Aki életkalandra indult a magyar tudományért

I. évfolyam 11. szám | Meta - Tudomány
2019. november 21.
Gózon Ákos
Épp két évszázada indult nagy utazására Kőrösi Csoma Sándor. A tudós kalandos életútja után az emlékezete is különös kanyarokat vett – de talán végső nyughelyükre találtak földi maradványai a Kancsendzönga ormai alatt.

„Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.” Kétszáz éve, 1819. november 24-én indult útnak Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor, a magyar tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb és legérdekesebb alakja. Egész életre szóló kalandja a Kancsendzönga égig érő hegyvonulatai tövében ért véget. A dardzsilingi sírt a világ magyarsága szinte kultikus helyként tiszteli. Mégis több ízben felmerült már Csoma földi maradványai hazahozatalának és újratemetésének a gondolata. Igaz, még az sem egyértelmű, mit jelentene egyáltalán a „haza”. A mai Budapestet? Erdélyt?

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés

Ajánljuk még a témában