A tálibok fő követelése, hogy vonják ki a mintegy húszezer külföldi katonát Afganisztánból.
Befejeződött az amerikaiak és az afganisztáni tálib felkelők közötti dohai tárgyalások legújabb, nyolcadik fordulója, amelynek témája a béke megteremtésének mikéntje volt.
A kormányellenes tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid hétfő reggel a Twitter internetes közösségi oldalon azt írta: hosszas és hasznos megbeszélések zajlottak, amelyek katari idő szerint hajnali fél három körül értek véget. A felek a továbbiakban a vezetőkkel tanácskoznak a következő lépésekről.
Egyelőre nem tudni, hogy a küldöttségek egyezségre jutottak-e. Szakértők szerint egy esetleges megállapodás hivatalos közzététele előtt mindenkinek tájékoztatnia kell a vezetőséget, illetve az Egyesült Államok esetében a legfontosabb partnereket is.
A tálibok tavaly július óta többször találkoztak amerikai tárgyalópartnereikkel, hogy lezárják a csaknem 18 éve tartó afganisztáni konfliktust. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok főtárgyalója szeretné, ha szeptember 1-ig sikerülne békét kötni a felkelőkkel. A tálibok fő követelése, hogy vonják ki a mintegy húszezer külföldi katonát Afganisztánból. Washington cserébe garanciát vár a lázadóktól, hogy Afganisztán nem lesz a szélsőséges csoportok melegágya. Egy tálib szóvivő a múlt héten azt mondta, hogy a forduló megegyezéssel zárulhat.
A kabuli kormány – amelyet a tálibok az Egyesült Államok bábjának tartanak – eddig kimaradt a tárgyalásokból. Asraf Gáni afganisztáni elnök a muszlim áldozati ünnep (íd al-adha) alkalmából mondott vasárnapi beszédében elutasította, hogy külföldről avatkozzanak be az országban dúló konfliktusba. Gáni egyúttal a szeptember 28-án esedékes elnökválasztás kiemelt szerepét hangsúlyozta.
A szélsőséges tálibok Afganisztánnak nagyjából a felét tartják ellenőrzésük alatt, és szakértők szerint még soha nem voltak ilyen erősek azóta, hogy a nemzetközi csapatok 2001-ben megdöntötték uralmukat.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
Irán a csapásmérő képességeinek felmutatásával azt akarta elérni, hogy gazdag arab szomszédai eltávolodjanak Washingtontól, és komolyan vegyék Teheránt. Nem jött össze.
Csak rossz opciókat látok, mert ezt Irán el tudja húzni. Remélem tévedek.
Ha megvalósulnának a Tiszának tulajdonított tervek, a többszörösére nőnének a családok rezsiszámlái.
A tiszás trashceleb biztos forrásból tudja.
