A tarhonyás hústól a kuszkuszig: mérlegen a menzareform

2019. november 28.

Szalai Laura
Tojásleves, káposztás tészta, főtt hús meggymártással és darával, csokiöntetes piskótakocka – csak néhány tipikus étel, amely generációk menzaélményét határozta meg. A most iskolába járó gyerekek tányérjára már sokkal egészségesebb ebédek kerülnek. Utánajártunk a menzareform eddigi eredményeinek.

Amióta világ a világ, az iskolai menzával általában senki sem elégedett: gyerekek és szülők egyaránt panaszkodnak az ehetetlen, egyhangú, tápanyagokban szegény ételekre. Négy éve azonban új időszak kezdődött a közétkeztetésben. A cél, hogy a cégek főzőkonyháiból finom és egészséges ebéd kerüljön a fogyasztók tányérjára.

BULGUR, ÁRPAGYÖNGY, BÚZACSÍRA

A 2015-től hatályos, közétkeztetésre vonatkozó rendelet elsősorban élelmiszer-alapú előírásokat tartalmaz: meghatározza, hogy az egyes nyersanyagokból adagonként mekkora mennyiséget kell felhasználni, továbbá hogy az egyes élelmiszereket és élelmiszercsoportokat tíz élelmezési napot véve milyen gyakran kell fogyasztani – mutat rá érdeklődésünkre az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Legutóbbi, 2017-es általános iskolai felmérése számos pozitív változásról tanúskodott: növekedett az olyan intézmények aránya, ahol a gyerekeknek naponta egyszer (2013-ban 2, 2017-ben 17 százalék) és naponta többször (2013-ban 45, 2017-ben  65 százalék) biztosítanak friss zöldséget, gyümölcsöt. Továbbá csökkent az olyan konyhák száma, amelyek hagyományos, bő zsiradékban való sütési technológiát alkalmaznak. Ugyancsak kedvező változás, hogy sok helyen az egészséges táplálkozáshoz illeszkedő új ételeket vezettek be, új nyersanyagokat használnak, amelyek a gyerekek többségének ízlenek.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés