Szükség van a nemzeti kohézióra a joguralom és a képviseleti kormányzás működéséhez – mondja a Mandinernek Thierry Baudet holland politikus, a Fórum a Demokráciáért párt alapítója, aki Roger Scruton tanítványa, a határok védelmében írt kötete pedig magyarul is megjelent. Baudet szerint a konzervatívoknak meg kell szerettetniük az emberekkel a tökéletlenséget a perfekcionizmus helyett. Interjúnk.
Hogy áll a pártja, a Forum voor Democratie Hollandiában?
A Fórum a Demokráciáért nagyon jól teljesít, nemrég kiderült, hogy tagság tekintetében mi vagyunk a legnagyobb párt. 2016-ban alapítottuk a pártot, már több tagunk van, mint a hatvan éve létező bevett pártoknak. Ez lenyűgöző! Erős ellenállással nézünk szembe, itt is az történt ugyanis, ami sokfelé, hogy a klasszikus liberális és kereszténydemokrata pártok, amelyek a konzervatívok természetes szövetségesei kéne, hogy legyenek, megadták magukat a bevándorláspárti, nyitott határokat éltető, szocialista gazdaságpolitikát csináló, klímazöld baloldali erőknek. Szóval egy széles koalícióval állunk szemben, ami a zöld baloldaliaktól a klasszikus liberálisokig húzódik.
Mi várható a következő választásokon?
2021-ben lesznek képviselőházi választások, jó okunk van azt remélni, hogy sikeresen fogunk szerepelni rajta, s akkor számolni kell velünk a koalíciókötésnél; valahogy rá kell őket venni a koalícióra! De attól tartok, szükség volna a két pártban egy palotaforradalomra, mivel például a klasszikus liberálisok vezetése évek óta egyre inkább a baloldal felé orientálódik.
Önök hol helyezkednek el a világnézeti térképen?
Mi egy klasszikus konzervatív párt vagyunk. Ennyi. Sosem gondoltam, hogy szükség volna valami új jelzőre, mint a „neokonzervatív” vagy a „populista”.
megfelelő jelző.
Roger Scrutonhoz írta a doktori disszertációját. Miről szól?
A disszertációm témája a nemzeti szuverenitás fontossága. Központi tétele, hogy a képviseleti kormányzás és a joguralom megfelelő működéséhez szükség van egy bizonyos mértékű kohézióra a politikai közösségben. Eme kohézió és a szuverenitás nélkül az olyan liberális intézmények, mint a szólásszabadság, szabad piac, nem fognak működni. Ennek naponta látjuk bizonyítékát Európa-szerte. A tömeges bevándorlásnak köszönhetően a népesség különféle csoportjai nem ugyanazt értik a másikkal való igazságos bánásmód alatt. A demokráciát pedig felülírják az Európai Parlament és az Európai Unió Bizottságának határozatai. Az utcákon egyre több a feszültség. Szóval erről szól a disszertációm.
S hogy emlékszik Scrutonra?
Ami Scrutont illeti, ő mindig a szeretet filozófiáját képviselte. Azt próbálta megértetni a tanítványaival és olvasóival, hogy
A kortárs problémáink egy jó része ugyanis abból fakad akár családi, akár állami szinten, hogy erőltetjük a perfekcionizmust, az ideológiai utópiákat. Ugyan az ilyen utópiák a szeretetre hivatkoznak, de mégis gyűlölik azokat, akik a tökéletes társadalom kialakításának útjában állnak. Szóval Scruton radikálisan utópiaellenes volt. Sokat tanultam tőle magáról az életről, nem csak a politikáról. A konkrét embert szerette, a kis, köztes közösségeket, ahogy Burke mondja, amelyekben a mindennapi életünket éljük. S ennek persze része a nemzet is, ami kollektív erőfeszítés útján marad fenn, de el kell fogadnunk, hogy a nemzet is tökéletlen.
Rendszerint megkapja, hogy szélsőjobboldali. Mit kezd ezzel?
Igen, mindig el vagyunk mondva mindenféle szélsőjobboldalinak. Ignorálom az ilyesmiket, és igyekszem nem okot adni arra, hogy hülyeségeket mondjanak. A média olyan, amilyen, ahogy a többi párt is olyan, amilyen. De mégis oly egyszerű beszélgetni valakivel a választóvonalon túlról. Az alapvető
Szóval küzdünk ezzel a dologgal, pedig annyi fontos téma van, amivel foglalkozni kellene.
Igen sokféle jobboldali irányzat létezik. Hogyan tudnak együttműködni?
Igen, így van, sokfélék vagyunk, s szerintem épp ezért is nagyon tágan értelmezzük a nemzeti konzervativizmust. Nagyon sok minden van, amiben különbözünk, de vannak közös pontok. Mivel nemzeti gondolkodásúak vagyunk, ezért pontosan értjük, hogy nagy különbségek vannak köztünk, amiket elfogadunk, és inspirálódunk belőlük. Nem lenne jó csak olyanokat hallgatni, akikkel száz százalékig egyetértek. Vannak közös céljaink, és szövetséget kell építenünk. A tét ugyanis nagy.
Fotók: Földházi Árpád
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Hollandiában is átlátnak a szitán.
A Mandiner lapigazgatója félelmetes képet adott a tömeges bevándorlás sokkoló valóságáról.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Csúnyán elszámította magát az ukrán elnök.
Legtöbbjük olyan lett, mint Michael atya, a clevelandi pap, aki látta a feketék bűnözését, és mégsem akarta tudomásul venni. Rod Dreher írása.
Uniós szinten 2024-ben ezer lakosra 9,2 nem uniós bevándorló jutott, ugyanakkor az egyes tagállamok között jelentős eltérések láthatók.
Izgalmas információkkal szolgáltak ukrán források, így már érthetőbb lesz, miért lett ennyire ideges az ukrán elnök – alaposan utánajártunk, mutatjuk!
Magyar hadifoglyokat kiszabadítani pedig különösen felemelő érzés lehet. Irigylem érte Szijjártót… Ungváry Zsolt írása.
