Nem Bolsonaro brazil elnök a felelős a mostani erdőtüzekért, Lula da Silva baloldali elnök alatt több tűz volt, nem kiugró a mostani erdőtüzek száma az Amazonas-medencében, és nem jó ötlet a farmereket meg a mezőgazdasági vállalatokat hibáztatni. Minderről két brazil környezetvédelmi szakember beszélt a Forbesnak, akik szerint a mostani erdőtűz nem nevezhető kiemelkedőnek a korábbiakhoz képest.
Az amazonasi esőerdő-tüzek kapcsán előkerült újra az az állítás, hogy az Amazonas vidéke a „föld tüdeje”, annyi oxigént termelődik ott.
„Ez hülyeség – vélekedik azonban Daniel C. Nepstad, a világ egyik vezető Amazonas-szakértője a Forbesnak adott nyilatkozatában. –
Az Amazonas rengeteg oxigént termel, de ugyanennyi oxigént lélegez be, szóval ez inkább oxigén-mosás.”
A növények a földből kinyert tápanyagok energiává alakításához használják az oxigént. A fotoszintézis során pedig a fényt alakítják kémiai energiává, amit később a légzésükhöz használnak.
A New York Times nemrég arról értekezett, hogy ha az Amazonas-erdők vidéke szavannás tájjá válna, akkor nem tudna annyi szenet tárolni, és így csökkenne a világ tüdejének kapacitása.
De Nepstad szerint, aki a klímaváltozással foglalkozó, híres IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) utolsó jelentésének egyik fő szerzője volt, ez is téves: „Az Amazonas sok oxigént termel, de ugyanennyit termelnek a szójafarmok és a marhalegelők is.”
Nepstad azt is hozzátette: az erdőtüzek száma 80 százalékkal magasabb idén, mint 2018-ban, de csak 7 százalékkal több a tíz éves átlagnál.
A szakértő kifejti: a hírességek által posztolt fotóknak semmi köze a mostani tüzekhez. A Cristiano Ronaldo által posztolt fotó Dél-Brazíliában készült, távol az Amazonas vidékétől. A Leonardo DiCaprio és Emmanuel Macron által posztolt fotó húsz éves, a Madonna és Jaden Smith által megosztott kép pedig több mint harminc. Más hírességek svédországi, indianai és montanai képeket osztottak meg.
Leonardo Coutinho környezetvédelemmel foglalkozó brazil újságíró azt is elmondta a Forbesnak: hiába hibáztatják sokan Brazília jobboldali elnökét, Bolsonarót a tüzekért,
Őket mégsem hibáztatta senki az Amazonas esőerdeinek veszélyeztetéséért. Coutinho hozzáteszi: a mostani helyzet egyáltalán nem kivételes Brazíliában és az Amazonas-esőerdőkben.
Ráadásul az esőerdő-tüzek nem úgy működnek, hogy minden porig ég – mondja Nepstad, és az erdőtüzek egy része nem is erdős részen van. A porig égő erdőkről szóló képekkel ellentétben az égő részek 80 százaléka megmarad – teszi hozzá.
A 7 százalékos növekedést a tüzekben a száraz cserjések és a levágott fák okozzák, ugyanakkor az Amazonas erdejeinek felét törvények védik a kivágás ellen. 2004-2012 közt az erdőirtás 70 százalékkal csökkent arrafelé.
A Forbesnak nyilatkozó két szakértő szerint fő veszélyt a kiszáradt részeken keletkező véletlen tüzek jelentik, amelyeknek a valószínűségét fokozza a klímaváltozás.
Nepstad azt is kifejti: az Amazonasban terjeszkedő farmerek olyan emberek, akik szeretik a természetet, szeretnek horgászni és halászni. Meg lehetne nyerni őket az ügynek, de ehelyett elveszítik őket. Ki örülne ugyanis, ha földet venne, nehéz munkával művelésre alkalmassá tenné, majd közölnék vele, hogy csak a felét, majd hogy csak a 20 százalékát használhatják. Mindez összesen tízmilliárd dollárnyi veszteséget jelentett a kisfarmereknek. 2010-ben a német és a norvég kormány létrehozott egy Amazonas-alapot egymilliárd dollárral, de ebből a farmerek egy fityinget sem láttak – teszi hozzá. Napster megjegyzi: van, hogy legitim dolog kontrollált módon égetni az erdőt, hogy így is küzdjenek a rovarok és kártevők ellen.
Nepstad és Coutinho szerint a világ médiájának és NGO-inak reakciója
ezért utálják az agrobizniszt is.
Nepstad hozzáteszi: Macronék nem szeretnének több brazil mezőgazdasági terméket látni Franciaországban az ottani földművesek miatt. A szójaültetvények ugyanakkor szerinte nem hibáztathatóak a tüzekért, azok ugyanis rendszerint csökkentik a tüzek számát, ráadásul munkát visznek a közeli településekre és csökkentik az egyenlőtlenségeket. Nem a szójaipart kell tehát szidni, azzal ugyanis közös nevezőt lehet találni – teszi hozzá a szakember. A mezőgazdaság Brazília GDP-jének 25 százalékát adja, erről nem mondhat le az ország.
Nepstad szerint évi kétmillió dollár bőven elég lenne a tüzek megfékezéséhez: az általa alapított Aliança da Terra hatszáz önkéntese kiváló kiképzést kapott az amerikaiaktól az erdőtüzek megállítására, most már csak a megfelelő járművek és felszerelés szükséges a munkához.
A szakértők megjegyzik: a braziloknak elege van abból, hogy Kaliforniával mindenki szimpatizál, amikor ott erdőtűz van, Brazília viszont csak fintorgást kap.
Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak nyilatkozott, egy hosszú interjú során pedig a hazai mezőgazdaságról, az állattenyésztésről és az EU-ról is elmondta a véleményét.
A Mandiner politikai lap. Közel háromszázezer ember olvas minket naponta; ők rajtunk keresztül akarják megérteni, mi zajlik körülöttünk a világban, idehaza és külföldön egyaránt. Szalai Zoltán írása.
„Hú, de demagógia ez, te jó világ!” – reagált Magyar Péter kijelentéseire az agrárminiszter.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Az ötös magnitúdónál nagyobb földrengéseket az összes műszer érzékeli.
Módos Márton, az Inforádió főszerkesztője és ügyvezetője, valamint Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója nyilatkozott a tulajdonosváltásról. Páros interjúnk.
A skandináv országban emelkedik a lövöldözések és a robbantásos merényletek száma, amelyek gyakran köthetőek a drogkereskedelemmel foglalkozó bűnbandák közötti leszámolásokhoz.
