Bár hazánkban egyenesen a gomba legveszélyesebb variációja van jelen, egyelőre mégsem okoz tömeges elhullást. De azért vannak intő jelek – bőségesen.
A tavasz csalhatatlan jele, hogy tavaink és egyéb élőhelyeink benépesülnek kétéltűekkel, s megkezdődnek a nagy békakoncertek. Ám amit ma még természetesnek tartunk, lehet, hogy a jövőben egyre kevesebb helyen figyelhetjük majd meg: a kétéltűek ugyanis a gerincesek legveszélyeztetettebb állatcsoportját alkotják.
Mitől ilyen védtelenek ezek az állatok? „Szárazföldre és vízre is szükségük van életük során: vízben szaporodnak, néhány kivétellel lárváik vízben fejlődnek, és sokan közülük még kifejlett állapotban sem hagyják el e közeget. A különleges életmódjukhoz szükséges élőhelyek csökkenése nagyban veszélyezteti őket” – hívja fel a figyelmet Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó főmuzeológusa.
„A mezőgazdaságban használt gyom-, gomba- és rovarirtó szerek is súlyos veszélyt jelenthetnek rájuk, mert részben bőrlégzéssel lélegeznek, ezért vékony, vízáteresztő bőrük van, amely rendkívül érzékeny bármilyen változásra” – emlékeztet Farkas Csaba biológiai szakíró. A káros anyagok szinte akadálytalanul juthatnak be a kétéltűek szervezetébe. Ezért szokták őket bioindikátoroknak nevezni:
például vegyszer jutott be.
Nem elég mindez a veszedelem, egy évtizede elterjedt egy kétéltűeket károsító, kelet-ázsiai eredetű gombabetegség is, a kitridiomikózis. A Batrachochytrium dendrobatidis gomba az állatok bőrét támadja meg, felborul a víz- és elektrolit-egyensúlyuk, és végül leáll a szívük. A kétéltűek bőre sajnos kiváló táptalajként szolgál a mikroszkopikus gombának: vízben úszó spórái rátapadnak a bőrre, ott kifejlődnek és elszaporodnak. A kutatók egyelőre sok kérdésre nem ismerik a választ e fertőzéssel kapcsolatban. A vizsgálatok azt mutatják, hogy egyes kétéltűek csak hordozók, mások belepusztulnak a kórba, sőt némely populációt az utolsó példányig kiirt.
Magyarországon a gomba egyik legveszélyesebbnek számító variációja van jelen, mégsem okoz tömeges elhullást, pedig máshol a gyengébb változatok is jelentős pusztítást végeznek. De azért vannak intő jelek bőségesen. Egészen 2020-ig nem jegyeztek fel olyan békaállományt hazánkban, amelyről azt tudták volna mondani, hogy a kór alapvetően hozzájárult a létszámcsökkenéséhez. Abban az évben viszont felfedeztek a Mátrában egy olyan sárgahasúunka-állományt, amelynek több egyede is elhullott. Ezeket Vörös Judit és kutatótársai elemezték, szövettani és genetikai vizsgálatokat végeztek rajtuk, és megállapították, hogy a példányok kitridiomikózisban pusztultak el. Azóta
Hogyan lehetne megelőzni egy ilyen súlyos egyedszámveszteséggel járó betegséget? Erre a kérdésre keresi a választ Kásler Andrea, a ELKH ATK Növényvédelmi Kutatóintézetének és az ELTE TTK Biológiai Intézetének kutatója. Szerinte az állatok alapvető viselkedési formáit kihasználva van esély a gombás fertőzés elleni hatékony védelemre. A kétéltűek változó testhőmérsékletű állatok, táplálkozási, szaporodási és menekülési képességük szorosan összefügg a környezet hőmérsékletével. Egyedfejlődésük kritikus, korai szakaszában ezért kifejezetten keresik a meleg helyeket. Számos fajuknál megfigyelhető továbbá, hogy mivel a betegségek idején nem képesek a leküzdéshez megemelni a testhőmérsékletüket, gyógyulásuk, sőt a betegségmegelőzés érdekében is előszeretettel keresik fel a környezetük legmelegebb pontjait. Ezt nevezik a szakemberek viselkedési láznak.
