Nem elég mindez a veszedelem, egy évtizede elterjedt egy kétéltűeket károsító, kelet-ázsiai eredetű gombabetegség is, a kitridiomikózis. A Batrachochytrium dendrobatidis gomba az állatok bőrét támadja meg, felborul a víz- és elektrolit-egyensúlyuk, és végül leáll a szívük. A kétéltűek bőre sajnos kiváló táptalajként szolgál a mikroszkopikus gombának: vízben úszó spórái rátapadnak a bőrre, ott kifejlődnek és elszaporodnak. A kutatók egyelőre sok kérdésre nem ismerik a választ e fertőzéssel kapcsolatban. A vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes kétéltűek csak hordozók, mások belepusztulnak a kórba, sőt némely populációt az utolsó példányig kiirt.
Magyarországon a gomba egyik legveszélyesebbnek számító variációja van jelen, mégsem okoz tömeges elhullást, pedig máshol a gyengébb változatok is jelentős pusztítást végeznek. De azért vannak intő jelek bőségesen. Egészen 2020-ig nem jegyeztek fel olyan békaállományt hazánkban, amelyről azt tudták volna mondani, hogy a kór alapvetően hozzájárult a létszámcsökkenéséhez. Abban az évben viszont felfedeztek a Mátrában egy olyan sárgahasúunka-állományt, amelynek több egyede is elhullott. Ezeket Vörös Judit és kutatótársai elemezték, szövettani és genetikai vizsgálatokat végeztek rajtuk, és megállapították, hogy a példányok kitridiomikózisban pusztultak el. Azóta
fokozottan figyelik a békaállományokat, főleg a gomba által kifejezetten veszélyeztetett hegyvidéki populációkat.