A politikai elemző szerint egyértelmű mintázat rajzolódik ki az uniós döntések mögött: Brüsszel lépésről lépésre próbálja rákényszeríteni Magyarországot olyan irányokra, amelyeket a magyar társadalom korábban elutasított.
„Brüsszelben beszívtak és berágtak? Az uniós bíróság drogpárti álláspont képviseletére kötelezné Magyarországot!” – írja Facebook-oldalán Szánthó Miklós. Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, az Európai Unió Bírósága kedden kedden pénzügyi szakciót helyezett kilátásba Magyarországgal szemben az Európai Bizottság indítványa nyomán, amiért hazánk még 2020-ban az ENSZ-ben a kötelezőnek kikiáltott, drogpárti uniós állásponttal szemben szavazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb frontot nyitottak ellenünk: az Európai Bíróság döntött, és az ítélet felháborító. Brüsszelnek nem tetszik, hogy Magyarország nem áll be a sorba, és nemet mond a kábítószer-liberalizációra.
Szánthó Miklós szerint „a Bíróság most lényegében arra akarja rábírni Magyarországot, hogy jobb belátása ellenére legyen drogpárti és támogassa a drogliberalizációs törekvéseket a nemzetközi fórumokon”. Hozzáteszi, hiába lép fel a magyar Alaptörvény még a kábítószer a népszerűsítése ellen is, a Bíróság szerint az ilyen kérdések kizárólagos EU-hatáskörbe tartoznak, ezért Magyarország megsértette a „lojális együttműködés elvét”.
Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a Bíróság, az EP vagy az Európai Bizottság elmúlt időszakban Magyarországgal kapcsolatban hozott döntéseinek fő irányát tekintve
„hazánk vélhetően akkor elégítené ki ezt a kritériumot, ha a) befogadnánk a migránsokat, b) „minden lehetséges eszközzel” támogatnák Ukrajnát és a háborút, c) legalizálnánk a genderideológiát, valamint d) a kábítószereket is”.
Szánthó felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyben „az a Koen Lenaerts bíró járt el, aki Magyarországot korábban az EU-ból való kizárással fenyegette és csak tavaly több nyilvános előadásában bírálta a magyar szuverenista politikát”.
Felidézte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még évekkel ezelőtt kezdett el megfogalmazni drogliberalizációs ajánlásokat, és többek között azt javasolta, vegyék le a kannabiszt a veszélyes kábítószerek jegyzékéről, és sorolják át az orvosi-gyógyászati szerek közé. Megjegyezte, az ENSZ-ben az Európai Uniót az egyes tagállamok képviselik, és külön-külön szavazati joggal rendelkeznek, ezért az uniós álláspont közös képviseletének érdekében még 2020-ban határozatot hoztak az Európai Tanácsban a drogpárti irányvonal elfogadása mellett. Magyarország azonban már akkor is elutasította a határozatot.
„Ezt követően került sor a szavazásra az ENSZ Kábítószer-bizottságában, ahol Magyarország megint csak nemmel szavazott a drogliberalizációs javaslatra – és mert szembement a »hivatalos« uniós állásponttal, az Európai Bizottság először kötelezettségszegési eljárást indított, majd beperelte Magyarországot. (Hasonlóan a migrációs kvóták, a migrációs paktum vagy a gyermekvédelmi törvény eseteihez)” – idézi fel Szánthó, és hozzáteszi, a most, Magyarország elmarasztalásával lezárult per még 2023-ban indult.
„A jogalkotói és jogalkalmazói irány mint más ügyekben, itt is egyértelmű: puha »ajánlásokkal«, keretegyezményekkel, majd lopakodó jogalkotással, végül nyílt politikai és jogi nyomásgyakorlással arra kényszeríteni a még józan eszű országokat és társadalmakat, hogy migráció, genderideológia vagy a háború támogatása után drogügyben is hajoljanak meg Brüsszel »érzékenyítő« akarata előtt.
Először liberalizáció, aztán legalizáció – és a kvótákból meg paktumokból kiindulva hamarosan a kötelezővé tétel lehet az út a kábítószerek kapcsán is”
– összegezte.
Nyitókép: Klaudia Radecka/NurPhoto/NurPhoto via AFP
Az a hajó már elment, amelyre a tiszás politikusok szerettek volna felkapaszkodni – mutatott rá az elemző.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hosszú interjút adott egy ukrán hírportálnak, amelyben Magyarországot és Orbán Viktort személyesen is támadta.
Horváth László kormánybiztos nem finomkodott, miután az uniós bíróság elmarasztalta Magyarországot a drogliberalizáció elutasítása miatt.
Újabb frontot nyitottak ellenünk: az Európai Bíróság döntött, és az ítélet felháborító. Brüsszelnek nem tetszik, hogy Magyarország nem áll be a sorba, és nemet mond a kábítószer-liberalizációra.
A Tisza Párt „bűnözőnek” nevezte, a válasz azonban olyan volt, mint egy kijózanító pofon: Zbigniew Ziobro, a politikai menedékjogot kapott korábbi lengyel legfőbb ügyész ízekre szedte Magyar Péterék narratíváját. A lapunkhoz eljuttatott, brutális őszinteségű levélben Ziobro lerántotta a leplet a „Tusk-diktatúra” valóságáról.
Abszolút szegénységi bizonyítvány ez, amely elárulja saját jellembeli gyengeségüket, hozzá nem értésüket. Horváth K. József írása.
Rémálommá vált egy máig működő amszterdami projekt, amelynek keretében holland diákokat és afrikai, valamint közel-keleti menekülteket költöztettek össze.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hosszú interjút adott egy ukrán hírportálnak, amelyben Magyarországot és Orbán Viktort személyesen is támadta.
Megpróbáltak tisztába tenni egy-két dolgot.