E tulajdonságukat kihasználva a környezetük melegítésével vagy szabályozható hőmérsékletű búvóhelyek létesítésével az ebihalakat elvben vegyszerek, gyógyszerek felhasználása nélkül lehet megvédeni a gombafertőzésektől. A kitridiomikózist okozó gomba számára az optimális hőmérséklet ugyanis 17 és 25 Celsius-fok között van, 28 fok fölött már nem életképes. A legtöbb kétéltűfaj viszont ennél magasabb hőmérsékleten is megél.
E „gyógyfürdőmegoldást” laboratóriumi körülmények között már sikerrel tesztelték,
most a természetbe helyezésén lesz a sor.
Szerencsére hazai kétéltűink nemcsak sérülékenységükkel hívják fel magukra a figyelmet, hanem az életrevalóságukkal is. A közelmúltban a New Scientist tudomány-népszerűsítő lap „sztárjai” lettek kiskunsági populációik.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai a Kiskunsági Nemzeti Park második világháborús bombatölcséreinek élővilágát vették górcső alá. Az Apaj közelében található szikes rétre hullott bombák több mint száz 3–12 méter átmérőjű tölcsért ütöttek egy körülbelül 25 hektáros területen. A tölcsérekben a felszín alatti vizek feláramlása és a csapadékvizek hozzáfolyása révén különböző vezetőképességű, átlagosan 40 centiméter mélységű szikes tavacskák alakultak ki, ahol jó néhány kétéltűfaj is otthonra talált.
Az élő- és szaporodóhelyek tavalyi kiszáradása valószínűleg hazánkban is jelentősen csökkentette a számukat, ám ez elsősorban majd ez évtől, az aszályos esztendő után válik láthatóvá. Vörös Judit a Magas-Bakonyban vizsgálja az alpesi gőtéket – ezt a fajt választották 2023 kétéltűjévé Magyarországon –, és olyan élőhelyeken is kereste őket, ahol a tavalyi szárazságának nem kellett volna megmutatkoznia, mégis meglepően kevés állatot talált. A szárazság, a felmelegedés és a betegségek összeadódó hatásával szemben tehát fokozott védelemre szorulnak szép, de törékeny életközösségeket alkotó kétéltűink.
Nyitókép: A sárgahasú unka Magyarországon is őshonos (fotó: Wikipedia)
Persze nem a szó politikai, hanem szellemi értelmében. Angolként valahogy otthonosan mozog a világ bármely tetszőleges pontján. Ilyesmire mi, magyarok soha nem voltunk és nem is leszünk képesek. Győrffy Ákos írása.
Eltökéltnek tűnik az Európai Bizottság elnöke.
Az utolsó pillanatban felugrottunk a szakadék felé száguldó vonatra.
„Úgy tűnik nem tévedtem, amikor a Facebooknak gratuláltam a választások éjszakáján” – fogalmazott a Mi Hazánk elnöke Magyar Péter sógorával kapcsolatban.
Bár a cég anyagi helyzete nem követeli meg az elbocsátásokat, Zuckerberg inkább a mesterséges intelligenciával dolgozna emberek helyett.
Egyszerűbben: több nap- és szélerőmű, több tiszta energia, nagyobb energiabiztonság, több beruházás és új munkahelyek Magyarországon. Pénteken Brüsszelben nemcsak forrásokról állapodtunk meg.
A szerző szerint az a politikai stratégia, amellyel Magyar Péternek sikerült megtörnie Orbán Viktor tizenhat éve tartó uralmát, közvetlenül alkalmazható lenne az Egyesült Államokban is Donald Trump legyőzésére.
