Végleg leáldozott-e a nemzetállamoknak?

2020. január 23. 9:13
Miért erősödik Brüsszel hatalma az EU-ban? Hol tart most a globalizáció? A globalizmus kihívásairól és a rá adott nemzetállami és szupranacionális válaszokról vitáztak külföldi elemzők Budapesten, a Mathias Corvinus Collegium előadás-sorozatának szerda esti beszélgetésén.

A globalizáció eredetileg egy jó projektnek indult, de előnyeivel a társadalom csak kis hányada tud élni” – indította gondolatmenetét az este egyik külföldi vendége, Anne-Elisabeth Moutet a Budapest Music Center könyvtárában rendezett beszélgetésen, amelynek a Tombor András által alapított Mathias Corvinus Collegium rendezvénysorozata, a Budapest Lectures adott otthont. A The Daily Telegraph újságírója szerint

az emberiség 20 százaléka élvezi a globalizáció gyümölcseit,

a kommunikációs és a szolgáltató szektorban dolgozók nemzetközileg használható tudással „közös érdekek és kommunikáció alapján” képesek más államokban is boldogulni. Ők azok, akik például Nagy-Britanniában a Brexit ellen voksoltak, hiszen nem akartak ettől az esélytől (az európai perspektívától) elszakadni, ők egy szuperállam polgáraiként érezték magukat.

A társadalmak más rétegei azonban saját közegükben érzik biztonságban magukat,

ők a nemzeti gyökerekre támaszkodnának – ezek lehettek azok a szavazói csoportok, amelyek Nagy-Britanniában a Brexitre, Amerikában 2016-ban a nemzeti nagyság visszaszerzését ígérő Donald Trumpra voksoltak.

Anne-Elisabeth Moutet, a Daily Telegraph újságírója

A globalizáció a lustaságból nőtt ki” – vetette fel a brit-francia újságírónő, utalva a gazdasági előnyöket, a piacok gyors összeköttetéséből származó rövidtávú hasznokat, az élet egyszerűsítését ígérő jelenségre. A világ gazdasági egységesülése után azonban elindult a politikai globalizáció is, Európában az Európai Unió története. A túlhajtott integrációra egyes államok, Nagy-Britannia a kilépéssel reagáltak, más államok, mint Franciaország pedig a maradással, de sajátos módon: „nem lépünk ki, csak egyszerűen nem tartjuk be azokat az uniós jogszabályokat, amelyek hátráltatnának bennünket” - tette hozzá önironikusan Moutet.

A nemzeti büszkeség menedéket jelent a kulturális globalizációtól, a nemzeti identitáshoz ragaszkodnunk kell

– idézte szabadon egykori főnöke, Margaret Thatcher gondolatát John O’Sullivan. A Danube Institute elnöke szerint a volt brit miniszterelnök éles különbséget tett a gazdasági és a kulturális globalizáció között, az előbbit szükséges jónak, a másikat negatív folyamatnak érezte.

John O’Sullivan is úgy vélte, hogy a gazdasági globalizáció különböző nemzetek közötti egyezségként született meg a kereskedelmi határok lebontására, a befektetések segítésére, és ennek köszönhetően „3 milliárd ázsiai kapcsolódhatott be a világgazdaság vérkeringésébe, kapott esélyt egy középosztálybeli életre”, de az sem elhanyagolható eredmény, hogy az ázsiai áruk nemzetközi piacra kerülése megakadályozta az infláció elszabadulását a világgazdaságban.

John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke

A Danube Institute elnöke szerint

már a 20 évvel ezelőtti vitákban központi téma volt, hogy az EU fenyegetést jelent-e a nemzeti identitásokra

– a globalizmus-vita tehát identitáspolitikai kérdés is. „A globalizáció rossz oldala: a politikai globalizáció” – folytatta O’Sullivan, hozzátéve: a szabadkereskedelmi övezet létrehozása volt az európai ötlet, de az szükségszerűen egy egységes piacot eredményez, amelyben bürokratikus jogharmonizációs folyamatok indulnak el, vagyis az európai integráció: Brüsszel egyre több hatáskörre tesz szert a nemzeti kormányok rovására. Emiatt, a szuverenitás kérdése miatt lépett ki az EU-ból Nagy-Britannia - szögezte le a brit elemző, aki szerint Európában birodalmi törekvések jelentek meg, és ezek nemcsak a tagállamok hatásköreit, de a demokratikus felépítményeket, a valódi demokratikus párbeszédet, vitát is gyengítik.

