Nem a kurdokkal állunk harcban, hanem terroristákkal – Ahmet Akif Oktay török nagykövet a Mandinernek

2019. október 16. 9:25
„Amikor az európaiak bírálnak bennünket a kurdok miatt, ők vajon azonnal befogadnának több százezer kurd menekültet, ahogy mi megtettük?” – kérdez vissza a budapesti török nagykövet, amikor az Észak-Szíriában zajló török hadműveletekről faggatjuk. Interjúnk Ahmet Akif Oktay nagykövettel, aki szerint hazája katonai offenzívája Szíria biztonságát is szolgálja.

Ahmet Akif Oktay (1961) az ankarai egyetem politikatudományi karán végzett, 1985 óta külügyi szolgálatban áll. Konzulként dolgozott a Török Köztársaság londoni, bengázi és rotterdami külképviseletén, tanácsadóként a washingtoni követségen, majd nagykövetként Vietnámban. A török külügyminisztérium politikatervezési főosztályának helyettes vezetője, majd a török külügyminiszter tanácsadója volt. 2018 óta a Török Köztársaság budapesti nagykövete.

***

Megszállást, egy másik állam, Szíria területi integritásának megsértését emlegetik a török hadműveletek kapcsán. Hogyan állnak a nemzetközi joggal?

Mit csinál a többi ország ott egyébként? Törökországnak egy 911 kilométer hosszú közös határa van Szíriával, és egy terrorista állam prototípusa jött létre a túloldalon. Az ott harcoló terrorszervezet a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elágazása, ez a szervezet eddig közel 40 ezer ember életét oltotta ki Törökország területén. Mi nem a kurdokkal harcolunk, hanem egy veszélyes fegyveres csoporttal, egy terrorista szervezettel, amely a kurdok képviselőjének állítja be magát.

Mi a bizonyítékuk arra, hogy a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) valóban a PKK szervezeti nyúlványa Szíriában?

Amikor az ellenzéki Szíriai Nemzeti Hadsereg erői bevonultak a török határ közeli szíriai településekre, sok helyen látták Abdullah Öcalan fotóját – ő a PKK vezetője, és életfogytiglani börtönbüntetését tölti Törökországban.

A PKK különböző országokban különböző név alatt tevékenykedik,

Iránban és Irakban is van egy külön csoportjuk, Szíriában pedig YPG néven működnek. Széles körben elterjedt egy videó róluk, ezen Ashton Carter volt amerikai védelmi miniszter kongresszusi meghallgatásán azt mondja, hogy az YPG valójában a PKK. A két csoport ugyanazokat a jelképeket használja, katonai segítséget nyújtanak egymásnak, a 2016-os ankarai öngyilkos merényletet is egy olyan merénylő hajtotta végre, akit az YPG egyik szíriai táborában képeztek ki.

Az az önök igazi félelme, amikor az erősödő kurd katonai mozgalmat támadják, hogy ha ez túlnövi magát, akkor az önálló Kurdisztán követelésével áll majd elő, és közvetlen veszélyt fog jelenteni a török területi integritásra?

Nekünk semmi bajunk nincs a kurdokkal, akik Irakban vagy Szíriában élnek. Van egy autonóm kurd régió Irak északi részén, és mi jó kapcsolatban állunk velük, együttműködünk. Tehát

a konfliktus nem a törökök és a kurdok között áll fenn.

Több millió kurd él Törökország területén, és a többségüknek nincs bajuk a török állammal, és nekünk se velük – egyenlő állampolgárok, egyenlő jogokkal.

De ha Törökország elfogadja más államok területén a kurd autonómiákat, akkor miért nem valósítja meg ugyanazt Törökország területén is?

A kurd származású török állampolgároknak nincs ilyen jellegű követelésük. Vannak nemzetiségi kulturális jogaik, tanulhatnak az anyanyelvükön, a gyerekeik kurd nyelvű kurzusokra járhatnak, és így tovább.

De vannak azért török kurdok, akik autonómiát szeretnének.

