Keletnémet alternatíva: jön az AfD áttörése?

2019. augusztus 16. 13:35
Eddigi történetének legkomolyabb eredményeit érheti el az Alternative für Deutschland (AfD) az ősz folyamán tartandó brandenburgi, szászországi és türingiai választásokon. A radikális jobboldali erő akár a kormányzás közelébe is kerülhet ősszel – ha nem fog össze ellene a többi hagyományos párt.

Forró lehet az idei ősz Németországban, hiszen három egykori keletnémet tartományban, Brandenburgban, Szászországban és Türingiában is tartományi választásokat rendeznek. Habár minden választás fontos és sorsdöntő, erre a háromra különösen érdemes odafigyelni. Most van az AfD nagy pillanata: az ebben a három tartományban különösen erős radikális jobboldali ellenzéki párt idén ősszel háromszoros győzelmet is arathat keleten, miközben a szociáldemokraták biztosan menetelnek a süllyesztő felé.

Közismert, hogy az AfD támogatottsága látványosan nőtt az elmúlt években. Az idei EP-választásokat tekintve Németország negyedik, a 2017-es Bundestag-választásokat tekintve pedig Németország harmadik legerősebb pártjáról beszélünk, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy az uniós pártoknak (vagy a mostanában az országos második helyre mért Zöldeknek) sikerülne visszaszorítaniuk a rendszer- és EU-kritikus politikai erőt.

Rainald Grebe: Brandenburg

A néppártok végjátéka

Rainald Grebe nyugatnémet komédiás jó másfél évtizede írta meg a Brandenburg című fanyar, gúnyos kabarédalát, amely az egykori keletnémet tartomány kihaltságán és érdektelenségén élcelődött:

„Vannak tartományok, ahol valami történik, vannak tartományok, ahol valami tényleg történik, és van Brandenburg, Brandenburg...”.

Idén szeptember elsején viszont minden szem Brandenburgra (is) szegeződik majd, ahol a felmérések szerint most épp az AfD a legnépszerűbb párt, a képzeletbeli dobogó második helyéért pedig felsorakozott a CDU, az SPD, a Zöldek és a Linke is. Ahogy a Zeit tudósítója megjegyzi: Brandenburgban már régen megkezdődött a néppártok végjátéka.

Úgy tűnik, Brandenburgért mindenre hajlandók a pártok. A CDU listavezetője, Ingo Senftleben korábban még a Linkével való együttműködést sem zárta ki. Azzal a Die Linkével, amiben még mindig találni olyan politikusokat, akik annak idején a keletnémet állampártban, az SED-ben kezdték a pályafutásukat. Az AfD eközben a szociáldemokraták szeme fényével, Willy Brandt egykori kancellárral kampányol: „Merjetek több demokráciát akarni!” – áll Brandt híres idézete a párt kampányplakátján. A kampánystáb bizonyára azt gondolhatta, hogy ez az üzenet jól rezonál majd a brandenburgi választókkal, akik az elmúlt hét választáson rendre hatalomba segítették a szociáldemokratákat. A felmérések szerint mindössze 17%-on álló SPD a #wirsindwilly (#mivagyunkwilly) hashtaggel vág vissza, a plakátjukon az áll: „Szabadságot akartunk. Megküzdöttünk érte. Tegyetek róla, hogy megmaradjon!

Brandenburg: a német puszta

A helyzet viszont az, hogy a brandenburgiakat a szabadság kérdésénél hétköznapibb problémák érdeklik. Brandenburg az ingázók tartománya, a vonatok ritkán járnak és tömöttek, az autós közlekedést pedig el lehet felejteni a dugók miatt. A Berlin-környéki alvóvárosokban aránylag kényelmes az élet,

a fővárostól távolodva viszont egyre romlik az életszínvonal;

a kilátásokon pedig az sem segít, hogy a következő húsz évben teljesen felszámolnák a barnaszénbányászatot a tartományban – nyolcezer munkahely szűnik meg. Az AfD válasza minderre a totális tagadás: Andreas Kalbitz listavezető a párt választási programjának nyitóoldalán a múlt megőrzése mellett tesz hitet, legyen szó a születésszámok növeléséről vagy éppen a határellenőrzésről.

Kutyaszorító

Szászországban, ahol a legutóbbi Bundestag-választáson minden negyedik szavazatot az AfD-re adtak le, szoros verseny zajlik az első helyért a CDU és az AfD között. A legutóbbi felmérések szerint a kereszténydemokraták kicsivel több szavazatra számíthatnak, mint a kékek, ami a Bild által megszólaltatott politológus szerint annak köszönhető, hogy Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság élére. Uwe Jun trieri professzor szerint országszerte hasonló trendeket lehet megfigyelni, de még így is lehetséges, hogy a kereszténydemokraták még a szavazatok 30%-ánál is kevesebbet gyűjtenek majd be szeptember elsején, azaz körülbelül 10%-kal kevesebbet, mint négy évvel ezelőtt.

Drezda: az újjászületett város

Azon túl, hogy ez siralmas bizonyítvány a CDU számára, gyakorlati problémákhoz is vezethet. Szászországot jelenleg nagykoalícióban kormányozzák a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták, de ez az idei választásokat követően már nem lesz lehetséges: az INSA augusztus 6-i felmérése szerint az SPD támogatottsága 10% alá csökkent, így a CDU velük és a Zöldekkel együtt is csak kisebbségben kormányozhatna, ha koalícióra lépnének. A jelenleg regnáló miniszterelnök, Michael Kretschmer kategorikusan kizárta az együttműködést az AfD-vel: mint mondta,

az AfD szerinte olyan hangot üt meg, amit eddig csak a szélsőjobboldali NPD-nél tapasztaltak.

A szászországi választás egyébként nem kezdődött zökkenőmentesen a kékek számára. A párt választási listáját két különböző pártrendezvényen, két különböző szavazási rendszer szerint véglegesítették, amelyre válaszul a szász választási bizottság megállapította, hogy a két külön szavazást nem lehet egy folyamatnak tekinteni, így az AfD eredetileg 61 főt számláló listájáról a bizottság csak az első rendezvényen véglegesített tizennyolc főt fogadta el. Ez katasztrofális következményekkel járt volna a párt számára. Jogászaik ezért egészen Karlsruhéig vitték az ügyet, később a lipcsei alkotmánybíróság mondta ki: egy bővített, harmincfős listával mégis elindulhat az AfD a választáson.

Björn Höcke a lakossággal elegyedik

Höcke úr keresi a botrányt

A türingiai választások időpontját október végére tűzték ki, így a pártoknak, ha nem is bőven, de lesz idejük levonni a brandenburgi és a szászországi választások tanulságait. Az MDR július végi felmérése alapján Türingiában sem lesz könnyű a kormányalakítás: a legnépszerűbb párt jelenleg a Linke, minden negyedik türingiai választó rájuk adná le a voksát. Az AfD mindössze egy százalékkal lemaradva követi őket, a CDU pedig a szavazatok 21%-ára számíthat. A tartományt jelenleg egy összbalos Linke–SPD–Zöldek koalíció kormányozza, utóbbiakat leszámítva mindenki veszített 3-4 százalékot a 2014-es választásokhoz képest (a CDU tizenkettőt), miközben az Alternatívok megkétszerezték támogatottságukat.

Eközben a német lapok újabb AfD-botrányról cikkeznek. A főszereplő Björn Höcke, a párt türingiai frakció- és listavezetője, aki az AfD informális széljobbos szárnyához, a Flügelhez tartozik. A Flügel minden évben gyűlést tart, csakhogy az egyik korábbi találkozó finanszírozása most a hivatalos szervek látókörébe került, mert

gyanúsan sok pénz érkezett részvételi díj címen

annak a türingiai AfD-szervezetnek a számlájára, amelynek elnöke éppen Björn Höcke. Bizonyos összeghatár felett Németországban a hasonló befizetéseket már pártadományként kellene feltüntetni. Höcke szerint a párt nem keresett pénzt a rendezvénnyel. Az AfD az ilyen pártfinanszírozás miatt már többször is bajba került az elmúlt években: a Bundestagsverwaltung eddig több mint négyszázezer euróra büntette őket emiatt. Mindeközben Höcke a tartományi bűnügyi hivatal embereit használja testőrként, ha nyilvános helyen lép fel, amit a türingiai belügyminiszter csak úgy kommentált: „Höcke úr keresi a botrányt”.

Az eddigiek alapján tehát úgy tűnik, a Kelet tényleg felkel – nem csak az AfD kampányszövege szerint. Ha az AfD győztes lesz és esetleg még hatalomhoz is jut, az alapjaiban rendezi majd át a jelenlegi német pártstruktúrát, még bizonytalanabbá téve az eddigi rendszerpártok sorsát.

Összesen 65 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A mainstream politikai erők elvesztették a hitelességüket. Egyébként is, a nagykoalíciónak köszönhetően gyakorlatilag megkülönböztethetetlenné vált egymástól a CDU és az SPD.

Nem lepődnék meg, ha az SPD után a CDU kerülne egy lefele spirálba.

Németországban is látszik, hogy az egykori vasfüggöny keleti oldalán lévő országokban, így a volt NDK-ban is, a kommunista rendszer érzékenyítette az embereket a diktatórikus megnyilvánulásokkal szemben. Erre nem számított az öntelt nyugat, amikor ezeken a helyeken kezdte felfuttatni a mára már erőteljesen működő liberális diktatúrát.

Válaszok:
alkar70 | 2019. augusztus 16. 15:51

AfD nem fog áttörni, a 20%-os határon esetleg, éppen hogy.
A német választók abban a tudatban élik az életüket, és ezért így is szavaznak:
A. Hitler bűneiért vezekelniük kell.
Ez az örökké tartó vezekelésük addig tart, míg a Hitlert legyőzők akarják.
Ezzel csak annyi a gond: a Hitlert legyőzők bűnelkövetései semmivel nem kevesebbek.
Inkább több, ha már számszerűsíteni akarnánk.
De ezt a derék német emberek nem látják.
Körbefonta a kibogozhatatlan háló, amit ma úgy hívnak egyszerűen: PC, neokohn, mély állam. Magyarul összefoglalóan: Wall Street.
G. Washington úgy mondta: "black gentry".
"This tribe of black gentry"

A mi korosztályunknak erős deja vu érzése van, amikor találkozik az egyetlen ideológiának kizárólagosságot követelő törekvésekkel, az elutasítókkal szembeni, csak gyakorlatában más fellépéssel. Az utódainknak már nincsenek ilyen, közvetlen emlékeik.

Jártam párszor a kelet-európai rendszerváltások éveiben az NDK-ban. A rendszerváltás itt tényleg felülről jött, a népesség túlnyomó többsége igazi "tokosként" jónak tartotta a szovjet rendszert.

Pedig aki ment át Berlin keleti részéből a nyugatiba, az láthatta, hol a hiba, melyik oldalt őrzik szögesdrótok és fegyveres katonák, és melyiket nem.

A keleti részben a drezdai medence kivételével elérhető volt a nyugatnémet tévék kínálata, de ez sem kellett sokaknak.

Amit fontos kiemelni: az NDK ellenzékét elsősorban az egyház alkotta. De, mondhatnánk ironikusan: kevés a vallásos ember azon a vidéken. Ami a mostani párt preferenciákon is meglátszik. Linke-AfD egykutya.

Nem igazán lehet látni, mi lesz. Valaha Lipcse az ellenállás fészke volt, ma antifa támaszpont. Az antifa jelenség maga egy horror a valaha jól szervezett, sok szempontból racionálisan működő társadalomban. Ha úgy tetszik, morális államcsőd, szépen összeillik a hazug média világukkal.

Nem hiszem, h. az Afd jelentős áttörése jönne. Inkább a zöldek fognak gyarapodni. Rájuk úgy néz ki, szabad szavazni.

A görlitzi vereség szerintem jól tükrözi a lehetőségeiket.

Hogy akar Nemetorszag keleti feleben akar az AfD-nek tobb kovetoje lenne vagy nalunk adott kozossegekben sokszor propagalnak az AfD, Le Pen, FPO, Salvini populista iranyvonalat? Mindenki szabad akarattal rendelkezik, ahogyan a Jezust koveto keresztenyek is, akik origoja viszont sziklaszilard s az ember szintje felett all, ami a legnagyobb ero, fuggetlenul attol, hogy kik s hanyan, hogyan viszonyulnak hozza.

Válaszok:
hhonor | 2019. augusztus 17. 6:37

A keresztenyek akkor teszik helyesen, ha eletuk kozeppontjaban mindenkor, minden korulmenyek kozott Jezust tarjak. Ha kitartanak mellette, Jezus is meg fog arrol emlekezni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés