Új fejezet kezdődött a magyar politikában

2019. október 14. 11:30

Rajcsányi Gellért
Mandiner
Visszatért a versengés a magyar politikába. A verseny jó, a verseny egészséges.

1. Leszögezendő: a tegnapi választás a normális demokratikus ügymenet szerint zajlott le, olyan eredménnyel, ami átlagos demokratikus berendezkedésű, kiegyensúlyozottabb pártrendszerű országokban mindennapos esemény. Sok helyen veszített a kormányoldal, sok helyen nyert az ellenzék, az élet megy tovább, és nem tűnik úgy, hogy valahol probléma alakulna ki a hatalomátadás kapcsán.

A NER-t legyőzhetik a mai magyar választási rendszerben.

2. A vasárnapi eredményt lehet meglepőnek nevezni, de valójában nem az. A 2018-as országgyűlési választáson 2 608 086 ember szavazott a Fidesz-KDNP-re, és 2 655 946-en – vagyis a kormánypárti szavazóknál nagyobb számban – a Jobbikra, az MSZP-re, az LMP-re, a DK-ra és a Momentumra összesen. Az idei tavaszi EP-választáson 1 824 220-en szavaztak a Fidesz-KDNP-re, és összesen 1 426 826-en a fenti nagyobb ellenzéki pártokra a különböző listákon. A két nagy tábor tehát a NER utóbbi éveiben is létezett, csak az országgyűlési választási rendszer sajátosságai, illetve a külön indulások miatt az ellenzéki szavazók eddig nem álltak össze egy kormányoldallal versenyképes tömbbé. 

3. Ebből következik: az ellenzéki összefogás most már működik, az orbáni rendszerrel elégedetlenek most már minden fintorgást félretéve bárkire leszavaznak, akit eléjük állítanak. Igaz,

ennek a teljes összefogásnak lett egy nagy politikai áldozata: a Jobbik,

annak eredeti arca és harca. E sorok íróját mondjuk egy cseppet sem érdekli a Jobbik lelkisége – jobb lett volna a nemzetnek, ha a Jobbik-sztori soha nem történik meg –, csak tényként rögzítem: ami lelke a Jobbiknak régen volt, azt mostanra kilehelte. Jakab Péter probléma nélkül lehetne a Demokratikus Koalíció fiatal, feltörekvő ökle vagy a Momentum vidéki megmondóembere, gyakorlatilag változtatás nélkül működhetne ott is, fel se tűnne a választóknak. Az ellenzéki összefogás nyertesei – túlélői – tehát a régi baloldal (MSZP és DK), valamint az új liberálisok (Momentum). 

4. Budapest a baloldal és a liberálisok fellegvára,

a progresszió újra fellobbanó fáklyája lesz ismét a magyar ugaron,

semmi kétség. Alig várjuk a Demszky-féle körök és rengeteg más régi-új éhes bevonulását a fővárosi és kerületi városházákra. Tarlós kilenc éve lehet, hogy csak egy hosszabban tartó jobbos vezetési közjáték volt ebben az alapvetően balos városban, és most visszatér az alap üzemmód. Viszont Buda ilyen szintű elvesztése egy egyébként nagyon is fejlődő időszak után hatalmas kérdőjel és felkiáltójel lehet egyszerre a Fidesz számára. Budapest újbóli elnyerésére a Fidesznek csak öt év múlva – és valószínűleg egy egészen új politikusi nemzedékkel, új politikával, imázzsal és üzenetekkel – lesz lehetősége, ha nem akarják, hogy egy újabb húszéves baloldali-liberális időszak kezdődjön el a fővárosban. 

5. A vasárnapi eredmények kapcsán elmondható:

eddig tartott a 2010-ben megszületett egypólusú, centrális erőtér, és visszatért a kvázi kétpártrendszer.

A teljesen monolit narancssárga birodalomban sok évig csak színes foltokként volt itt-ott ellenzéki vezetés, most viszont nagy erővel tért vissza az ellenzék szerte az országban és főleg Budapesten a hatalomba. Miközben szerte a magyar vidéken, kisvárosok hosszú sorában megmaradt a Fidesz előnye, addig a nagyvárosokban és különösen Budapesten felzárkózott az ellenzék a Fidesz mellé – és ez már gyakorlatilag egy egy oldalon álló és a Fidesz-tömbbel sok helyen versenyképes ellenzék. Az ellenzéknek újra meg kell tanulnia városokat, kerületeket vezetni, felelős döntéseket hozni, költségvetéseket alkotni, településeket igazgatni és fejleszteni. A kormányoldalnak újra meg kell tanulnia valódi párbeszédet, együttműködést folytatni, és ha szükséges, értelmes kompromisszumokat kötni az erőre kapott ellenfelekkel. Mostantól sok eddigi működési elvet újra kell gondolnia mindkét félnek, de főleg az eddigi rendszert kiépítő és annak előnyeit élvező kormányoldalnak.

6. A Borkai-ügy és folyományai – eddig –

pont Borkait nem, viszont sok más fideszes városvezetést elsodortak.

Köztük olyanokat is, akik a munkájukat jól és tisztességgel végezték, és nem merült fel kétség a magánerkölcseikkel kapcsolatban sem. A dolgok és fejlemények viszont összeérnek, politikusi színvonalra, emberi minőségre pedig a jobboldali, polgári szavazóknak igénye van. A jobboldalon fennen hirdetett morális elvek és a yachton villantott polgármesteri hátsó között feszülő ellentmondás és távolság nagyságrendjére szavakat sem találni. 

7. Végső soron önkormányzati szinten visszatért a versengés a magyar politikába. A verseny jó, a verseny egészséges. Újra edzeni kell, napirendet és életmódot változtatni, kimenni a fényre, aztán a versenypályára, ami mostantól kevésbé lejt egy irányba, és megmérkőzni egymással a nagyközönség színe előtt. Az elmúlt hetek után, amikor is a politikum legmélyebb bugyraiból villantottak fel, khm, elég sok mindent kormányoldali és ellenzéki politikusok, most olyan évek jöhetnek, amikor a két oldal politikusai, képviselői és polgármesterei szakmailag és morálisan is versengeni fognak egymással. Nincs kétségem, hogy az újra erőre kapó politikai versengésben lesznek mocskos fejezetek, derülnek még ki mind a két oldalról súlyos információk. De a választók eddig is figyeltek és ezután is figyelni fognak. Továbbra is sokan lesznek azok – különösen a konzervatív, polgári jobboldalon –, akik elvárják a tisztességet, az emberi minőséget és a kiváló teljesítményt a politikusoktól. Ha a Fidesz jövője a még több borkaiságot hozza magával, akkor levonják majd a következtetést a választói. Ha a Fidesz képes lesz szembenézni a saját borkaiságaival, akkor majd újra több bizalmat kaphat a választóktól.

Az embereknek vannak igényeik, elvárásaik, saját morális mércéik.

A legtöbben nem elvakultak, sőt, nagyon is jól látnak a pályán, és miközben ők maguk tisztességesen élnek, addig ugyan illúziók nélkül, de a lehető legtöbb tisztességet várják el a politikusaiktól is. 

A tükör és a válaszút előtt most a Fidesz áll, nem a saját értékrendjükhöz eddig és ezután is ragaszkodó jobboldali, konzervatív polgárok.

Összesen 346 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tényleg, most jó a választási rendszer? Most nem volt csalás?

Pontos, a kérdés, ért-e ebből valamit is Orbán Viktor? Azt tudni kell, hogy sokan elégedetlenek a Fidesz kormányzásával, de mivel nincs jobb konzervatív párt, a kisebbik rossz elve alapján szavaznak a Fideszre. Azért, hogy ne térjen vissza mind az, amit a balliberálisok jelentenek. A kérdés, hogy meddig.

„3. Ebből következik: az ellenzéki összefogás most már működik”

Biztos? Számoljunk!

2018 országgyűlési választás: FIDESZ/KDNP 49,55 %, a Jobbikra, az MSZP-re, az LMP-re, a DK-ra és a Momentumra40,45 %
EP-választáson 56,11 % a Fidesz-KDNP-re, és 43,89 % a fenti nagyobb ellenzéki pártokra.
Hasonló a mostani listás szavazás eredménye, melynél az is előfordul, hogy az MSZP négy helyen még az 5 %-os küszöböt sem érte el.

Tényleg működik! Vagy mégse?

Innen kellene a többi állítást is levezetni.

Tanulságos hogy a budai kerületek 2/3 az ellenzékre szavazott.
KESMA MANDINERRE nincs szükség Gellért! Változtassatok!

" kisebbik rossz elve alapján szavaznak a Fideszre."

Mondod te. Én meg azt mondom a felhozatalból a legjobbat választom.

"A verseny jó, a verseny egészséges."

Az viszont BAROMIRA nem jó és BAROMIRA nem egészséges, hogy MÁR MEGINT az a szélsőballib, MSZP-DK-alapú, Gyurcsány dominálta vörös tömb áll szemben a Fidesszel, amelynek a pusztítását már többször (1994-1998, 2002-2010), és amely - amellett, hogy velejéig korrupt és alkalmatlan - lényegi kérdésekben vitaképtelen, illetve olyannyira szembemegy ideológiai alapon az ország és a nemzet érdekeivel, hogy rá sokkal inkább illik az "ellenség" kifejezés, mint az "ellenzék"...

Hiába volt próbálkozás / álpróbálkozás az ún. Jobbik és az LMP részéről egy évtizeden át, illetve a Momentum részéről kb. egy éven át: végül különösebb hullámverés nélkül beleolvadtak a gyurcsányista képletbe.

Javítva.
a Jobbikra, az MSZP-re, az LMP-re, a DK-ra és a Momentumra 50,45 %

"eddig tartott a 2010-ben megszületett egypólusú, centrális erőtér, és visszatért a kvázi kétpártrendszer"

Ez így van.

+1: A kormányközeli közvéleménykutatók nagyon mellélőttek Tarlóssal kapcsolatban, megint a Medián "nyert". Az utóbbit talán nem ártott volna jobban figyelni a távozó kampánycsapatnak.

"Az embereknek vannak igényeik, elvárásaik, saját morális mércéik."

Azzal a fenntartással fogadom ezt el, hogy egy kissé egyoldalú a képlet: úgy tűnik, hogy a mi oldalunkon sokkal inkább vannak ilyen igények, elvárások, morális mércék (lásd Borkai -15%pontját Győrben, és valóban, a vélhetően a Borkai-ügynek betudható bukását olyan sikeres polgármestereknek, mint Nagy Gábor Tamás, Bús Balázs, Sára Botond stb. stb. stb.), míg a másik oldalon - nagyon úgy tűnik - nincsenek. Tegnap SIMÁN NYERT egy Czeglédy Csaba, egy Gajda Péter, egy Lackner Csaba (egy Wittinghof, egy László Imre, nem folytatom...)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés