Rákóczi Ferenc tábornoka szorgalmazta az első magyar hírlap megjelenését

Az első magyar újság ötlete Esterházy Antal gróf fejéből pattant ki. II. Rákóczi Ferenc tábornoka 1705 áprilisában írt levelet a fejedelemnek, amelyben más országok példáját követve szorgalmazta az újság létrejöttét, részben a 

Ne feledjük, javában zajlott a Rákóczi-szabadságharc, maga II. Rákóczi Ferenc is azt látta, hogy az osztrákok a bécsi Diarium által szélesebb körbe tudják eljuttatni a hadi események híreit, s jobb képet festenek benne a valós sikereikről. 

Azt is látta Rákóczi, hogy az európai udvarokba késve vagy alig jutnak el a kuruc csapatok sikerei, éppen ezért utasította a személyi titkárát, Ráday Pált, hogy az ország számára fontos külföldi partnerek időben és részletes híreket kapjanak a felkelés állásáról. Kapóra jött tehát a fejedelemnek gróf Esterházy Antal ötlete az újságról, amelyet Mercurius Hungaricusnak nevezett el és 

Nem tudni, ugyanis ebből a számból egyetlen példány sem maradt fent. Azt viszont tudni lehet, hogy Esterházy azt is jelezte, hogy az újságnak szüksége lenne „novellistákra”, vagyis újságírókra. A Mercurius Hungaricus 1705 június 5-én jelent meg, ezt a dátumot tekinthetjük a magyar sajtó megszületésének. 

Esterházy grófról tudni lehet, hogy a Rákóczi-szabadságharc kitörése után még a császárt támogatva a labancok oldalán harcolt és 

Esterházy ettől kezdve élete végéig hű maradt Rákóczihoz, a törökországi száműzetésbe is követte a fejedelmet és ott is hunyt el 46 évesen pestisjárvány következtében. 

De visszatérve az első magyar újsághoz. Később Ráday Pál felügyelete alatt a neve is megváltozott: Mercurius Veridicus ex Hungária néven nyomtatták ki. Azt nem tudni, hány példányban, azt viszont igen, hogy a lapot eljuttatták a nagy európai udvarokba. Fennmaradt például egy jelentés, amelyet Rákóczi török követe jegyzett, s ebben az újság is szóba került: „Igaz dolog, Kegyelmes Uram, hogy itt az ellenség elég mocskosán hirdette a vereskői actust a mi részünkről. 

mivel azonkívül is a Porta már sok ízben tapasztalván ilyen nyilvánvaló hazugságokban őket, nem sokat hisznek nékiek.” 

Ráday Pál gondoskodott az újság külföldi terjesztéséről, s azt is tudni lehet, hogy a porosz király udvarába is eljutott az egyik példány. Ezt tanúsítja Daniel Ernest Jablonski, porosz királyi udvari prédikátor levele, aki jelezte, megkapta és továbbította Ilgen miniszternek az újságot, aki a királynak is eljuttatja. 1706 januárjában Bonnac márki, a lengyelországi francia követ írt levelet Rákóczinak, amelyben kifejtette, nagyon hasznos lenne, ha a Mercurius folyamatosan jelen lenne és ezáltal 

„Láttam egyszer-kétszer egy Mercurius Hungaricusnak nevezett nyomtatványt. Nagyon fontos lenne Fenséged szolgálata szempontjából, hogy szabályosan, minden héten nyomtassanak ki egy lapot ebből a nyomtatványból és küldjenek nekem legalább egy-két példányt. 

Egy ilyen írás arra szolgálna, hogy megakadályozza azoknak a rossz hatását, amelyeket ellenségei termelnek” – fogalmazott a befolyásos márki, a Rákóczi-szabadságharcot támogató XIV. Lajos francia király követe. 

Az első magyar újság végül valódi periodika lett, hiszen 1710-ben, januárban, februárban és márciusban is megjelent, de aztán soha többé. Több, mint valószínű, hogy a Mercurius Veridicus ex Hungária még a magyar szabadságharc bukása előtt megszűnt. 

Az első magyar hírlap közismert kutatója, Thaly Kálmán volt, aki abban reménykedett, hogy egyszer majd valamelyik nyugati levéltárból előkerül a Mercurius Veridicus összes példánya bekötve. Nem így történt. A hosszú évszázadok során a magyar, német és francia levéltárakból összesen hat különböző Mercuriust tudtak beazonosítani. Még az is előfordulhat, hogy csupán ez a hat száma jelent meg a lapnak 1705 és 1710 között. 

Nyitókép: Az első magyar újságot Esterházy Antal gróf alkotta meg

(Következik: A véres ónodi országgyűlés.)

Forrás: Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Osiris, Budapest, 2004 (Millenniumi Magyar Történelem. Életrajzok).