Ajtónkon kopogtat az influenza-járvány

Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban

Bár az utóbbi két évben a maszkviselés és egyéb okok miatt veszíthettek intenzitásukból a szezo­nális influenzajárványok, az immunrendszerünk is gyengülhetett a távolságtartás miatt, így most fogékonyabbak lehetünk az influenzára.

Az influenzavírus csendes gyilkos: a közvélemény hajlamos félvállról venni, pedig évente sok száz honfitársunk haláláért felelős, a betegség szövődményei elsősorban az idősekre nézve veszélyesek. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, hogy a halálozás jellemzően kiugró az év első három hónapjában. Magyarországon az influenzajárvány még csak a kezdeti, felmenő ágban van. Az adatokból most az látszik, hogy

Szakértői becslések szerint kifejezetten erős influenzajárvány várható idén. Az már látható, hogy majdnem kizárólagosan az influenza A törzse terjed Magyarországon csakúgy, mint Európában – ismerteti az adatokat Papp László, az RMC Clinics gyermekorvosa, infektológus szakorvosa. Meglátása szerint a koronavírus-világjárvány miatti kétéves, több-kevesebb szigorral végrehajtott távolságtartás miatt mindannyiunk immunrendszere lazsált kicsit, azaz a gyermekektől az idősekig mindenkinek gyengébb a védekezőrendszere most. Fontos hangsúlyoz­ni azt is, hogy kevésbé erős immunrendszerük okán most a gyermekek fogékonyabbak, a betegek több vírust fognak a légúti hámsejtjeiken termelni, és ezért fertőzőképesebbek is lesznek.

Ennek következményét látjuk már tőlünk nyugatra: a gyermekkórházak megteltek. Sok a súlyos primer vírusos tüdőgyulladásos gyerek, nagy számban szenvednek másodlagos bakteriális felülfertőződéstől is, e kórokozók közül némelyik szintén invazív, akár életveszélyes fertőzést eredményez – mondja Papp László. Gyermekeknél súlyos lefolyású lehet a primer vírusos tüdőgyulladás, ami légzési elégtelenséghez vezethet, s idegrendszeri szövődmények is kialakulhatnak. Másoknál viszont – mivel a vírus annyira igénybe veszi a szervezet védekezőrendszerét, hogy ki is meríti – szekunder bakteriális fertőzések ütik fel a fejüket.

A covidpandémia idején bevezetett fészek­immunitás fogalmát a szakember szerint most is jó észben tartani:

Aki biztosra szeretne menni, s akinek a nagyszülő egészsége fontos, az a gyermekét és magát is beoltatja az influenza ellen.

Az influenza elleni oltással kapcsolatos nehézség hasonló a koronavírus-járvány idején tapasztalt lakossági fogadtatás és elfogadottság problémájához – figyelmeztet Pálinkás Gábor kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Természettudományi Kutatóközpont Kémiai Panoráma című folyó­iratában megjelent tanulmányában. Általános nemzetközi tapasztalat, hogy sok országban a lakosság egy része fél az oltások vélt vagy nagyon kisszámú valós mellékhatása miatt, idegenkedik, lassan szánja rá magát az oltás felvételére, vagy el is hárítja, lassítva ezáltal a védettség növekedését. Ráadásul az influenza elleni vakcinák hatása, hasonlóan a koronavírus elleni oltásokhoz, korlátozott idejű: az influenza esetében hat-nyolc hónaptól bő egy évig tart. Tehát a védekezés fenntartásához újra és újra be kellene oltani a lakosság minél nagyobb hányadát.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni – emlékeztet a kémikus akadémikus –, hogy még a kiválónak számító 90 százalékos vakcinahatékonyság esetén is egymillió beoltott közül százezer meg fog betegedni, még ha enyhe lefolyású lesz is a fertőzése. Ezenkívül a védett személyek is lehetnek fertőzőképesek, még ha kisebb mértékben is, mint a nem oltottak – hasonlóan ahhoz, amit a koronavírus kapcsán már megtanult a közvélemény. Az oltásoktól idegenkedőknek ezért egyre fontosabbak világszerte a szájon át szedhető gyógyszerhatóanyagok – például a molnupiravirmolekula – fejlesztésére irányuló kutatások.

Egy közelmúltban végzett nemzetközi kutatás kimutatta, hogy a bélrendszerben működő egyik mikroba, lebontva a fekete teában, vörösborban, bizonyos zöldségekben vagy az áfonyában található flavonoidokat, megelőzheti az influenzafertőzést. A táplálkozáskutatók jó ideje állítják, hogy a flavonoidok ellenállóbbá tehetnek az influenza ellen, ám e kísérletig nem bizonyították egyértelműen az általuk ajánlott ételek hasznosságát. A Washingtoni Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, mitől is működnek a flavonoidok ilyen módon. Kiderült, hogy nem elég a hasznos élelmiszereket fogyasztani, szükség van egy speciális bélmikroba jelenlétére is, hogy a hatás kialakuljon. A kutatók azonosították, hogy a Clostridium orbiscindens nevű mikroba lehet a szervezet védekezőrendszerének segítségére az influenza elleni immunitás erősítésében, s már folynak kísérletek az eredmény gyakorlatba ültetésére.

Nyitókép: Shutterstock