A hadsereg „bármeddig elmegy” a kasmíriak védelméért – jelentette ki Kamar Dzsaved Badzsva.
A pakisztáni hadsereg a végsőkig támogatja „a kasmíriak igazságos küzdelmét” – jelentette ki kedden Kamar Dzsaved Badzsva pakisztáni vezérkari főnök a hadsereg vezetőivel tartott megbeszélése után.
Hangsúlyozta, hogy a hadsereg „bármeddig elmegy” a kasmíriak érdekében, ám nem fejtette ki, mit ért pontosan ezalatt. India hétfőn jelentette be, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének, Dzsammu és Kasmírnak a különleges alkotmányos státusát. A muszlim többségű államban még aznap spontán tiltakozások kezdődtek Újdelhi döntése ellen.
India már vasárnap este addig sosem tapasztalt körű kommunikációs és sajtózárlatot rendelt el a térségben, hogy elejét vegye az esetleges erőszakcselekményeknek. Legfrissebb értesülések szerint a mobiltelefon-, a vezetékes telefon- és az internetszolgáltatás, valamint a televíziós műsorszórás továbbra is szünetel a térségben.
A vitatott hovatartozású, himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.
A 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai részén tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben. Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Zelenszkij úgy dobálózik a felszólításokkal, mintha saját országának energiaellátása nem függne teljes mértékben a szövetséges országoktól.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Könnyen lehet, hogy az ukrán hatóságok is benne voltak a játékban.
A világ olajkészleteinek nagy része kiesett a keringésből, ezért Oroszország léphet be, hogy kielégítse Kína és India igényét.
Szerintük be kéne őket engednie Berlinnek, mert ez jár nekik.
Pakisztán kihirdette a „nyílt háborút” a tálibok uralta Afganisztán ellen.
Húsvétvasárnap délután megnyitja kapuit a Gellért-hegy ékköve. A 2020 óta zajló nagyszabású rekonstrukció után a Citadella modern közösségi térként született újjá. Kövesse nálunk az ünnepséget és a miniszterelnöki beszédet!
