Nemzetközi szövetséget kell építeni a jobboldalon – Thierry Baudet a Mandinernek

2020. április 6. 20:40
Szükség van a nemzeti kohézióra a joguralom és a képviseleti kormányzás működéséhez – mondja a Mandinernek Thierry Baudet holland politikus, a Fórum a Demokráciáért párt alapítója, aki Roger Scruton tanítványa, a határok védelmében írt kötete pedig magyarul is megjelent. Baudet szerint a konzervatívoknak meg kell szerettetniük az emberekkel a tökéletlenséget a perfekcionizmus helyett. Interjúnk.

Hogy áll a pártja, a Forum voor Democratie Hollandiában?

A Fórum a Demokráciáért nagyon jól teljesít, nemrég kiderült, hogy tagság tekintetében mi vagyunk a legnagyobb párt. 2016-ban alapítottuk a pártot,  már több tagunk van, mint a hatvan éve létező bevett pártoknak. Ez lenyűgöző! Erős ellenállással nézünk szembe, itt is az történt ugyanis, ami sokfelé, hogy a klasszikus liberális és kereszténydemokrata pártok, amelyek a konzervatívok természetes szövetségesei kéne, hogy legyenek, megadták magukat a bevándorláspárti, nyitott határokat éltető, szocialista gazdaságpolitikát csináló, klímazöld baloldali erőknek. Szóval egy széles koalícióval állunk szemben, ami a zöld baloldaliaktól a klasszikus liberálisokig húzódik. 

Mi várható a következő választásokon?

2021-ben lesznek képviselőházi választások, jó okunk van azt remélni, hogy sikeresen fogunk szerepelni rajta, s akkor számolni kell velünk a koalíciókötésnél; valahogy rá kell őket venni a koalícióra! De attól tartok, szükség volna a két pártban egy palotaforradalomra, mivel például a klasszikus liberálisok vezetése évek óta egyre inkább a baloldal felé orientálódik. 

Önök hol helyezkednek el a világnézeti térképen?

Mi egy klasszikus konzervatív párt vagyunk. Ennyi. Sosem gondoltam, hogy szükség volna valami új jelzőre, mint a „neokonzervatív” vagy a „populista”.

Szerintem a „konzervatív” megfelelő leírás,

megfelelő jelző.

Roger Scrutonhoz írta a doktori disszertációját. Miről szól? 

A disszertációm témája a nemzeti szuverenitás fontossága. Központi tétele, hogy a képviseleti kormányzás és a joguralom megfelelő működéséhez szükség van egy bizonyos mértékű kohézióra a politikai közösségben. Eme kohézió és a szuverenitás nélkül az olyan liberális intézmények, mint a szólásszabadság, szabad piac, nem fognak működni. Ennek naponta látjuk bizonyítékát Európa-szerte. A tömeges bevándorlásnak köszönhetően a népesség különféle csoportjai nem ugyanazt értik a másikkal való igazságos bánásmód alatt. A demokráciát pedig felülírják az Európai Parlament és az Európai Unió Bizottságának határozatai. Az utcákon egyre több a feszültség. Szóval erről szól a disszertációm.

S hogy emlékszik Scrutonra?

Ami Scrutont illeti, ő mindig a szeretet filozófiáját képviselte. Azt próbálta megértetni a tanítványaival és olvasóival, hogy

a konzervativizmus egyik célja, hogy megszerettesse az emberi tökéletlenséget.

A kortárs problémáink egy jó része ugyanis abból fakad akár családi, akár állami szinten, hogy erőltetjük a perfekcionizmust, az ideológiai utópiákat. Ugyan az ilyen utópiák a szeretetre hivatkoznak, de mégis gyűlölik azokat, akik a tökéletes társadalom kialakításának útjában állnak. Szóval Scruton radikálisan utópiaellenes volt. Sokat tanultam tőle magáról az életről, nem csak a politikáról. A konkrét embert szerette, a kis, köztes közösségeket, ahogy Burke mondja, amelyekben a mindennapi életünket éljük. S ennek persze része a nemzet is, ami kollektív erőfeszítés útján marad fenn, de el kell fogadnunk, hogy a nemzet is tökéletlen. 

Rendszerint megkapja, hogy szélsőjobboldali. Mit kezd ezzel?

Igen, mindig el vagyunk mondva mindenféle szélsőjobboldalinak. Ignorálom az ilyesmiket, és igyekszem nem okot adni arra, hogy hülyeségeket mondjanak. A média olyan, amilyen, ahogy a többi párt is olyan, amilyen. De mégis oly egyszerű beszélgetni valakivel a választóvonalon túlról. Az alapvető

üzenetünk szerintem nagyon is befogadó, és háromszáz év civilizáció van mögötte.

Szóval küzdünk ezzel a dologgal, pedig annyi fontos téma van, amivel foglalkozni kellene. 

Igen sokféle jobboldali irányzat létezik. Hogyan tudnak együttműködni?

Igen, így van, sokfélék vagyunk, s szerintem épp ezért is nagyon tágan értelmezzük a nemzeti konzervativizmust. Nagyon sok minden van, amiben különbözünk, de vannak közös pontok. Mivel nemzeti gondolkodásúak vagyunk, ezért pontosan értjük, hogy nagy különbségek vannak köztünk, amiket elfogadunk, és inspirálódunk belőlük. Nem lenne jó csak olyanokat hallgatni, akikkel száz százalékig egyetértek. Vannak közös céljaink, és szövetséget kell építenünk. A tét ugyanis nagy. 

Thierry Baudet (1983) holland politikus történelmet és jogot végzett, utóbbiból doktorált. 2017 óta parlamenti képviselő 2016-ban alapította meg a Fórum a Demokráciáért nevű pártját. A párt a 2017-es képviselőházi választásokon két parlamenti helyet nyert (a holland parlament kétkamarás, a szenátusi választások nem esnek egybe a képviselőházival). Konzervatív, euroszkeptikus, nem vallásos, magát „agnosztikus kulturális keresztény”-nek nevezi. A határok jelentősége című kötete 2017-ben jelent meg magyarul a Századvégnél, előszavát Roger Scruton írta.

Fotók: Földházi Árpád
 

Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés