Korábban a Mandiner is bemutatta a globális vagyonkezelőt, mivel már 2023-ban világossá vált, a BlackRock központi szereplője lesz Ukrajna újjáépítésének, de a fegyverbizniszben, valamint az energiaszektorban és az élelmiszeriparban is jelentős érdekeltségekkel bír, bár méreténél fogva szinte minden ágazatban jelen van globális szereplőként.
Az 1988-ban alapított BlackRock és egyik alapító-vezérigazgatója, a ma is a vállalat élén álló Larry Fink neve szinte összenőtt. Fink egyébként a Klaus Schwab-féle Világgazdasági Fórum és a Nemzetközi Kapcsolatok Tanácsának vezetőségi tagja is, egyébként pedig az amerikai Demokrata Párt régi támogatója.
A vagyonkezelő alap rakétaként lőtt ki, brutális növekedés után 1999-ben a tőzsdére lépett, már ekkor 165 milliárd dollárnyi vagyont kezeltek (ez a 2010-es évek egyévnyi magyar GDP-jének megfelelő pénz), és a további években is folyamatosan vásároltak fel más vagyonkezelő alapokat.
Nem kis löketet adott nekik a 2008-as gazdasági világválság, amelynek pénzügyi kezelésébe az amerikai kormányzat és a Szövetségi Bank (FED) erőteljesen bevonta az alapot. A lényeg az volt, hogy ki kell menteni a pénzintézeteket, különben összeomlik a pénzügyi rendszer, ezért, természetesen csakis az amerikai polgárok védelmében – szónokolt a leköszönőfélben lévő George W. Bush elnök – szükség van a BlackRock segítségére.
A BlackRock pedig igen ügyesen segített, többek között olyan bankoknak, amelyekben már akkor részesedése volt – egy évre rá már a világ legnagyobb alapkezelőjévé hízta ki magát. A tendencia tovább folytatódott, noha 2018-ban sajnálatos módon beesett az általuk kezelt vagyon 6000 milliárd dollár alá egy kis időre (ez immár 30+ évnyi magyar GDP),