Gera Marina, Rod Dreher, vállalkozónők és magyar boomerek — megjelent az idei második Mandiner!

2020. január 9. 7:00

Írta: Szalai Laura
Gera Marina- és Rod Dreher-nagyinterjúk, közfoglalkoztatás- és csipszadó-riportok, ausztriai és amerikai kitekintések, egy magyar vállalkozónő példátlan sikere, csillagászati rejtélyek, globalizációs trilemmák és még sok minden más – itt a Mandiner idei második száma!

„A szívem Magyarországé” – címlapos nagyinterjúnkban Gera Marinával, az első magyar Emmy-díjas színésznővel beszélgetett Constantinovits Milán kollégánk az Örök tél sikeréről, arról, hogy milyen üzenettel bírhat ma egy málenkij robotról szóló film, és hogyan lehet gyermek nélkül megélni az anyaság érzését. „A film más nemzetek képviselőiből is előhozott el nem mondott történeteket, a saját nemzeti tabutémáikat” – mondja az interjúban Gera Marina, aki büszke arra, hogy egy színészi alakítással is megjelent Magyarország a mozi világtérképén. A színésznőt a főszerep emberpróbáló kihívásairól és a magyar filmgyártás helyzetéről is kérdeztük.

Első karakterünket ezúttal Szilvay Gergely jegyzi, aki vezércikkében a baloldali tudásfölény mítoszáról ír, rámutatva: téves az az elképzelés, hogy a csúcsértelmiségiek az elegancia, a racionalitás és a nyugalom megtestesítői.

Mostantól minden héten kiválasztjuk a hét legkifejezőbb fotóját a világban zajló eseményekről; e lapszámunkban a pusztító ausztrál erdőtűz került fókuszba. 

Közélet

Rod Dreherrel, a konzervatív amerikai íróval készítettünk nagyinterjút, aki legújabb könyvében arról ír, hogy a progresszív ideológia térnyerésével miként fog elérkezni a puha totalitarizmus. „Ez nem 2.0-s sztálinizmus lesz, annál sokkal komplexebb, puhább, mégis kemény totalitarizmus, amely rendszerben ha valaki nem ért majd egyet, azt teljesen perifériára szorítják” – hívja fel a figyelmet. Rod Drehert Orbánról, Donald Trumpról, a kulturális kereszténység jövőjéről és az egyházak feladatáról is kérdeztük. 

Nem várt helyről kapott elismerést a hungarikumnak számító népegészségügyi termékadó: az Európai Bizottság legfrissebb egészségügyi országprofilja méltatja a csipszadó néven ismertté vált intézkedést. Az élelmiszergyártók nem ilyen lelkesek, szerintük több probléma is van a szabályozással. 

Bár a veszprémi gimnázium kezdeményezése végül meghiúsult, precedenst teremtett volna Magyarországon, ha egy állami fenntartású középiskolában gendersemleges mellékhelyiség jön létre. Kis lépés az elfogadás irányában, vagy az antropológia meghazudtolása? Cikkünkből kiderül, hogy megoszlanak a vélemények az ügyről. 

Tíz éve tart a közfoglalkoztatási program, és bár az ellenzék részéről az hangzik el, a kormány elsüllyeszti a közfoglalkoztatást, magára hagyva a szegényeket, dél-borsodi és Tápió-vidéki riportunkból egészen más kép rajzolódik ki. 

A balliberális szcénát az zavarja, hogy a közbeszédet már nem kizárólagosan a saját történetkeretezése uralja – erről Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója ír. Lánczi András filozófus a virtuális valóság hatalmáról írt véleménycikket.

Külhon & Külföld 

Momentum Doctorandus néven 2011 óta dolgozik egy kárpátaljai csapat azon, hogy összefogják és segítsék szűkebb szülőföldjük tudományos pályára készülő magyar fiataljait. Külhon rovatunkban a szervezet vezető személyiségeivel beszélgettünk a sokéves munka tapasztalatairól. 

Repedések az amerikai olvasztótégelyen – Decemberben több halálos áldozatot követelő antiszemita támadássorozat rázta meg Amerikát, ám most a korábbival ellentétben nem szélsőjobbos fehér férfiak, hanem szélsőséges feketék támadtak zsidókra. Külföld rovatunkban körképet olvashatnak az amerikai vallásosság és multikulturalizmus mélyvalóságáról. 

Ausztriában az őszi előre hozott választáson tarolt a Sebastian Kurz által megújított Osztrák Néppárt, a visszatérő kancellár pedig az év elejére összehozta a konzervatív-zöld koalíciót, minden fontos pozíciót megőrizve pártja számára. Bemutatjuk, hogy milyen kormányzati ciklus elé néz nyugati szomszédunk.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója véleménycikkében a 2020-ban esedékes amerikai elnökválasztásról ír.

Precedens & Makronóm 

Precedens rovatunkban arról olvashatnak, hogy az Európai Központi Bank önkényesen hozná előnyös helyzetbe a zöldnek minősített cégeket a hitelhez jutásnál. A klímavédelmi ambíciók egyik képviselője Christine Lagarde, az intézmény ősszel kinevezett elnöke, de a jelek szerint ellenállásra számíthat az igazgatótanács új tagja, Isabel Schnabel részéről. 

Smuk Péter, az NKE dékánja publicisztikájában arról értekezik, hogy a kompromisszum vajon jó vagy rossz dologra utaló fogalom.

Makronóm rovatunkban megismerhetik az eredetileg bölcsész végzettségű Bernáth Ágotát, akinek néhai férjétől kellett átvennie a gépipari céget, s akkor sem adta el, amikor fizetésképtelenné vált, és már otthon is kikapcsolták a gázt. Közgazdász végzettséget szerzett, és hatvan országba exportáló világmárkát épített. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban Böszörményi Nagy Gergely Dani Rodrik könyve nyomán arról ír könyvajánló sorozatában, hogy biztonságot adó állam, fejlett demokrácia és zakatoló globalizáció nem létezhet egyszerre: a háromból egynek ideje búcsút intenünk.

A Feminens oldalán ezúttal a Párkányból induló Janszó Orsolyát mutatjuk be, aki most a Hágai Királyi Konzervatóriumban fejleszti énektudását. 

Tudomány kisrovatunkban Kis-Tóth Ágnes, az ELTE atomfizikai tanszékének doktorandusza mesél a távoli űr rejtélyeiről, egy a csillagok és galaxisok közötti térben található anyag szerepéről. 

Élet rovatunkban a Gera Marina-nagyinterjú, valamint Köbli Norbert, az Örök tél forgatókönyvírójának írása mellett ezúttal is készültünk programajánlóval, Arcél kisrovatunkban pedig a nagy nevettetőre, Latabár Kálmánra emlékezünk.

A lapot záró Utolsó Figyelmeztetés rovatunkban Névai Gábor ír a legifjabb és a legidősebb nemzedékek küzdelme kapcsán a boomerekről, a nekik kijáró tiszteletről. „Mi nem a boomert látjuk bennük, hanem a hatvanas, hetvenes vagy nyolcvanas éveikben járó hús-vér anyákat és apákat, akik elindítottak minket az életben, tisztességben felneveltek, és közben próbáltak alkalmazkodni a magyar kapitalizmushoz és az új technológiákhoz”

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés