Adóügyi hidegháború

2020. április 2.
Miért létezik egyáltalán iparűzési adó? Az adónem átalakításának még a gondolata is sokkhatásként érte az önkormányzatokat. A versenyképesség javításaáll szemben a helyi közigazgatás rövid távú pénzügyi érdekeivel?

Takács Zsolt és Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

„A kormány pisztolyt tart a homlokunkhoz” – nyilatkozta hidegháborúval fenyegetve Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, hogy eltántorítsa a kormányt az iparűzési adó átalakításától, hiszen ezzel komoly bevétel esne ki a főváros költségvetéséből. Az adó- és adóadminisztrációs terhek csökkentése azonban az egyik legfőbb sikertényezője volt az évtized gazdasági eredményeinek. E törekvés folytatása volt a téma a Nemzeti Versenyképességi Tanács februári ülésén, amelyen az iparűzési adó átalakításának ötletével foglalkoztak. A cél, hogy az adónem jobban segítse a gazdasági növekedést a beruházások és a kutatás-fejlesztés ösztönzésén keresztül.

Az iparűzési adó szerkezetében a kilencvenes évek óta nem történt érdemi változás, és mára a nagyobb önkormányzatok alapvető bevételi forrásává vált. Tavaly a belőle befolyó 827 milliárd forint a 3200 önkormányzat 2952 milliárd forintnyi teljes kiadásának majdnem a harmadát fedezte. A társasági adót a kormányzat az unió legalacsonyabb értékére, 
9 százalékra vágta, így nőtt az iparűzési adó relatív jelentősége: a belőle származó bevétel csaknem a háromszorosa volt 2019-ben a társasági adóból származó bevételnek, ami 303 milliárd forintot tett ki.

Magyarország az adózás bonyolultságát mérő, német egyetemek által készített nemzetközi rangsorban az előkelő 41. helyen áll – a lengyelek a 76., Szlovákia a 78., a csehek a 85., Horvátország a 92., Románia pedig a 65. helyen. Csakhogy, ahogy a taxcomplexity.org oldalról kiderül, a további, helyi adók kategóriájában Magyarország 100 országból az utolsók közé, a 91. helyre szorult, legfőképp az iparűzési adó miatt, amelynek bonyolultságát az adja, hogy a mértéke akár minden településen különböző lehet, és a beszedését más-más hatóságok intézik. Egyes cégeknek több helységben is lehet telephelyük, emiatt mindenhol külön kell bejelentkezniük, és a befizetett adót is meg kell osztaniuk az egyes települések között. Az iparűzési adó mértéke maximum 2 százalék lehet, adómentesség és kedvezmény pedig azokat a vállalkozásokat illeti meg, amelyeknél az adóalap nem haladja meg a 2,5 millió forintot, de ennél alacsonyabb összeg is meghatározható, Budapesten 1 millió forint alatt biztosítanak mentességet. Jelenleg 367 helyen, többnyire kistelepülésen nincs is iparűzési adó.

Fotó: MTI / Sóki Tamás

Bonyolult, elavult

A befektetők szemében szálka a bonyolult adófajta, a számítása sem egyszerű. Alapjának kiindulópontja a vállalkozás nettó árbevétele, de ebből az összegből számos csökkentő tétel vonható le, a levonhatóság mértéke pedig változik árbevétel szerint is. Sőt vannak további egyszerűsítő szabályok, amelyek azonban inkább csak bonyolítják a rendszert.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés