Halál Csenyétén: nem volt diszkrimináció a Mentőszolgálat szerint

2020. január 28. 16:16
A tűzeset helyszínére sem megyünk be, amíg a mentők biztonsága nem szavatolt – mondja a Mandinernek a csenyétei haláleset kapcsán Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója. Évente 100-150 olyan eset fordul elő Magyarországon, ahol a mentődolgozókat komolyabb agresszió, támadás éri, tavaly Csenyétén egy mentőautót támadtak meg helyiek.

„Visszautasítom, hogy diszkrimináltunk volna, soha nem foglalkozunk azzal, hogy milyen származású, melyik felekezethez, vallási, vagy egyéb többséghez, vagy kisebbséghez tartozik a beteg, egyetlen dolgot látunk magunk előtt, hogy minél hamarabb segítséget tudjunk nyújtani a bajbajutottnak” – szögezi le a Mandinernek Dr. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója a hétvégi csenyétei ügy kapcsán. Mint arról lapunk is beszámolt, a borsodi faluban a polgármester állítása szerint a mentősök a rendőrök nélkül nem mentek be a cigányok közé, a várakozás ideje alatt pedig meghalt a beteg. „Ami Csenyétén folyik, az mindennek a teteje, nem érkezett ki a mentő, meghalt egy ember.

Nem mehetett ki a mentő, azért, mert lenézik az embereket, mert cigány”

– mondja Kiss István, Csenyéte polgármestere egy, a közösségi oldalon nyilvánosságra hozott videóban. 

Bárhol is történik baj az országban, a 104-et és a 112-őt tárcsázó bajbajutottak hívásait a központi tevékenységirányítók fogadják. Ők kérdezik ki, hol a helyszín, mi történt pontosan. Abban az esetben, ha valamilyen egészségügyi probléma is felmerül, a tevékenységirányítók élő vonalban kapcsolják az Országos Mentőszolgálat helyi mentésirányítását. Ez természetesen a csenyétei eset kapcsán is megtörtént, a diszpécserek a miskolci mentésirányítást kapcsolták – emeli ki Csató. A főigazgató elmondása szerint gyorsan a településhez ért a legközelebbi mentőegység. Azonban az eset bejelentésekor, az élőhangos telefonbeszélgetés során olyan fenyegetések hangzottak el, amiből azt lehetett feltételezni, hogy nem egy támogató, segítő környezet fogja várni a kiérkezőket, hanem bizony ki lehetnek téve akár fizikai atrocitásoknak is – hangsúlyozza a mentőszolgálat főigazgatója.

Ez volt az oka, hogy a helyszínre tartó mentőegységet Csató szerint nagyon helyesen – a többszöri telefonhívások során elhangzó fenyegetésre figyelmeztette a mentésirányító. A mentésirányító azt kérte az egységtől, ne közelítsék meg a helyszínt, amíg nem biztonságos. A főigazgató végighallgatta a borsodi településről érkező hívást, mint mondja, olyan verbális fenyegetés hangzott el, ami szerinte is megalapozta, hogy a mentőegység veszélyben érezhesse magát, bajtársai tehát helyesen jártak el, hogy megvárták a helyszínre érkező rendőröket. „Veszélyes helyszín esetén nem csak Magyarországon, máshol is az a legfontosabb, hogy az ellátóegység biztonsága szavatolt legyen.

Tűzeset helyszínére sem megyünk be, amíg a mentők biztonsága nem szavatolt

– szögezi le Csató. Hozzátéve megemlíti, csak egészséges mentő tud életet menteni, a riasztott mentőegységnek később még máshol is segítséget kell tudni nyújtani, ha pedig testi, lelki sérelem éri őket, vagy esetleg a mentőautóban kár keletkezik, akkor nem fognak tudni segíteni.

Mint mondja, néhány évvel ezelőtt Krasznokvajdán – tizenöt kilométerre Csenyététől – éppen az itt élők érdekében létesítettek egy mentőállomást, tehát az az állítás, miszerint a helyiek nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, nem igaz. A krasznokvajdai mentőegység ráadásul ugyanolyan felszereltségű, mint bármelyik fővárosi mentőgépkocsi. „Sehol a világon nincs még egy ilyen mentőszolgálat, mint a magyar, hogy egy államilag finanszírozott szervezet fedje le a teljes országot, egységes protokollokkal, egységes kocsiparkkal” – mondja.

Évente 100-150 olyan eset fordul elő Magyarországon, ahol a mentődolgozókat komolyabb agresszió, támadás éri. "Bár az elmúlt időszakban némileg csökkent a mentősök elleni támadások száma, sajnos még vannak hasonló esetek, amik rávilágítanak arra, hogy ott kell legyen bennünk a piros lámpa, ha baj van, a saját testi épségünk és a mentés biztonsága is rendkívül fontos" – emelte ki lapunknak Csató. Vannak olyan esetek, amikor a mentők egy adott helyszínre kiérve fel vannak készülve egy esetleges támadásra. Nem ritka, hogy drog vagy alkohol befolyásoltsága alatt lévők vagy pszichiátriai betegek fordulnak a segítők ellen. „Tudjuk, hogy ez nem a személyünknek szól, hanem az adott kórállapot váltja ki, így fel vagyunk készülve erre” – mondja a főigazgató. Sajnos vannak olyan esetek is, amikor a mentők nem számítanak támadásra, amikor a legjobb szándékuk, legnagyobb szakmaiságuk ellenére is, akár gyászreakcióból pont a segítőket hibáztatják, rosszabb esetben támadják meg.

 A Csenyétén január 25-én történt halálesettel kapcsolatban a hétfői napon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség elkövetésének gyanúja miatt nyomozást rendelt el. 

Nem mellesleg tavaly is Csenyététől volt hangos a sajtó. Akkor egy mentőautót rongáltak meg helyiek, azt követően, hogy a mentők – bár időben a helyszínre érkeztek, és mindent megtettek a szakma szabályai szerint – de a beteget nem sikerült megmenteniük. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település korábban egy kudarcba fulladt cipőosztási akciót követően került a lapok érdeklődésének középpontjába. Mint arról a Mandiner is beszámolt, pankrációvá fajult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Magyar Iszlám Közösség közös segélyakciója Csenyétén. Magyarország legszegényebb településén a két szervezet étel- és ruhaosztást tartott. Az ételosztás még rendben is ment, azonban a ruhaosztás nem volt kellően megszervezve. Azért, hogy mindenki egyenlően részesedjen, csak kiöntötték a ruhákat az udvarra. Ekkor tört ki a verekedés. 

Összesen 210 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minden józan ember beláthatja, hogy a mentősök biztonsága ugyanolyan fontos, mint a beteg mentése.

Válaszok:
Megtalálta | 2020. január 28. 17:35

Feljelentés történt, azt ki kell vizsgálni.

Kb. 200 ember állta körül a halott/beteg házát, fenyegetően.
Én sem mentem volna be közéjük.
Itt van ez a csákányos nevű segg, aki a klaviatura mellett erős. Menjen a picsába!
(Kérem, hogy ne válaszoljon, mert nem érdekelnek a tanácsköztársasági származású felforgatók.)

"a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és a Magyar Iszlám Közösség közös segélyakciója Csenyétén" ... csak egy kávét kérek

A mentők biztonsága fontosabb, mert ha egy mentős vagy mentőautó kiesik, akkor annak nem egy, hanem 8-10 beteg is a kárát láthatja.

"...ahol csaknem 200 ember gyűlt össze."

Hát baszki, még jó, hogy nem mertek bemenni a mentők.

Ez a 200 ember még úgy is túlzásnak tűnik, hogy a függetlenobjektív indexírta le ezt a számot. 200 ember nem fér el egy tágasabb udvaron sem. Az nagy tömeg, főleg ha figyelembe vesszük, hogy egy kis vidéki faluról van szó, ahol a lélekszám a wikipédia szerint 421 fő (2004-es adat).

Az eredeti türelem én vagyok, Te meg egy mocsok kommunista, s ezt pontosan idézted tőlem, a kommunista azonos a nácival. nagyon felháborodtatok ezen, ezért írjátok át a hozzászólásaimat, a mandiner szerkesztősége meg a füle botját sem mozdítja.

mandiner, egy szarkupac vagytok.

Köszönöm soraidat, segítőkészségedet. Nem találtam Rajcsányi e-mail elérhetőségét, ha meg tudod adni, megköszönöm. Ha csak rólam szólna a történet, nem érdekelne, itt bárkivel előfordulhat ez, valóban bárkinek az adatai kikerülhetnek a mandinertől, megrendülhet a bizalom irántuk.

Az a hekkelőt minősíti, hogy nem érvel velem szemben. Ez a legaljasabb bolsevik módszer, amit csinál. Mi lesz itt az online térben 22-ben? Ere is készülnie kellene a Fidesznek.

Válaszok:
Agnieszka | 2020. január 29. 8:43

Undorító, amit csinálnak és ezt nem lenne szabad hagyni a mandi vezetőinek.

Lehet, h. mi is hibásak vagyunk, SENKINEK nem lenne szabad az ál-Dodóhoz, ál-Türelemhez szólni, pontozni sem, nem lenne szabad tudomást venni róluk. Akkor lenne esély, h. abbahagyják. Így, h. kommentelő társnak vesszük őket, magunk is csak a lovat adjuk alájuk.

Ha a mandi nem lép, előbb-utóbb a kommentelők lelépnek. Van értelmesebb időtöltés is, mint ez. Valószínúleg egyetlen hatásos figyelmeztetés lenne a mandi főnökök felé, egy hetes, következetes csend. LEGYEN a terep az ál-oké!

Elég sokan útálnak, elég a nevet megpillantaniuk. Nem vagyunk egyformák.

Mindegy.

Szerintem törzsi szokás, ami egyébként lehetne szimpatikus is, ha rendesen csinálnák: a közösség összetartása.
De hát ez így nem szimpatikus.
Valahol eltűnt a kultúrájuk többi része és annak a helyére értelmetlen agresszió került.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés