Nem tudunk viszonyulni Trianonhoz

2019. december 16. 07:33

Az évforduló kapcsán Magyarországnak az lenne a fő feladata, hogy a téveszmékkel szálljon szembe.

2019. december 16. 07:33
Jeszenszky Géza
Népszava

Trianon 100. évfordulója következik. Véleménye szerint mennyire kell és mennyire szabad elengedni a múltat? Mert örök dilemma, hogy mi az, amit el kell engedni és mi az, amit meg kell tartani a közösségi emlékezetben, hol az a határ, amit átlépni már árulás. Van nekünk is Trianon napunk 2010 óta, amit a nemzeti összetartozás napjának kereszteltek, most a román parlament is készül elfogadni egy Trianon emléknapot, amire máris felhördült a magyar politikum.

Nos, ez olyan provokáció, amire nincs szükség, ez eszkalációt szülhet. Ez az, amit Antall József kocsmapolitikának nevezett. Az évforduló kapcsán Magyarországnak az lenne a fő feladata, hogy a téveszmékkel szálljon szembe.

Milyen téveszmékre gondol?

Arra például, hogy az elvesztett területeken hatalmas többségben élnének magyarok, ami sajnos nem így van. Még veszélyesebb téveszme, hogy a világ a magyarokkal szemben mindig ellenséges volt. Tény, hogy 1920-ban igazságtalan békeszerződés született. De ez nem azt jelenti, hogy a világ mindig minket akart bántani, hanem azt, hogy – erről könyvet is írtam –, mi rontottuk el a viszonyt sok velünk rokonszenvező baráttal, országgal, ami aztán a békeszerződésben köszönt vissza. Az 1848-49-es rokonszenvet elveszítettük már 1914 előtt és nagy árat fizettünk ezért. Az volna a legfontosabb tanulság, hogy nekünk barátokra van szükségünk. Akkor remélhetjük, hogy a trianoni trauma nemzetközi segítséggel orvosolható, ha a világ nem úgy tekint Magyarországra, mint békétlenkedő, mindenkit sértegető országra, hanem mint olyanra, amelynek vannak jogos igényei a szomszédaival szemben, olyanok, amik összhangban vannak a demokrácia, az emberi jogok elveivel és aláírt konvencióival. Trianon 100. évfordulója nagyon jó alkalom lenne arra, hogy rámutassunk, hogyan lehetne meggyógyítani a száz évvel ezelőtt kapott sebet, hogyan lehetne megvalósítani Kossuth álmát, a »mosolygó jövőt« Közép-Európa népei számára.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 120 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
András53
2019. december 18. 01:54
A geopolitikai érdekek döntöttek,elsősorban a franciák érdekei. A lényeg az volt, hogy a németeknek soha többet ne lehessen erős szövetségese. Ezt egy volt külügyérnek illene tudnia, vagy tudja de inkább a mi hibáinkat hangsúlyozza, dörgölőzik talán?
istvánkeve
2019. december 17. 14:11
Emberek vannak - és elöítéletek: magyarok, osztrákok, románok, szlovákok, stb. No meg házmesterek, ezek száma minden országban a százezer lakosra mérve konstans. (na jó, talán a svájcban kicsit több)
noge
2019. december 16. 20:51
NEM, Jeszenszky nagykövetkém! Először is kérjenek bocsánatot és adjanak jóvátételt. Majd adják vissza a rablók és cinkosaik az elorzott országrészeinket az ott élő nemzettársainkkal együtt. Nagy-Magyarországon nem az volt a baj, hogy elnyomtuk a nemzeti kissebségeinket, - mert ha akartuk volna rég bedarálthattuk volna őket - hanem épp ellenkezőleg: túl sog jogot kaptak, és hálátlanul arra vártak, hogy a magyar állam a történelme során egyszer sebet kapjon. Az I. vh-val ez a pont el is érkezett, és hiénák módjára szétszaggatták a Szent Korona országát. Ez megbocsájthatatlan!
Valesz
2019. december 16. 20:01
Ő sem hallott még a pozsonyi csatáról...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!