A Nézőpont Intézet szerint nincs veszélyben a magyar médiapluralizmus: kutatásuk alapján a magyarok mindkét oldalról tájékozódnak, a kormánykritikus médiumok nyereségesek, és a közmédia arányosan mutatja be a politikai szereplőket – szemben az Európai Bizottság állításaival. Brüsszel újabb hazugsága bukott meg.
A brüsszeli bizottság szerint a 2025-ös jogállamisági jelentésében továbbra is azt állította, hogy a médiapluralizmus veszélyben van, éppen ezért a Nézőpont Intézet megvizsgálta, hogy igaz-e ez az állítás – mondta Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet vezetője nyolc állítást fogalmazott meg:
Mindezt azzal támasztotta alá, hogy egy friss kutatás szerint a magyarok 79 százaléka televízióból, 77 százaléka internetről, míg 69 százaléka Facebookról tájékozódott.
Csupán fél-félmillió ember van, aki csak az egyik oldalról tájékozódik – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet összessítése szerint a kormánykritikus médiumok 2024-ben 100 milliárd forintos bevételt könyvelhettek el. Az RTL hasította ki ebből a legnagyobb összeget, mivel 61 milliárdos bevétele volt – hívta fel a figyelmet Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet vezetője rámutatott arra, hogy 2010 után egyáltalán nem szűnt meg a sajtószabadság, amit azóta állítottak. Emlékeztetett arra is, hogy legalább 100 cikket olvasott a Népszabadság megszűnéséről, miközben 36 új ellenzéki média jött létre.
Mráz Ágoston Sámuel felhívta a figyelmet, hogy nagyjából 3 milliárd forintnyi dollárt kaptak ezek a médiumok az elmúlt években.
2024-ben három médiafelületet büntetett meg az NMHH: a HírFM-et, a HírTV-t és a TV2-öt. Ennél erősebb érvet nehezebb találni, mint hogy szabad a hazai média.
A Nézőpont Intézet vezetője felhívta a figyelmet, hogy a Kormányinfó intézménye nem létezik Nyugat-Európában, és példátlan a kormánytagok szereplése ezeken az esmeényeken. Szólt arról is, hogy más országokban sokkal nehezebb elérni a közérdekű adatok.
Mráz Ágoston Sámuel rámutatott arra, hogy a közmédia híreiben a Fidesz-KDNP-vel kapcsolatos hírek 67, míg az ellenzékkel kapcsolatos hírek 33 százalékban szerepelnek. Ez megfelel a nemzetközi arányoknak, a közmédia a nemzetközi trendeknek megfelelően betartja az elvárásokat – tette hozzá.
Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője a rendezvényen tartott kerekasztalbeszélgetésen azt a kérdést tette fel, hogyha az ellenzéki médiumok nagy része azt állítja magáról, hogy az olvasók tartják el őket, akkor itt Magyarországon 2010 után olyan erős középosztályosodás történt, akkor miért van szükség kormányváltásra? Mindezek mellett az elmúlt években egyértelműen kiderült, hogy amerikai költségvetési pénzekből, Soros György szervezetei révén jutottak forráshoz a hazai ellenzéki médiumok.
Mindez Lengyelországban is megfigyelhető, ahol külföldi tulajdonban lévő lapok indítottak konkrét kampányokat Andrzej Duda lengyel elnök ellen, aki szintén egy pedofil bűnelkövetőnek adott kegyelmet”
– tette hozzá. Akár Ukrajna, akár energetikai, akár uniós ügyekben teljesen egyértelmű a külföldi befolyásolás a hazai ellenzéki lapokban. A legújabb példa, hogy a Direkt36 szerint magyar titkosszolgálati működés van Brüsszelben, miközben minden egyes állam ezt csinálja, és az lenne a probléma, ha nem lenne ilyen – mondta Kereki Gergő.
