A gyorstesztek a vírusfertőzés előfordulási gyakoriságától függően, tehát kétszázalékos gyakoriságnál 99,5, míg 6 százalékosnál 95,5 százalékos valószínűséggel jelzik, ha valaki nem fertőzött az új koronavírussal. Ez a teszttípus elsősorban a fertőzés kizárására alkalmazható. A Semmelweis Egyetem gyorstesztet minden esetben végez, ez része az alapvető infektológiai szűrésnek és alkalmas a fertőzés kizárásának megerősítésére – tudta meg a Mandiner az intézménytől.
A gyorstesztek nem a vírust, hanem a vírus elleni ellenanyagokat mutatják ki vérből,
azt viszont alig tizenöt percen belül. E tesztek mellett szól, hogy nem feltétlenül igényelnek speciális laboratóriumot, s hogy akár helyben is végezhető a vizsgálat, ujjbegyből vett vérmintából. Az egyetemen e tesztek esetén előnyben részesítik inkább a vérvétel után laborban elvégzett, vérsavóból történő ellenanyag kimutatást. Ugyanakkor a gyorstesztek csak akkor mutatják ki a betegséget, ha már megjelentek az antitestek a szervezetben – ezek viszont csak a fertőződést követő napokban bukkannak fel.
A PCR-teszt a legtévedhetetlenebb
Az említett gyorstesztnél jóval megbízhatóbb az úgynevezett PCR-teszt. Akinél a legkisebb gyanú is felmerül a koronavírusra, akár a tünetei miatt, akár azért, mert a kontaktkutatás veszélyeztettnek minősítette, annál a gyorsteszt mellett minden esetben elvégzik ezt a pontosabb eredményt mutató vizsgálatot is.
Ez a ma ismert legtévedhetetlenebb módja a fertőzés kiszűrésének,
ugyanis ez a teszt képes kimutatni a vírus örökítőanyagát – éppen ezért ez a hivatalosan elfogadott eljárás is. Ennek során a páciens légúti (légcső vagy orr-torok) váladékából műanyag pálcával mintát vesznek, azt speciális csőbe teszik, és genetikai vizsgálatokkal mutatják ki a vírus jelenlétét. A teszt hosszadalmasabb, mint a gyorsteszt: mintegy négy órát is igénybe vesz. A minták szállítása és egyidejű feldolgozása miatt egyébként a nyugat-európai laborok is csak 24 órás határidővel vállalják az eredmény leszállítását. A Semmelweis Egyetem ugyanakkor hangsúlyozza: a teszt a vírus kimutatásáról szól, a koronavírusos betegek diagnosztikájának emellett része egyebek mellett a kikérdezés, egyéb vérvizsgálatok vagy éppen a mellkasi röntgen is.
Hamarosan megállapítható lesz az újrafertőződés esélye
Léteznek olyan gyorstesztek is, amelyek – a PCR-teszthez hasonlóan – szintén a vírus örökítőanyagát mutatják ki, illetve a vírusfehérjéket érik tetten. Ezek jelenleg fejlesztés alatt állnak, Magyarországon nem elérhetők. A Mandiner úgy tudja, hogy hamarosan itthon is lesznek viszont olyan tesztek, amelyek nemcsak az ellenanyagok jelenlétét, hanem ezek szintjét is mérik. Mivel a magasabb ellenanyag-szint esetleges védettségre utal, így ezzel a módszerrel információink szerint
valószínűleg megállapítható lesz, hogy a vírus csupán egyszer fertőz, vagy többször is el lehet kapni.
Az elmúlt egy hónapban összesen több mint 20 ezer covid-19-tesztet (gyorsteszt és PCR) végeztek a Semmelweis Egyetemen, a teszteltek 4,1 százalékán mutattak ki PCR pozitivitást. Április 14-ig 19 690 PCR vizsgálat történt a hazai orvosképző egyetemeknél és egy további szolgáltatónál.
E vizsgálatok alapján országosan a panaszos betegek 3,8 százaléka, a kontaktok 4,7 százaléka COVID-19 pozitív, míg a panasz- és kontaktmentes személyeknél elvégzett szűrések 0,6 százaléka lett pozitív. A szűrés lehetősége a Semmelweis Egyetem saját hallgatói és munkatársai számára adott, valamint minden olyan betegüknél is végeznek gyorstesztet, akik nem a koronavírusra jellemző tünettel érkeznek fekvőbeteg osztályaikra.
Mivel az intézménynek van saját, az új típusú koronavírus PCR mérésre kijelölt laboratóriuma, így a Nemzeti Népegészségügyi Központ által meghatározott fővárosi és megyei kórházak betegeit is tesztelik az új koronavírusra.
Indokolt esetben bárkit tesztelnek,
sőt az is előfordult már, hogy egy idősotthonban mindenkit leszűrtek gyorsteszttel.
Minél többet megtudni a vírusról
Az egyetemen nem csak a tesztek hatékonyságát vizsgálják, hanem gőzerővel dolgoznak azon is, hogy minél többet megtudjanak a vírusról: ennek érdekében kutatási konzorciumot hoztak létre, jelenleg három fő területen kezdtek kutatás-fejlesztésbe.
Céljuk a vírusfertőzés folyamatának feltárása, a diagnosztikai és terápiás, valamint a megelőző eljárások kifejlesztése. A PCR vizsgálatok eredményei elsősorban a betegség terjedésére, a kontaktok pozitivitására adhatnak információt, de segíthetnek annak meghatározásában is, hogy adott esetben meddig kell a szigorú korlátozásokat fenntartani.