Ezt terrorista szervezetek követelik, nem a kurd emberek. Ezek a csoportok dominálni akarják a kurd kisebbség életét, elnyomják a saját népüket, konfliktusokat generálnak a kurd kisebbség és a befogadó török állam között.

Egy nagyobb regionális érdekharc túszaivá teszik a kurd kisebbséget.

Ráadásul ezt más külföldi országok is megteszik velük saját érdekeik szerint.

Az Egyesült Államok is...

Igen, ők is. Őszintén, mi Amerikával katonai szövetségesek volnánk, erre építve őszintén jeleztük nekik, hogy helytelenül teszik, ha felfegyvereznek egy terrorista csoportot, hogy velük szövetségben egy másik terrorista szervezet ellen harcoljanak.

Az Egyesült Államok a kurdokat segítette, akik végül le is rombolták az Iszlám Állam (ISIS) erősségeit.

Ezzel egyáltalán nem értek egyet.

Most viszont Amerika eldobja őket, nem akadályozta meg, hogy önök megtámadják őket. Miért nem? Önök meggyőzték Washingtont velük kapcsolatban? Mi történt?

Ez a gyarmatosító politika: egyszer ezt a szervezet használják, másszor a másikat, mindkét esetben a saját érdekeik alapján. A Közel-Keleten gyarmatosító politika zajlik. Az I. világháború után a nyugati hatalmak mesterséges államokat hoztak itt létre, megváltoztatták az államhatárokat. Mi éppen ezt akarjuk megakadályozni Szíriában.

Az amerikaiak felfegyverezték a terrorista erőket, pedig mondtuk nekik, hogy ezek a csapatok megbízhatatlanok lesznek.

És így is történik. A terroristák azt mondják: Amerika eldobott minket, akkor most odafordulunk az oroszokhoz és a szíriai rezsimhez. A másik pedig, hogy van egy városi legenda, miszerint a YPG kemény harcosokból áll, legyőzték az Iszlám Államot. De ha így van, akkor miért nem kemények és bátrak a török hadsereggel szemben?

Miért kellett megtámadni őket most? Azzal, hogy 30 kilométerre behatolt Észak-Szíriába a török hadsereg, csupán egy védelmi övezet biztosítása volt a célja?

Több cél is van.

De a védelmi övezet biztosítását nemcsak a török elnök, hanem Donald Trump is javasolta, sőt, a kurd milícia is támogatta, el is kezdték a visszavonulást a területről.

Akkor miért nem vonultak már ki onnan mára?

Egy terrorista szervezetben soha nem szabad megbízni.

Nekik több lehetőségük is van: letehetik a fegyvert, és megadhatják magukat, ellenállhatnak, és így vagy meghalnak, vagy fogságba kerülnek, illetve a harmadik: kivonulnak a biztonsági övezetből. De ezt nem fogadják el. Ellenállnak, és a városokban bevetik a gerilla harcmodort, harci alagutakat ásnak, kisebb támadásokkal operálnak.

Miért most támadják meg őket tehát? Milyen változás történt a terepen, hogy önök így döntöttek?

Elmondom. Sok éven keresztül figyelmeztettük az amerikaiakat, hogy ne fegyverezzék fel őket. Mi NATO-tagok vagyunk, az Egyesült Államok is – az amerikaiaknak a védelmi szövetség alapján minket kellene támogatniuk, nem pedig a terroristákat. Egy héttel ezelőtt volt egy telefonbeszélgetés az amerikai és a török elnök között, és amikor Donald Trump látta az eltökéltségünket a hadműveletek megindítására, akkor úgy döntött, hogy visszavonja a térségből az amerikai katonákat. Mi hónapokon át adtuk a figyelmeztetéseket, hogy ez be fog következni, mi ezt meg fogjuk lépni. Azért 30 kilométeresre határoztuk meg a zóna szélességét, mert ilyen távolságból már nem jelent veszélyt a lövegek tüze. Mielőtt megkezdtük volna az offenzívát,

Észak-Szíriából rendszeresen és régóta lőtték már a határ közelében fekvő török településeket,

civilek vesztették életüket a bombázásokban.

