Németországban az emberélet sem túl drága a jó spárgáért

2020. április 26. 8:00
Azt ismerik, amikor szerencsétlen kelet-európai munkás kezeket dolgoztatnak német földön, elzárt, lealacsonyító körülmények között? Németországnak ezt sikerült most produkálnia: világjárvány idején is román vendégmunkások tízezreit szállítják a spárgaföldekre, karanténban dolgozni, hogy a finom spárga idén is ott gőzölögjön a jó polgárok asztalán.

Németországba minden évben idénymunkások tízezrei áramlanak Kelet-Európából a spárga betakarítására. A német kormány a koronavírus idején is megoldást talált a munkások utaztatására – de a járvány jelentette kockázatról, embertelen munkakörülményekről és halálesetekről mintha nem akarna tudomást venni.

*

Húsvét: a tavaszi ünnep Németországban hosszú ideje egyet jelent a spárgaszezon kezdetével. A spárga az egyik legnépszerűbb zöldség Németországban: a zöldségtermesztésre használt földek mintegy ötödén, több tízezer hektáron termesztik országszerte, ezzel Németország világviszonylatban is spárga-nagyhatalomnak számít. A német konyha jóformán elképzelhetetlen spárga nélkül; és, amint az áprilisban kiderült,

Németország spárga iránti rajongása még a járványügyi korlátozásoknál is erősebb.

A spárgaszedés rendkívül fárasztó munka, és hiába próbálkoznak a gépesítésével már több mint egy évszázada, eddig még nem sikerült olyan spárgaszedő gépet alkotni, amivel jelentősen lehetne csökkenteni a szedés személyi költségeit. Vannak ugyanis emberek, akiket jobban megéri idényjelleggel alkalmazni, mint beszerezni egy közepes hatékonyságú gépet.

A nehéz munka ellenére minden évben több tízezer spárgaszedő kel útra Kelet-Európából, főként Romániából Németországba a jó pénz reményében. A német mezőgazdaság szinte teljesen ezekre a munkásokra van utalva: évente háromszázezer körüli azoknak a kelet-európaiaknak a száma, akik idényjelleggel dolgoznak a különböző németországi földeken.

A spárgaszezon természetesen idén is kezdetét vette Németországban, csakhogy a spárgaszedők a koronavírus miatt nem érkeztek meg a földekre. Mivel a magyar-román határt a járványhelyzetre való tekintettel csak bizonyos esetekben lehet átlépni, az idénymunkások nem tudnak autóval Németországba utazni.

A koronavírus miatt ráadásul eleve jóval kevesebben hajlandók külföldre menni Romániából.

Vannak itt üzemek, ahová 100-120 idénymunkást is kértek, ehhez képest egyszámjegyű ember érkezett meg” – panaszolja a Rheinland-Pfalz tartomány déli részén működő gazdaságokat tömörítő szövetség szóvivője a Deutsche Wellének. Sok román idénymunkás ugyanis attól tart, hogy Németországban elkaphatja a koronavírust, illetve hazatérését követően karanténba kell majd vonulnia.

Huszárvágás – szeplőkkel

A pánikoló német gazdák a kormánytól vártak segítséget. A foglalkoztatási szabályok lazítását várták, ami jogilag is lehetővé tette volna a már megérkezett idénymunkások hosszabb távú foglalkoztatását és a napi munkaórák számának megemelését, hiszen a munka nem lett kevesebb, a 9,35 eurós törvényi minimiálórabér pedig viszonylag kevés németet vonzott a spárgaföldekre. A szövetségi kormány végül április elején határozott úgy, hogy szigorú korlátozások mellett lehetővé teszi az idénymunkások beutazását Németországba.

A döntés értelmében áprilisban és májusban negyven-negyvenezer kelet-európai idénymunkás érkezhet Németországba, mellettük pedig havonta tízezer, Németországban élő embert is munkába állítanának a földeken: diákokat, munkanélkülieket, menedékkérőket.

Az idénymunkásokat csak repülőgéppel szállíthatják Németországba, érkezésüket követően pedig tizennégy napig nem léphetnek ki annak a gazdaságnak a területéről, ahol munkába álltak.

A szövetségi kormány szerint ez „gyakorlatilag karantén, munkalehetőséggel egybekötve.”

A román kormány rövidesen kihirdette a 7-es számú katonai rendeletet, ami lehetővé teszi a romániai idénymunkások számára azt, hogy a nekik szervezett charterjáratokkal külföldre utazzanak dolgozni. A németországi és romániai munkaközvetítők által sebtiben összetoborzott idénymunkások rövidesen meg is jelentek a romániai repülőtereken, amik, mint utóbb kiderült, egyáltalán nem készültek fel ennyi ember egyidejű fogadására.

A kolozsvári repülőtéren készült videó tanúsága szerint az 1500-1800 idénymunkás összezsúfolódott a reptéren, ami természetesen nagyon kockázatos ebben a járványveszélyes időszakban. Mint utóbb kiderült, a repülőtéri parkolót üzemeltető cég egyáltalán nem is tudott arról, hogy ennyi ember érkezik majd a parkolóba, a reptér pedig semmilyen hatóságot nem tájékoztatott a charterjáratok indulásáról. A helyzetért később a németországi toborzócéget tették felelőssé, ami ellen a kolozsvári ügyészség bűnvádi eljárást is indított.

A kellemetlen meglepetések sora Németországban is folytatódott. Romániai idénymunkások egy csoportja arról számolt be a Facebookon, hogy semmi sem igaz abból a 13,30 eurós órabérből, amivel Németországba csábították őket. A valóságban mindössze 0,65 eurót, tehát körülbelül 230 forintot kapnak egy vödör spárgáért,

a szálláson rossz minőségű ellátást kapnak, és még a boltba sem mehetnek ki, hiszen elkülönítés alatt állnak.

