A kommunizmust élteti cikkében az amerikai jezsuita lap

2019. július 24. 18:26
A Csíksomlyó kapcsán az állítólagos magyar nacionalista veszélyre koncentráló amerikai liberális jezsuita lap, az America most a kommunizmus védelmében jelentetett meg egy cikket, melyhez szerkesztőségi magyarázkodást is csatoltak.

A kommunizmus katolikus védelme – ezzel a címmel jelentetett meg cikket a liberális, jezsuita, New Yorkban kiadott America magazin.

A lap áprilisban azzal szerettette meg magát az magyar olvasók előtt, hogy „Üzenet Ferenc pápának: tartsa észben a jobboldali populistákat, mikor Romániába látogat”  címmel jelent meg benne egy cikk, amelyben a nacionalista erdélyi magyaroktól és Orbán Viktortól óvta Ferenc pápát a románbarát szerző. Később a lap közölt válaszcikket, a magyar jezsuita rendtartomány pedig kritikus közleményt adott ki az ügyben.

A mostani cikkben (The Catholic Case for Communism) a lap torontói tudósítója mentegeti a kommunizmust. Dean Detloff szerint „a kommunizmus kapitalizmus egyik fenntartható alternatíváját kínálja”, a kapitalizmus pedig „az a globális politika rend, ami milliók mai szenvedéséért felelős”. A szerző párhuzamba állítja a katolikus egyház azon tanítását, miszerint a magántulajdon eredendően jó dolog, de a közjó szolgálatára kell használni, a Kommunista kiáltvánnyal. Detloff apropója a cikkre a kommunizmust megértve kritizáló munkásszent, Dorothy Day ugyanezen lap hasábjain 1934-ben megjelent cikke.

Matt Malone SJ, a lap egyik szerkesztője kommentárt fűzött ahhoz, hogy miért is publikált az America egy kommunizmusbarát cikket, megjegyezve, hogy a lap szerkesztősége nem feltétlen ért egyet a cikkel. Megjegyzi, hogy „a kommunisták autentikus közös életet” szerettek volna. Emellett Amerikában a baloldalon egyre népszerűbb a szocializmus, Bernie Sanders elnökjelölt-jelölt is annak tartja magát.  Malone hozzáteszi, hogy 2017 februárjában közölték Arthur Brooks cikkét a szabad piac védelmében. 

A Rorate Caeli című, Rómában szerkesztett tradicionalista katolikus blog szerint Malone megjegyzései „nevetségesek”, mivel a lap nem szokott cikkeket közölni például az általa nem igazán kedvelt tridenti rítus védelmében azzal a megjegyzéssel, hogy nem értenek vele egyet, de mégis közlik. Kenneth J. Wolfe szerint „az igazság az, hogy az America ma több szimpátiát mutat a kommunizmus felé, mint a hagyomány felé”

Az America áprilisi cikke után a Mandiner interjút csinált Horváth Árpád jezsuita szerzetessel, a budapesti jezsuita templom igazgatójával, aki kifejtette, hogy a jezsuita renden belül is többféle megközelítés él. Hozzátette: „ott van a 20. század egyik nagy kihívása, a párbeszéd a marxizmussal. Ez ma már szerencsére nem annyira aktuális, a múlt században viszont nagyon is égető kérdés volt. Egyházi részről a legbeavatottabb marxizmus-szakértők jezsuiták voltak. Az akkori pápák kértek minket fel erre a sajátos intellektuális apostolkodásra, hogy folytassunk párbeszédet az ateistákkal. Kapcsolatba kellett lépni velük, visszatromfolni, rámutatni gondolatiságuk és társadalmi ambícióik gyengeségeire.” 

Az America – The Jesuit Review című jezsuita lap 1909 óta jelenik meg, szerkesztősége a New York-i Manhattanban működik. Mindig is a katolicizmus liberális ágának képviselője volt, a Washington Post egyszer úgy írta le, mint a „katolikus liberális értelmiségiek kedvenc lapja”.  1998-2005 között, Thomas J. Reese főszerkesztése idején különösen is arról volt ismert a lap, hogy katolikus profilja ellenére számos témában a hivatalos katolikus egyházi tanítással ellentétes álláspontot képvisel. 

A lap vezető szerkesztője az a James Martin SJ, aki egyben Ferenc pápa kommunikációs titkárságának tanácsadója is, s aki nemrég a katolikus egyház és az LMBTQ emberek közötti kapcsolatok erősítéséről írt könyvével váltott ki kritikát az egyház konzervatív szárnyából, többek között Robert Sarah guineai bíborosból.

 

Összesen 64 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Csak egy éjszakára küldjétek el őket" (Gyóni Géza)

Így van. Kb. ez hiányzik nekik. A magyar jezsuiták pl. nem szoktak hasonlókat írni, mert tényleg kipróbálták.

A kommunistáknak azért örül ez a pap, mert sok munkát adnak Szent Péternek:
A Szovjetunióbeli kommunisták áldozatai: 61,911,000 lélek. Forrás: R. J. Rummel: Lethal Politics, Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Halálos politizálás, szovjet népírtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publishers, 1990. www.hawaii.edu/powerkills/NOTE5.HTM

Népi Kína: 73,237,000 áldozat. Forrás: R. J. Rummel: China’s Bloody Century, Genocide and Mass Murder since 1900 (Kína véres évszázada, népírtás és tömeggyilkosság 1900 óta), Transaction Publishers, 1991. Továbbá Rummel korrekciója, 2005-ben. Forrás: www.hawaii.edu/powerkills/NOTE5.HTM

A továbbiak forrása: Chris Banescu: The Communist Holocaust, www.orthodoxytoday.or./blog/

A koreai kommunisták áldozatai: 3,163,000 lélek.
A kambodzsai kommunisták áldozatai: 2,627,000 lélek.
Az afghanisztáni kommunisták áldozatai: 1,750,000 lélek.
A vietnámi kommunisták áldozatai: 1,670,000 lélek.
Az etióp kommunisták áldozatai: 1,343,610 lélek.
A jugoszláv kommunisták áldozatai: 1, 072,000 lélek.
A Mozambique-i kommunisták áldozatai: 700,000 lélek.
A román kommunisták áldozatai: 435,000 lélek.
A bolgár kommunisták áldozatai: 222,000 lélek.
Az angolai kommunisták áldozatai: 125,000 lélek.
További kilenc országban a kommunisták áldozatainak száma 100,000 vagy annál kevesebb.

Ez összesen 148,705,610 idő előtt, erőszakkal elpusztított élet.

Földreszállt angyal is volt már:
Egy kommunista húsvéti ajándék: részlet Szamuely Tibor beszédéből Győrött, 1919. április 20-án, Húsvét vasárnap:

„A hatalom a kezünkben van. Aki azt akarja, hogy visszatérjen a régi uralom, azt kíméletlenül fel kell akasztani. Az ilyennek bele kell harapni a torkába.
A magyarországi proletariátus eddigi győzelme nem került különös áldozatokba. Most azonban szükség lesz arra, hogy vér omoljon. A vértől nem kell félni. A vér – acél: erősíti a szívet, erősíti a proletár öklöt. Hatalmassá fog tenni bennünket a vér. A vér lesz az, amely az igazi kommunvilághoz elvezet minket.
Ki fogjuk irtani, ha kell, az egész burzsoáziát…”

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés