Az egészségügy pártpolitikától független közös ügy kell hogy legyen – fogalmaznak a petícióban.
A Facebookon közzétett felhívás szerint a köznyelvben csak „szuperkózházként” emlegetett Dél-budai Centrumkórházzal több évtizedes lemaradást lehetne csökkenteni az egészségügyi ellátás területén.
A petíciót ide kattintva lehet aláírni. A közösségi médiában közzétett felhívás így szól:
„Megdöbbenéssel olvassuk a sajtóban utóbbi napokban megjelenő frissen megválasztott polgármesterek nyilatkozatait a fővárosban tervezett egészségügyi beruházásokkal kapcsolatban. Ezen vélemények főként a XI. kerületbe tervezett Dél-budai Centrumkórház, a média és a köznyelv által csak »szuperkórháznak« nevezett intézményt érintik. Nyilatkozataik arról szólnak, hogy minden erejükkel megpróbálják meggátolni ennek az új kórháznak a felépítését. Már ez önmagában sem érthető, hiszen felelősen gondolkodó városvezetőnek éppenséggel örülnie kellene, hogy városa, kerülete új létesítménnyel gazdagodik. Itt azonban ennél sokkal többről van szó. A köznyelv által találóan »szuperkórháznak« nevezett intézmény ugyanis kiérdemli ezt a jelzőt.
Magyarországon jelenleg nincs olyan intézmény, ahol egy helyen tudnánk teljes egészségügyi ellátást biztosítani az arra rászorulóknak. Értjük ezalatt, hogy a sürgősségi ellátás során felmerülő összes problémát, benne kardiológiai-szívsebészeti-érsebészeti sürgősségi állapotok, stroke, traumatológiai, idegsebészeti ellátás, és hozzájuk nélkülözhetetlen magas színvonalú intenzív terápia és képalkotó vizsgálatok (CT, MR, PET-CT) egy helyen lehessen megoldani. Így arra kényszerülünk, hogy adott esetben igen rossz állapotban lévő, lélegeztetett, instabil betegeket szállítsunk egyik intézetből a másikba, néha a Duna túlpartjára. Az új kórház erre a helyzetre adna megoldást 1,2 millió embernek.
Jelen sorok szerzőjének lehetősége volt pár évet külföldi kórházakban tevékenykedni, Bécsben és Párizsban több helyen dolgozott. Az ottani logisztikai problémák a 20. század közepén, természetesen teljesen más anyagi lehetőségek közt hasonlóak voltak. Az eredeti kórházépületek (Párizsban a legrégebbi – még ma is működő – kórház az 1600-as évek közepén, Bécsben az 1700 as évek végén nyílt meg) ún. pavilonrendszerben készültek el, egymás közelében elhelyezkedő épületek tucatjai állnak még ma is, s így épültek fel az 1800-as évek végén a még ma is működő budapesti kórházak, ahogy ezt mindenki látja, ha a Szent János vagy Szent László Kórházakban jár.
Ez az elrendezés mára elavulttá vált. A 20. században épült nagy külföldi kórházak kivétel nélkül egy tömbben épült, általában égbe törő intézmények. Gondoljunk a bécsi AKH-ra vagy a párizsi Henri Mondor 22 emeletes épületére, ahol a szerző fél éven át dolgozhatott. Ezekben az intézetekben minden szakma megtalálja a helyét, helikopter leszállópálya áll az épület tetején, több CT és MR van az intézetben. Az egészségügy centralizálttá vált, nem az a lényeg, hogy minden kerületben legyen egy CT, hanem hogy jó minőségű CT és gyakorlott orvos legyen több, de magas színvonalú szakmai centrumban.
Egy ilyen és hangsúlyozzuk, első ilyen intézmény lenne a »szuperkórház«, amivel több évtizedes lemaradást lehetne csökkenteni az egészségügyi ellátás területén. Az orvosi szakma örömteli várakozással tekintett eddig is erre az új lehetőségre, s most megrökönyödéssel tapasztalja a felelőtlen nyilatkozatokat. Hiszen most nemcsak a város, kerület, hanem az egész régió, sőt az ország egészének ellátását javító kórházkomplexumot akarnak valótlan indokra hivatkozva, vélhetően politikai okból megtorpedózni. Nem az a kérdés, hogy ilyen szuperkórházra szükség van-e, hanem az a kérdés, hogy Budapest környékén kettőre vagy háromra van-e szükség. Az egészségügy pártpolitikától független közös ügy kell hogy legyen, támogassuk együtt a kormányzatot elképzelésének megvalósításában.”
(Kép forrása: magyarepitok.hu)
Szentkirályi Alexandra egy olyan felvételt tett közzé, amelyen jól látható, amint Karácsony Gergely a piros jelzés ellenére kel át az úton, majd a szabálytalanul, a járdán parkoló autóba száll be.
Még Houdini is csak csettinteni tudna ezt látva.
Még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását.
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Budapesten ma nagy baj van, de akár már holnap érkezhet a segítség. Orbán Viktor ugyanis hű a szavához.
Két főváros, Varsó és Párizs példáján néztük meg, milyen mintázatok vannak Európában jellemzően hatalmas bevételeket produkáló nagyvárosok szolidaritási befizetései kapcsán.
Isztambulból hazafele nyilatkozott a miniszterelnök.
A repülőgép fedélzetéről nyilatkozott a miniszterelnök.