A biztonsági zónában van még egy tervük: ide akarják visszatoloncolni a török területen élő mintegy hárommillió szíriai menekültet.

Így van. De először garantálni akarjuk a zóna biztonságát, hogy nincsenek terrorista csoportok a területen, és az övezeten keresztül nem is jutnak át Törökország területére. Emellett meg kell őrizni Szíria területi épségét.  

A szíriai biztonsági zónába akarják tehát visszatelepíteni a menekülteket. Sokak szerint ez felelőtlenség lenne, hiszen a menekültek többsége arab, vagyis arab tömegeket telepítenének be kurd területekre borítékolható lenne az etnikai feszültség.

Ez nem igaz. Először is: mi ezzel a baj? Hogy arabokat visszatelepítünk a saját országukba? Az emberek nem rendelkeznek a szabad mozgás jogával Szíriában? A négymillió menekültből 400 ezer szíriai kurd, akik a szíriai háború elől menekültek el. Mi védelmezzük őket, török földön menedéket adtunk nekik, a saját költségünkön taníttatjuk a gyerekeiket.

Egy- vagy kétmillió szíriait tehát megpróbálnánk visszatelepíteni a biztonsági övezetbe,

természetesen kizárólag önkéntes alapon. Ha van béke és van biztonság, akkor az emberek vissza akarnak majd menni.

Ez érthető. Viszont van egy félelem, hogy a török offenzíva nem hozza el a békét, hanem inkább destabilizálja a térséget. Vasárnap több száz, az ISIS-hoz köthető külföldi szökött meg a kurdok egyik fogolytáborából. A kurdok azt mondják, hogy a török hadsereg elleni harc leköti őket, nem tudnak energiát fordítani az ISIS-foglyok őrzésére.

Mi ezt meg fogjuk előzni. Nem fog az ISIS újraalakulni a török kontroll alatt fekvő területeken, erre garanciát vállaltunk. De újra mondom: mi hosszú ideje figyelmeztettünk mindenkit, hogy a katonai akciót meg fogjuk lépni. A terrorszervezeteknek volt idejük az ISIS-foglyokat délebbre szállítani, mégsem tették. Azt állítják, hogy ők győzték le az ISIS-t, de a valóság az, hogy a koalíciós bombázások törték meg annak erejét. És az is valóság, hogy most meg ők engedik el az iszlamista foglyokat, de úgy álcázzák, mintha a foglyok kitörtek volna a táborból. Mi nem fogjuk elengedni az ISIS embereit, ha a mi fogságunkba kerülnek. A külföldi harcosokat hazájukba kell deportálni, hogy ott álljanak bíróság elé.

Ön azt mondja, hogy a török akció a szíriai területi integritás védelmében is történik. De ezt így látja az Aszad-rezsim is? Hírek szerint a kurd erők megállapodtak a szíriai kormányhadsereggel, hogy együtt harcolnak majd a török katonák ellen. Szíria mögött pedig ott áll Oroszország, vagyis a török hadművelet akár egy regionális háborúba is torkollhat. Nem tartanak ettől?

Nem, nem hiszem, hogy ez előfordulhatna. Először is, a szíriai rezsim tudja, hogy mi mit teszünk. Az offenzíva Szíria biztonságát is szolgálja.

De az igaz, hogy a szíriai hadsereg elindult észak felé a török támadást visszaverni?

Nem, ez fake news. A szíriai rezsim időről-időre küldhet saját milíciákat, de

nem tudok róla, hogy nagy létszámú szíriai alakulatok indultak volna el a biztonsági övezet felé.

Ők ezt nem akarják, és az oroszok is megakadályozták volna ezt. Tájékoztattuk a szíriai kormányt a hadmozgásainkról, és jeleztük, hogy nincsenek területfoglaló szándékaink – a szíriaiak tehát tudják, mit akarunk. És jó viszonyban vagyunk az oroszokkal is. A szíriai rendezésnek két modellje van: az asztanai és a genfi folyamat, amelyek a demokratikus rend helyreállítását szolgálják Szíriában. A tűzszünet fenntartása érdekében együttműködünk az oroszokkal és az irániakkal is.

Donald Trump előre figyelmeztette önöket, hogy ha ezzel a támadással túl messzire mennek, Amerika romba dönti a török gazdaságot. Komolyan veszik a fenyegetést?

Szerintem az amerikai elnök twitter-diplomáciájának nagyon nagy hangsúlyt ad. De ahogy előbb mondtam, a két elnök telefonon beszélt egymással, és mi elmondtuk, hogy lassan elindítjuk a hadműveletet, az amerikaiak pedig jelezték, hogy kivonják a katonáikat a fegyveres konfliktus útjából. A szankciók nem működnek, és nem is kellene ilyennek megtörténnie két NATO-szövetséges között. Mi fontos szerepet töltünk be a nyugat biztonságának biztosításában. Szerintem minden bírálónk rá fog jönni hamar, hogy az akciónk szükséges volt. Mi nem a kurdokkal állunk konfliktusban, ezt fontos leszögezni, hanem a terroristákkal. Amikor az európaiak bírálnak bennünket a kurdok miatt,

ők vajon azonnal befogadnának több százezer kurd menekültet, ahogy mi megtettük?

És tényleg kinyitnák a kaput? Erdogan elnök csak szavakkal fenyegetőzött, amikor azt mondta, hogy ha az EU elítéli a hadműveletet, akkor nem állja útját tovább a menekültáradatnak?

A török elnök pontosan annyit mondott, mint amennyit mondani akart. De nem ez az első számú célunk. Európa ugyanakkor nem tartja be az ígéreteit. Megkötöttük a migránsok befogadásáról szóló egyezményt, de ez nem csak arról szól, hogy megállítjuk a migránshullámot, és ezért felvesszük az európai támogatást. A pénzek többsége nem hozzánk, hanem a bevándorlókat támogató NGO-khoz kerül. Vannak más ügyek is: volt egy ígéret arról is, hogy felgyorsítják az EU-csatlakozás folyamatát velünk, bevezetik számunkra is a vízummentes közlekedést, és így tovább – ezek azonban mind elmaradtak. Európa nem tartotta be ezeket az ígéreteit, ezért is furcsálljuk a bennünket érő európai bírálatokat.


Fotók: Ficsor Márton

Összesen 93 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A nyugati hatalmak az I. vh utáni osztozkodásban (Szíriát a franciáknak, Irakot az angoloknak) megfeledkeztek a kurdokról, most meg hullajtják krokodilkönnyeiket.

A KESMA MANDINER a kurdokat miért nem kérdezi meg?

A Törökországnak szánt pénzek a bevándorlókat támogató NGO-khoz kerültek - mondja a nagykövet. Nem újdonság, simán elhihető, gondolom, ebből fizetik az embercsempészeket.

"ez nem csak arról szól, hogy megállítjuk a migránshullámot, és ezért felvesszük az európai támogatást. A pénzek többsége nem hozzánk, hanem a bevándorlókat támogató NGO-khoz kerül."

Jééé!

A spanyoloknak sem azokkal a katalánokkal van bajuk, akik elvannak spanyol állampolgárként. Erdogannak ugyanúgy elsősorban az amerikaiak által felfegyverzett kurd milíciákkal van baja. Nem olyan bonyolult ez.

Ha nekünk ennyire semmi dolgunk a törökökkel, miért volt fontos Karigerinek, hogy találkozzon Isztambul főpolgármesterével. Annyi főpolgármester van a világon...

„Mi, szíriai kurdok nem akarunk kiszakadni Szíria területéből, ezért legitim a harcunk a szír határ védelmében” – magyarázza Mohamed Haszan, akit telefonon értünk utol Kamisliben. A szíriai kurd autonóm régió külkapcsolati bizottságának tagja szerint a török katonai offenzíva illegitim, hamis feltételezéseken alapul, ráadásul etnikai feszültségeket gerjeszthet és elősegítheti az Iszlám Állam újbóli megerősödését.

https://mandiner.hu/cikk/20191..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés