyíték az is, hogy Brüsszel korlátozta az orvosi védőfelszerelések kivitelét, magukra hagyva az unión kívüli országokat. Az így keletkezett vákuumba pedig Peking nem volt rest benyomulni: március 21-én fogadta Aleksandar Vučić szerb elnök azt a gépet Belgrád repterén, amely tömegével hozott az ázsiai országból orvosi eszközöket, védőfelszerelést – és kínai szakértőket is.
Kínának persze nem ez volt az első kísérlete arra, hogy megerősítse reputációját a balkáni régióban. Az EU már a 2008-as gazdasági válság, illetve a 2015-ös migrációs krízis idején is az önmagába forduló krízismenedzsmenttel volt – több-kevesebb sikerrel – elfoglalva, a közösségbe igyekvő balkáni térséget meglehetősen elhanyagolta. Eközben Peking tevékenyen építette geopolitikai hódítási területét: az Egy övezet, egy út programon keresztül Szerbiában négymillió dollár értékben fektetett be, és ígéretet tett további ötmillió dollár kölcsön folyósítására is, elsősorban infrastrukturális projektek finanszírozására.
Az ázsiai nagyhatalom márciusi puha diplomáciai húzása után nem váratott sokat magára Brüsszel válasza: az EU külügyi főképviselője, Josep Borrell telefonos konferencián 7,5 millió eurónyi segély adományozásáról állapodott meg Aleksandar Vučićcsal. A NATO-tag Norvégia pedig további 5 millió eurót ajánlott fel az országnak orvosi ellátásra. Noha a szerb államfő telefonon köszönetet mondott a bővítésért felelős biztosnak, az EU adományozó akciója meglehetősen megkésve érkezett déli szomszédunkhoz. Az unió által dobott pénzügyi mentőöv nem ért meg címlapos hírt Szerbia vezető politikai napilapjában, szemben a Kínából érkező szállítmányról szóló sztorival. Feltűnő volt az is, hogy a keleti segélyszállítmány érkezésének napján Belgrád legnagyobb látványosságai a kínai zászló színében fénylettek. Peking kettős szándéka tehát jól célzottnak látszik: egyrészt csökkenteni az EU regionális befolyásolási hatókörét – és közben a tagállamok között konfliktust szítani –, másrészt megerősíteni a tesztlaboratóriumot, a Balkán jelentős bázisát. Nem utolsósorban persze az Egyesült Államok orra alá is borsot tud ezzel törni.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ukrán sajtó arról cikkezik, hogy az új javaslat egy „NATO nélküli 5. cikkelyre” nem fogja megvédeni az országot egy újabb támadástól.
Fekete-Győr András volt Momentum-elnök politikai pályafutása során számos mulatságos vagy épp szánalmas mondattal ajándékozta meg a magyar közéletet. Összeszedtünk Fekete-Győr András eme mondataiból egy csokrot.
Giorgia Meloni miniszterelnök is üdvözölte az ítéletet.
Eltűnt dokumentumok és megválaszolatlan kérdések.
Az európai politikusoknak is odapirított az orosz elnök.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
Hét férfit tartóztatott le a rendőrség, akik Bondi Beach felé tartottak, ahol vasárnap két iszlamista tizenöt zsidót gyilkolt meg egy hanuka-ünnepségen.
Áll a bál a fekete kontinensen.