Néző László, a Magyar Nemzet főszerkesztője szerint a magyar média nem a valóságról szól, így szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottságot érdekelni fogja ez az elemzés. Teljesen egyértelmű, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján nem lehet se napilapot, se hetilapot készíteni, amiket a jelentésekben olvasunk – tette hozzá. A háború és a migrációs kérdés a leginkább olyan terület, ahol az ellenzéki lapok teljes mértékben ugyanazt a narratívát építik, mint Brüsszel, Washington és Kijev. Az utóbbi a legfőbb probléma, mert mára ők Magyarországgal ellenséges ország lettek, mert nem támogatjuk az uniós és NATO csatlakozásukat – mondta Néző László.
Éppen ezért a kijevi álláspontot támogatni egy magyar lapnak, az hazaárulás.
A Magyar Nemzet főszerkesztője felhívta a figyelmet, hogy egy szerkesztőnek nem szabadna átengednie olyan cikkeket, mint a Szőlő utcai álhírbotrány és az Aszad repülőgépe kapcsán megszületett fake news. Ezek azokban a lapokban születtek meg, amelyeknek a munkatársai korábban a mostani kormányközeli lapokban dolgoztak – tette hozzá. Mindezzel kapcsolatban Kereki Gergely azt mondta, pont a Válasz Online volt az a lap, amelyben egyetlen szerkesztőnek „sem tűnt fel”, hogy kormánytagokat vádolnak az egyik legsúlyosabb bűncselekménnyel. Mindehhez hozzátette, hogy a Válasz Inline volt az a lap, ahol a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban egyetlen kérdést tettek fel Zelenszkij ukrán elnöknek.
Ezt is ajánljuk a témában
Megy a magyarázkodás a Magyar Hang által felkapott és Magyar Péter által is terjesztett, életveszélyes álhír kapcsán, amit cáfolt Ferihegy és a Kormányzati Tájékoztatási Központ is. Összefoglalónk.
Ezt is ajánljuk a témában
Rétvári Bence közölt újabb részleteket.
Néző László arról is beszélt, hogy hitelesség tekintetében még mindig a nyomtatott lapok vezetnek. A közösségi média valóban komoly változást hozott, de mivel ez a terület rendkívül gyorsan változik, így felkészülni sincs idő – tette hozzá.
Minden átalakulóban van, és innentől kezdve a hitelesség nagyon erőteljesen kérdéses.
Kereki Gergő arról beszélt, a print ágazat évente 10-15 százalékkal csökken, de mindezek mellett a nyomtatott lapban jelennek meg a leghitelesebb cikkek, mivel lényegesen több ember nézi át ezeket, mint az online részben. Külön kiemelte, hogy a Mandiner által megrendezett klubestek rendkívül sikeresek, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az olvasók ki vannak éhezve a személyes találkozásokra.
Nyitókép: Anadolu via AFP
A fiatalok, az idősek és a vidéki családok körében is kiemelkedően magas a támogatottsága a többgyermekes édesanyák adómentességének.
„Azt, hogy mi működik, mi nem, a közvélemény-kutatás és a választás mutatja meg” – szögezte le az elemző.
Mráz Ágoston Sámuel a Magyar Nemzet Rapid Extra című műsorában rámutatott, hogy a koppenhágai csúcson fejtették ki először, hogy miért áll annyi uniós állam Ukrajna mellett.
Ahogy minden javul Magyarországon, úgy romlik a Tisza Párt elnökének a helyzete.
A nagy hátraarc.
Az hogy Magyar Péter mégis válogatottként aposztrofálja, jól jelzi, milyen könnyen szórja a pártelnök a megalapozatlan szuperlatívuszokat ha a párt szimpatizánsairól vagy terveiről van szó.
A humorista nemrég pénzt kért rajongóitól, most egészségügyi problémái adódtak.
Hírszerzési információk szerint Moszkva a belarusz területet használhatja fel újabb hadműveletek előkészítésére.