Az idénymunkások azt állítják, hogy az alkalmazóik a személyi igazolványukat is elvették, és addig nem engedik őket haza, amíg ki nem fizetik az ellátásuk 300 eurós díját. Több másik brigád is embertelen munkakörülményekről, akár tizenhat órás munkaidőről és a munkaszerződések esetenkénti hiányáról számolt be.

Szimbolikus járványvédelem

Ráadásul a járványvédelmi intézkedések betartása sem egyértelmű sok munkahelyen. Az idénymunkások beengedésére vonatkozó határozat tartalmaz ugyan megkötéseket, de sok munkáltató úgy értelmezi, hogy ezek nem vonatkoznak azokra az idénymunkásokra, akik a határozat megjelenése előtt érkeztek Németországba. A mezőgazdasági kamarák értelmezése szerint így a brigádok létszámának és az egyes szobákban elszállásoltak számának korlátozása sem alkalmazandó a korábban érkezett munkásokra. A gazdák álláspontja is érthető, hiszen a járványügyi korlátozások többletköltségeket okoznak nekik. A Tagesschau szerint sok helyen

még a legalapvetőbb egészségvédelmi szabályokat sem tartják be:

az idénymunkásokat továbbra is összezsúfolva szállítják és nagy csoportokban dolgoztatják, gyakran mindenféle védőfelszerelés nélkül.

A kormány intézkedéseit több oldalról is kritizálták. A Tagesschau által megszólaltatott professzor szerint a politikai vezetés „szimbolikus intézkedésekkel igyekszik nyugtatópirulákat osztogatni”, másra ugyanis nem jók a határozatban foglalt, a valóságban gyakorlatilag betarthatatlan korlátozások. Mások azt vetik fel, hogy a szabályok egyáltalán nem szolgálják az idénymunkások egészségének védelmét, mivel a csoportban végzett munka során könnyen megfertőzhetik egymást, így a kéthetes elkülönítést követően pedig a gazdaságokon kívül előkre is veszélyt jelenthetnek.

Az első koronavírusos haláleset már a szezon kezdete után nem sokkal bekövetkezett: egy 57 éves román férfi halt meg Baden-Württemberg tartományban. A férfi márciusban utazott Németországba dolgozni, április közepi halála előtt pedig megfázásos tünetekre panaszkodott. Julia Klöckner szövetségi mezőgazdasági miniszter néhány nappal a férfi halála után egy talkshow-ban kijelentette ugyan, hogy a férfi halálát szívinfarktus okozta, de a gazdaságban dolgozó idénymunkások között elvégzett koronavírus-tesztek további négy fertőzést mutattak ki. A Der Spiegel összeállítása szerint a szóban forgó gazdaságnak évek óta rossz a híre a romániai idénymunkások között.

„Kirschen rot, Spargel tot”

A német kormánynak a jelek szerint még így is megéri az idénymunkások beengedése. A spárga iránti kereslet nem csökkent, a betakarítást pedig – a népi bölcsesség szerint – Keresztelő Szent János napjáig, június 24-ig be kell fejezni. A termés egy része valószínűleg így is a földben fog megrothadni, mert még

a megkönnyített beutazás ellenére sincs elég idénymunkás ebben a spárgaszezonban.

A román munkásoknak a járványhelyzet ellenére sincs sokkal jobb választásuk, mint vállalni az utat Németországba, pedig a szezon végén gyakran jóval kevesebb pénzt vihetnek haza, mint amennyire számítottak: egy, a Deutsche Wellének nyilatkozó román férfinél a különböző járulékos költségek miatt mindössze 1850 euró maradt a tavalyi szezonban, amikor három hónapon keresztül dolgozott napi tíz órában.

Összesen 425 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ugyanilyen charterjáratok repültek Kolozsvárról Angliába, amikor ott is felismerték azt, hogy a földekre kell a munkáskéz.

Érettségiztetni, az még elmenne,... de levegőt venni, egy levegőtérből a fertőzöttekkel, pfúj..., mikor az egész Föld légtere egy merő COVID-tenger.

Ja. Cseh Katka meg Donáth Anna spárgaszedés közben. Az lenne ütős.

Állítólag több román megszökött, keresi őket a rendőrség.
A németek meg szedessék le a munkanélküli migransaikkal a spárgát.

Azért, mert tényleg vicc kategória

A németek miért nem látják, mennyire furcsa a szabályozásuk?
Érthetetlen.

Aki úgy gondolja, érettségizhet szeptemberben. Csak hogy tudd, ha már nem szóltak, mit kritizálj, hogy ne nézzenek hülyének.

Én inkább azt kérdezném, miért nem képesek a németek saját termésüket betakarítani? Lusták dolgozni? Ráadásul ott vannak az integrációra váró, dolgozni kívánó bevándorlók, miért nem azokat alkalmazzák? Még akkor is ha őket azzal indították útnak, hogy Európában nem kell dolgozniuk, megélnek a jogaikból.

Így van. Sejtettük, de agyonhallgatták. Most nagy nyilvánosságot kap.

Fűszerezett kiklopfolt csirkemell e betekerunk 5-6 spárgát, ezt korbetekerjuk baconnal. Tepsiben sütjük. Finom.

Hat percig kell főzni.
A végén lehet rátenni reszelt sajtot és még egy kicsit azzal sütni.

Tényleg jó összefoglaló

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés