Elindult a LOT Budapest-Szöul járata

2019. szeptember 22. 13:40
Évente nyolcvanezer utast regisztrálnak Magyarország és Dél-Korea között.

A LOT Polish Airlines elindította vasárnap a Budapest és Szöul közötti közvetlen légi járatot. A lengyel légitársaság Boeing 787 Dreamlinere kora délután szállt fel a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, és várhatóan 10 óra 30 perc repülés után érkezik meg Szöulba.

A járat felszállása előtt tartott sajtótájékoztatón Rafal Milczarski, a LOT vezérigazgatója elmondta, első alkalommal nyitnak Budapestről keletre járatot, amely rendkívül nehéznek bizonyult, ezért szükség volt a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségére is. A szöuli összeköttetés nemcsak gazdasági, hanem kulturális kapcsolatok miatt is fontos, és szeretnék, ha heti három helyett hat, optimális esetben hét járat indulna. Rolf Schnitzler, a Budapest Airport vezérigazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy a LOT az elmúlt évek járatfejlesztéseivel megduplázta, 400 ezer fölé növelte éves utasforgalmát Ferihegyen, és hamarosan a legnagyobb hálózatos légitársaság lesz a budapesti repülőtéren. Hozzátette: évente 80 ezer utast regisztrálnak a két ország között, így a közvetlen járat megnyitása indokolt volt.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a sajtótájékoztatón azt mondta, nem jöhetett volna létre a járat, ha nem három baráti ország fog össze. Magyarország és Lengyelország régi kapcsolatára alapozva a LOT Polish Airlines magára vállalta, hogy betölti a magyar nemzeti légitársaság szerepét, de a koreai kormánnyal fennálló bizalmi kapcsolatra is szükség volt. Hozzátette: 30 éve vette fel a két ország a kapcsolatot, amelyből eddig hiányzott egy közvetlen járat.

Németh Anna, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese elmondta, 2018 rekordév volt a magyar turizmusban, és az új járat megnyitása hozzájárul ahhoz, hogy az idei évben is rekord forgalmat mérjenek. Hozzátette: bízik abban, hogy a LOT tovább bővíti majd a Budapest és Szöul közötti járatkínálatot. Ez az első alkalom, hogy a magyar és a dél-koreai fővárost közvetlen, menetrend szerinti légi járat köti össze.

A nyitóképen: A LOT Boeing 787-8 Dreamliner típusú repülőgépe Ferihegyen. (MTI/Kovács Tamás)

(MTI)

Összesen 26 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tunya, olvasd el az előtted lévő két hozzászólást 16:34-nél 16:36-nál. Mostani barátod 2010-re olyan állapotba hozták a MALÉV-ot, ami hatalmas állami támogatást igényelt. Ezt viszont az EU nem engedte, a MALÉV-nak olyan összeget kellett visszafizetni, ami a csődöt jelentette. Tudom, hogy a Fideszre gerjedsz, de azt még elmondom, hogy az egész a Wizz Air tulajdonosának, Váradi Józsefnek az EU-nál tett feljelentésével indult.

Lengyelországnak elnézték az állami támogatást, hallgatólagosan, mert a lengyel légitársaságot nem jelentették fel.

Válaszok:
Cassi | 2019. szeptember 22. 17:52

Magyarország nem vesztett semmit. A hosszú távú repülésben nincs semmi olyan, amit nemzeti büszkeségként kellene kezelni, ezzel szemben minden zavar a nemzetközi viszonyokban óriási veszteséget generál a tulajdonosnak. A Budapestről is repülő légitársaságok között az egyik legjobb minőségű, a Qatar Airways már a gazdasági válság és a közel-keleti zavarok előszelére is sok száz millió dolláros veszteséggel reagált. Stb. stb.

Akkor elmondom szájbarágósan: egy feljelentés után az EU kénytelen volt foglalkozni az üggyel, már nem nézhetett félre. Lengyelország esetében a lengyel légitársaságot lengyel ember nem jelentette fel, mondhatjuk úgy, nem került előtérbe a támogatás.

Hol van most az állítólagos magyarságod, amikor a magyar részről történt feljelentésről sunyin hallgatsz? Gondolod, hogy a régi jelszó, a Szebb jövőt! szajkózása mindent eltakar? A szövegedből az látszik, hogy örülsz a MALÉV körüli fejleményeknek.

Mivel a MALÉV 2012. február 3-ától már nem repült, 2013. áprilisában miért ne támogattak volna egy magyar tulajdonú légitársaságot? Igaz, Váradi jelentette fel a MALÉV-ot tiltott támogatás miatt, ezért a kormány megtehette volna, hogy nem áll velük szóba, de kérdés, lett-e volna értelme? Új légitársaság indítása nem lett volna egyszerű, mára pedig látszik, hogy a kisebb országok légitársaságai nem állják versenyt a fapadosokkal, ez alól egyelőre az óceánon túli, vagy a földrészek közötti repülés a kivétel.

Jól van, bohóckodj tovább, az áll jól neked.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés