A politikai elemző szerint egyértelmű mintázat rajzolódik ki az uniós döntések mögött: Brüsszel lépésről lépésre próbálja rákényszeríteni Magyarországot olyan irányokra, amelyeket a magyar társadalom korábban elutasított.
„Brüsszelben beszívtak és berágtak? Az uniós bíróság drogpárti álláspont képviseletére kötelezné Magyarországot!” – írja Facebook-oldalán Szánthó Miklós. Ahogy korábban a Mandiner is beszámolt róla, az Európai Unió Bírósága kedden kedden pénzügyi szakciót helyezett kilátásba Magyarországgal szemben az Európai Bizottság indítványa nyomán, amiért hazánk még 2020-ban az ENSZ-ben a kötelezőnek kikiáltott, drogpárti uniós állásponttal szemben szavazott.
Ezt is ajánljuk a témában
Újabb frontot nyitottak ellenünk: az Európai Bíróság döntött, és az ítélet felháborító. Brüsszelnek nem tetszik, hogy Magyarország nem áll be a sorba, és nemet mond a kábítószer-liberalizációra.
Szánthó Miklós szerint „a Bíróság most lényegében arra akarja rábírni Magyarországot, hogy jobb belátása ellenére legyen drogpárti és támogassa a drogliberalizációs törekvéseket a nemzetközi fórumokon”. Hozzáteszi, hiába lép fel a magyar Alaptörvény még a kábítószer a népszerűsítése ellen is, a Bíróság szerint az ilyen kérdések kizárólagos EU-hatáskörbe tartoznak, ezért Magyarország megsértette a „lojális együttműködés elvét”.
Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a Bíróság, az EP vagy az Európai Bizottság elmúlt időszakban Magyarországgal kapcsolatban hozott döntéseinek fő irányát tekintve
„hazánk vélhetően akkor elégítené ki ezt a kritériumot, ha a) befogadnánk a migránsokat, b) „minden lehetséges eszközzel” támogatnák Ukrajnát és a háborút, c) legalizálnánk a genderideológiát, valamint d) a kábítószereket is”.
Szánthó felhívta a figyelmet arra is, hogy az ügyben „az a Koen Lenaerts bíró járt el, aki Magyarországot korábban az EU-ból való kizárással fenyegette és csak tavaly több nyilvános előadásában bírálta a magyar szuverenista politikát”.
Felidézte, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még évekkel ezelőtt kezdett el megfogalmazni drogliberalizációs ajánlásokat, és többek között azt javasolta, vegyék le a kannabiszt a veszélyes kábítószerek jegyzékéről, és sorolják át az orvosi-gyógyászati szerek közé. Megjegyezte, az ENSZ-ben az Európai Uniót az egyes tagállamok képviselik, és külön-külön szavazati joggal rendelkeznek, ezért az uniós álláspont közös képviseletének érdekében még 2020-ban határozatot hoztak az Európai Tanácsban a drogpárti irányvonal elfogadása mellett. Magyarország azonban már akkor is elutasította a határozatot.
„Ezt követően került sor a szavazásra az ENSZ Kábítószer-bizottságában, ahol Magyarország megint csak nemmel szavazott a drogliberalizációs javaslatra – és mert szembement a »hivatalos« uniós állásponttal, az Európai Bizottság először kötelezettségszegési eljárást indított, majd beperelte Magyarországot. (Hasonlóan a migrációs kvóták, a migrációs paktum vagy a gyermekvédelmi törvény eseteihez)” – idézi fel Szánthó, és hozzáteszi, a most, Magyarország elmarasztalásával lezárult per még 2023-ban indult.
„A jogalkotói és jogalkalmazói irány mint más ügyekben, itt is egyértelmű: puha »ajánlásokkal«, keretegyezményekkel, majd lopakodó jogalkotással, végül nyílt politikai és jogi nyomásgyakorlással arra kényszeríteni a még józan eszű országokat és társadalmakat, hogy migráció, genderideológia vagy a háború támogatása után drogügyben is hajoljanak meg Brüsszel »érzékenyítő« akarata előtt.
Először liberalizáció, aztán legalizáció – és a kvótákból meg paktumokból kiindulva hamarosan a kötelezővé tétel lehet az út a kábítószerek kapcsán is”
– összegezte.
Nyitókép: Klaudia Radecka/NurPhoto/NurPhoto via AFP
Magyarország katonai megszállásától a választási eredmények megtámadásáig – minden belefér az EU-s csatlakozást követelő ukrán megszólalók szerint.
Ivanna Klimpus-Cincadze a 2027-es csatlakozás esélyeiről is beszélt.
A pénzügyi védőpajzsra egyelőre nincs szüksége Magyarországnak, ezért sincs róla egyelőre konkrét megállapodás.
A Kreml egyetért Robert Fico szlovák miniszterelnök véleményével.
A horvát gazdasági miniszter reagált Budapest és Pozsony megkeresésére, de nyitva maradt egy fontos kérdés.
Elképesztő ütemben nő az ukrán államadósság, amely a háború 2022-es kitörése óta megduplázódott. Ebben pedig még nincs benne a múlt héten elfogadott uniós kölcsön sem, amelyet Ukrajna kap majd Brüsszeltől. Ez még tovább mélyíti majd az ukrán gondokat. Ki fogja ezt visszafizetni?
A családok tíz- vagy akár százezrekkel is több pénzt kapnak.
A hangos többség szava dönt.