A globalizáció egy folyamat, technológiai előrelépésekkel fejlődő jelenség, a globalizmus pedig egy ideológia” – vonta meg a lényegi különbséget a harmadik előadó, Werner J. Patzelt. A német politológus úgy vélte: a Nyugatnak már van a globalizációhoz hasonló történelmi tapasztalata, ez pedig a gyarmatosítás. A globalizáció úgy indult, hogy a nyugati dominancia alapján a nyugati értékek egyetemességét hangsúlyozták, és hitték, hogy ezzel jobbá lesz a világ. Kína megjelenésével azonban már nem egyoldalú nyugati irányítás alatt áll ez a folyamat – vélekedett az elemző.

A globalizmus korában patriotizmusra van szükség, hiszen a globalizmus szerint éppen a nemzetállamokra nincs szükség

– folytatta Patzelt, aki szerint ez azért veszélyes törekvés, mert a demokrácia és a szociális jóléti állam (a szolidaritás) csak a nemzetállami keretben szervezhető meg működőképesen. „Minden politika lokális, a jó kormányzás akkor lehet, ha van egy terület, amely fölötti kormányzásért egy kormányzat felelősséggel tartozik” – zárta gondolatmenetét a német vendég.

Werner J. Patzelt német politológus

Anne-Elisabeth Moutet ezzel egyetértve hozzátette:

a globalizmus ideológia, de nem utópia, ugyanis ma is a politikacsinálás egyik hajtóereje.

Ennek feszül egy másik elv, a lokalizmus, amelyet sokan szintén fenyegetésnek tartanak, pedig nem kellene: a lokalizmus alapján a képzett munkaerő beengedése elfogadható jelenség, de a befogadó ország törvényeit az érkezőknek is tisztelniük kell.

John O’Sullivan emlékeztetett, hogy a lokalizmus erejét az adja, hogy tapasztalatok szerint a helyben hozott megoldások a legjobbak. „A kormányt értenie is kell az embereknek – nem jó duplikálni, bürokratizálni, és ezzel még inkább rejtetté, misztikussá tenni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a területi listás reprezentáció a politikai képviselet legjobb formája, mert a helybeli képviselő ismeri legjobban a saját régióját, és annak érdekeit képviseli.

Anne-Elisabeth Moutet szerint

nem szabad ellentétbe állítani az európai és a nemzeti identitást, ennek példáját éppen Budapesten látja:

Magyarország történelme tele van a nemzeti ellenállás történeteivel, erős itt a nemzeti karakter, a nemzeti kohézió, mégis, Budapest épületei, múzeumai egyértelműen az európai kultúra lenyomatai.

***

fotók: Földházi Árpád
 

Összesen 47 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az Európai Úniót pont a globális tőke érdekei mentén hozták létre. Kezdetben csak 6 ország vas és széntermelését hozták összhangba, aztán nézd meg, hová jutott ez a szerveződés. Ma már külföldön kiképzett, külföldről fizetett ideológiai misszionáriusok folytatnak ideológiai gyarmatosítást azokban az országokban, ahol másképpen képzelik a jövőt.

Trump az ENSZ-ben: „A jövő nem a globalistáké, hanem a hazafiaké”
2019. szeptember 24. kedd, 19:09

Trump azzal kezdte a beszédét, hogy felszólította a szabad világ országait, hogy térjenek vissza nemzeti gyökereikhez.
„A szabad világnak meg kell ragadnia nemzeti alapjait. Nem szabad megkísérelnie eltörölni, vagy valami mással helyettesíteni ezeket” – kezdte beszédét Trump. „Ha körülnézünk ezen a nagy és csodálatos bolygón, az igazság nyilvánvaló: ha szabadságot akarsz, légy büszke az országodra! ragaszkodj a nemzeti szuverenitásodhoz! És ha békét szeretnél, szeresd a nemzetedet!”

„Üzenetem van a nyitott határok aktivistáinak, akik a társadalmi igazságosság köpönyegével fedik be magukat: a politikátok nem igazságos. A politikátok kegyetlen és gonosz” – jelentette ki az elnök.

Az amerikai elnök beszédében utalt a közösségi médiákban tapasztalt cenzúrára is.
„Egyetlen szabad társadalom sem engedheti meg, hogy a közösségi média óriások elnémítsák az emberek hangját. A szabad embereknek sem szabad támogatniuk saját szomszédaik elnémítását, eltörlését vagy feketelistára tételét” – jelentette ki Trump.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés