Mandátum nélkül

Meg fogjuk érezni, hogy nincs képviseletünk az EP-ben – Csáky Pál a Mandinernek

2019. június 22. 11:53
Alig 350 szavazaton múlt, hogy nem jutott be az Európai Parlamentbe a felvidéki Magyar Közösség Pártja. A párt listavezetője, Csáky Pál a Mandinernek elmondta: az elmúlt öt évben számos felvidéki témát sikerült uniós szintre emelni, a választási eredmény azonban rendkívül érzékenyen fogja érinteni a szlovákiai magyarokat. Csáky szerint az Európai Egyesült Államok víziója puszta mese, a „nemzetállam” fogalmának előtérbe helyezése viszont ellenérzést vált ki a külhoni magyarokból, és a V4-együttműködéstől sem szabad csodákat várni. Interjúnk.

Kezdjük az EP-választás eredményeivel. Hajszálon múlott az MKP mandátuma, a Most-Híd bődületesen kevés szavazatot kapott. Egy biztos: nem lesz felvidéki érdekképviselet az EP-ben. Miként értékelhető ennek tükrében az eredmény? Milyen változások mennek majd végbe a felvidéki politikában? Az MKP-n belül lesz átrendeződés?

Ez tényleg egy szürreális helyzet. Az MKP listája a vezetésemmel körülbelül 30 százalékkal több szavazatot kapott, mint 5 évvel ezelőtt. 9 dél-szlovákiai járásban szuverén módon győztünk, ugyanez mondható el a magyar érdekeltségű települések 90 százalékáról. Komáromban, Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen, Somorján, Párkányban, Zselízen, Ipolyságon, Rimaszombatban stb. meggyőző módon győztünk. Az országos eredményünk jobb, mint három jelenlegi parlamenti párté, köztük két kormánypárté.

Megint egy fikció, az 5 százalékos küszöb taszított a sikertelen pártok közé,

nagyjából 350 szavazat hiányzott a teljes sikerhez. Az történt ugyanis, hogy Pozsonyban komoly vetélkedés bontakozott ki az új köztársasági elnök, Čaputová pártja, Fico volt miniszterelnök pártja és a szlovák kereszténydemokraták között. Ez nagyban megemelte a pozsonyi részvételi arányt, amely körülbelül 10 százalékkal magasabb lett, mint az országos átlag. Mivel manapság Pozsonyban a magyarok a lakosság 4 százalékát alkotják, a fenti tény megpecsételte a sorsunkat.

Megjegyzem: a települések 90 százalékában magasan győztünk politikai alternatívánk, a Most-Híd vegyespárt fölött is. Mindaz, amit eddig elmondtam, jó hír az erdélyi, kárpátaljai és délvidéki nemzettársaink számára is, hiszen ők is a nemzetileg elkötelezett politika
sikerében érdekeltek, a vegyes nemzetiségű keverékpárt számukra is veszélyt jelent. Remélem tehát, hogy a fenti eredmények tükrében tisztul majd a felvidéki magyar politika. A gond ott van, hogy a fiatalabb generáció politikai tapasztalatai csekélyek, így a közösségünkön belül most megnyert esélyt még el lehet rontani.

Mi lesz az ön személyes sorsa?

Erről az MKP dönt majd, viszont látni kell, hogy

2014-ben és 2019-ben is az MKP az általam vezetett kampánnyal tört ki a karanténból

és vált tényezővé. Kész vagyok segíteni a pártot, annál is inkább, mert a jövő márciusban parlamenti választások lesznek Szlovákiában. A pártnak mindenkire szüksége lesz, aki támogatást tud hozni számára.

Hogyan értékeli az elmúlt öt év munkáját az EP-ben? Mit sikerült elérnie?

Két évvel ezelőtt a parlament plenáris ülése elfogadta az őshonos kisebbségek védelméről szóló határozatot, melyet a Petíciós Bizottságban én kezdeményeztem. Ugyancsak én kezdeményeztem az Intergroup ama nyilatkozatát, amelyet márciusban fogadtunk el, s amely kitűzi az elkövetkezendő időszak prioritásait. Mintha intuitíven éreztem volna, hogy nem leszek jelen a folytatásnál, jó lesz, ha a tárcaközi munkabizottság előre megfogalmazza maga számára a jövő irányait.

Számos felvidéki témát is sikerült európai szintre emelni. Ilyen a kétnyelvű feliratok kérdése, a csallóközi vízkészlet ügye, a párkányi hulladékégető témája, a Benes-dekrétumok mai hatásairól szóló petíciók. Az a veszély fenyeget, hogy ezeket a parlament le fogja zárni a közeljövőben. A saját személyes helyzetem szempontjából kevésbé sajnálom, ami történt, de a közösségi esélyek szempontjából nagyon.

Meg fogjuk érezni, hogy nincs képviseletünk az EP-ben.

Mit gondol, melyek lesznek az Európai Unió leghangsúlyosabb témái a következő öt évben? A migráció? Esetleg a zöldek erősödésével a környezetvédelem?

Szerintem a ciklus elején a Brexit lesz a legfontosabb téma. Ezt valahogy le kell zárni, ezt mindenki érzi. Meg kellene oldani a vezetési válságot is,

nincs ma vezető, és nincs igazi, átfogó vízió az EU-ban.

A környezetvédelem kérdései biztos, hogy erőteljesebben jelennek majd meg, s ezzel főleg az a gond, hogy rejtett és nem tiszta módon megfogalmazott konkurenciaharc is megjelenik majd a háttérben, s ez deformálni fogja a gazdaságot és a kereskedelmet. A migráció vonatkozásában pedig újranyílhatnak olyan viták, amelyeket az elmúlt időszakban már lezártunk, s amelyek mégis a realisztikusabb megoldások felé tolták el a döntéseket. Összességében látni kell, hogy a konzervatív-kereszténydemokrata oldal elvesztette a választást, s ennek kellemetlen következményei lesznek.

Az Európai Parlament

Milyen irányba kellene tovább haladnia az Európai Uniónak? Az integrációt mélyítő, az Európai Egyesült Államokat támogató, avagy a szuverén nemzetállamok, a nemzetek Európája a helyes koncepció? Egyáltalán fenntartható a jelenlegi formája az EU-nak?

Az Európai Egyesült Államok koncepciója ma nem több puszta mesénél,

a mai európai realitás figyelembe vételével ez nem működne. A nemzetek Európája sem reális alternatíva, marad a tagállamok és a központ hatalmi megosztásával való játszadozás. Egyébként engedje meg, nagyon rossznak, elhibázottnak tartom a Magyarországon vastagon használt „nemzetállam mint az EU alkotórésze” klisét. Ez minden külhoni magyarban ellenérzést vált ki, tekintettel arra, hogy mi értelemszerűen a szlovák, ukrán, román, szerb nemzetállam erős pozíciójának megfogalmazását látjuk ebben, s ott nem sok hely marad a kisebbségek számára. Egyébként az összes EU-s dokumentum és nyelv a tagállam megfogalmazást használja, ami korrekt, kivéve a magyarországi erőlködést, amely idegen az EU nyelvezetétől és ellentétes a magyar nemzeti érdekkel.

Hogyan értékeli a magyarországi választások eredményeit? Mi lehet a Fidesz sorsa a néppárti hercehurca lezárultával? A DK és a Momentum is hozott meglepetéseket.

Az a választás előtt is nyilvánvaló volt, hogy a Fidesz érdeke bennmaradni a Néppártban, ott lehetnek erősebb pozíciói, mindenütt másutt csak egy gyengébb csapat harmadhegedűsei lehetnének. Hogy ezt sikerül-e elérni, jelen pillanatban nem lehet megítélni – de az világos, hogy a magyar miniszterelnök számára is fontos kell, hogy legyen, hogy az Európai Tanács ülései előtt a német kancellárral és az EU legfőbb néppárti vezetésével egyeztethet. Ami a magyarországi helyzetet illeti,

az ellenzék állapota továbbra is siralmas,

szörnyen amatőr és szétzilált csapat képét mutatják. A belső erővonalaik néha erre, máskor amarra billennek, de ez a jelen pillanatban nem több második ligás belső vetélkedésnél.

Alkalmas jelöltnek tartja Manfred Webert?

Webert személyesen ismerem, tudom, hogy tisztességes ember, és megfelelő módon igyekezne menedzselni az EB ténykedését. Látom azonban, hogy tényleg nincs kormányzati tapasztalata, az pedig komoly hátrányt jelent számára. Ezt olyan emberként mondom, aki 8 évig két kormányban volt miniszterelnök-helyettes. Pontosan tudom tehát, ki voltam, s milyen szinten láttam a világot, amikor 1998-ban beléptem az első kormányba, s kivé váltam 2006-ra, amikor elhagytam a posztot. Most magam is úgy gondolom,

jó lenne egy tapasztaltabb politikust találni az EB elnöki posztjára.

Persze, ne legyenek illúzióink: ez a kérdés nagyon komoly politikai egyezségek eredményeképpen dől majd el, s nem tehetségvizsgák eredményei alapján.

Az EP-választások fényében várható a V4-ek súlyának növekedése?

Nem hiszem. A V4-ek egy nagyon fontos és hasznos lobbicsapat, de nem politikai alternatíva. Magyarországos gyakran túlértékelik a szerepét, ebből csalódások fakadtak már a múltban is és fognak a jövőben is. Természetesen fenn kell tartani a V4-együttműködést, de csodákat nem szabad várni tőle.

Zuzana Čaputová köztársasági elnök lett. Várható előrelépés a felvidéki magyarság helyzetét illetően?

Lényegi előrelépés nem, tekintettel arra, hogy a köztársasági elnöknek nincsenek jogkörei ilyen vonatkozásban. Ebből a szempontból sokkal fontosabb lesz a jövő évi parlamenti választás. A puha szférában azonban lehet előrelépés, mert az nem mindegy, hogyan nyilatkozik egy köztársasági elnök a kisebbségek helyzetéről. Čaputová eddig megnyilvánulásai egy tisztességes polgár kicsit naiv szövegei voltak, meglátjuk, mennyi politikai erőt és taktikát tud majd ezek mögé ácsolni.

Himnusztörvény, Stúr-szobor Párkányban, ukrán nyelvtörvény, úzvölgyi események. Mennyire borús a jövőképünk? Mit tehetünk?

Az én jövőképem egyáltalán nem borús, a nehéz időszakokban is ki kell tartani. Az MKP-t az elmúlt 4 évben 3 százalék köré mérték: májusban közel 5 százalékot tudtunk elérni valós választáson. Küzdeni kell tehát, nincs reménytelen helyzet. És sok dolgot okosabban, átgondoltabban csinálni. Én 30 éve vagyok jelen a legmagasabb szintű politikában. Soha nem adtam fel a céljaimat és a küzdelmet sem: most sem fogom.

Összesen 70 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Van a hőbörgés, hogy ki mennyire magyar és van az, hogy nem
mennek el szavazni. Erdélyben sem! Az egyetlen fricska, amit
súlyos következményekkel a többségi - elnyomó - nemzetnek
adni lehet, az a leadott szavazat.

Én nem mehetek el helyettük.

Ennyi nyif-nyaf negatívum mellett nem is csodálom, hogy nem tudtatok mozgósítani.

Húha: ez olyan szép, fennkölt, hitleres-nérós hagymázas eszmény: Vagy véres revansot veszünk, vagy pusztuljunk, mert nem érdemeltük meg a führert és a dicsőséget.

Ez úgy kb. a valódi, életet, túlélést és nemzet konszolidált jövőjét szolgáló kitató bátorság versus egy a végletekig ripacs, önös, felfújt Walt Disney szinvonalú EGO-lufi meg infantilis, anyámasszony katonája szájkaraté.

És mindezt biztos távolságból, a számítógép előtt csücsörészve, papucsban.

Már nem is nézek politikai kabarét, mert ez mindent visz.

Mindig is hiba volt a nemzetállam kifejezés használata.
Ez a FIDESZ és Orbán súlyos hibája!
Szuverén tagállamokról van szó.
Ami a felvidéki magyarokat illeti, 70-80 %-os részvétel mellett a szlovák és az európai parlamentben is markáns képviseletük lenne. A távol maradás öngyilkosság.

Megfontolandó hogy a kommunikációban a nemzetállami helyet más legyen használva a külhoniak miatt! Eljut e a kérése azokhoz a fülekig ahová kell ? Valóban az EU nyelve a "tagállami" . De lehet hogy a :nemzetek gazdasági együttműködésen alapuló kooperációja mint fogalom egy jó váltás lenne.Megfontolandó a felvetése !!!! - írod.

Szerintem a nemzetállam fogalma használata csak azért lehet ellentmondó, mert nem veszik figyelembe, hogy a fogalom tartalma, jelentése a történelem folyamán változtak.
A nemzetállam két részből áll; az egyik a nemzet, a másik az állam fogalma. A nemzet eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a magyar nemzethez tartozás egyértelműen etnikai jellegű volt.
A nemzet modern fogalma a felvilágosodás idejére, illetve ezt követően alakult ki. Ettől már elveszti etnikai jellegét.

Szekfű Gyula megfogalmazásával:
„Nemzet nem egyéb, mint egy kormány alatt, ugyanazon állami határokon belül élő emberek összessége; az állami terület a primér, s belőle vezetendő le a nemzet és nyelv területe. Ameddig terjed az államhatár, addig nyúlik a nemzet és nyelv is; az állam prepotenciája oly nagy, hogy a nemzetnek még azon jogát is elveszi, hogy egységes államban tájszólások szerint differenciálja önnyelvét. Az Encyclopédie szerzőire itt a Richelieu-től inaugurált francia nyelvi és állami egység hatott, ennek mintájára követelik - más lehetőség eszükbe sem jut -, hogy állami egységnek tökéletes nyelvi egység feleljen meg. (Szekfű Gyula: Iratok a magyar államnyelv kérdésének történetéhez. 1790-1848. Bp. 1926. 11.p.)

Ennek alapján egyértelmű, hogy mi a nemzetállam fogalma. Ami árnyalja a gyakorlatot; az elcsatolt területen élő magyarok problematikája, hova tartozása, ennek minőségbeli változása, a velük való foglalkozás, ennek hatása. Ennek feloldására lenne szükség az egyes államok részéről.

Az EU elődje az önálló államok gazdasági szövetségként jöttek létre. A cél a közös termelés és piac volt. Az európai háborúk többségében gazdasági célzatú volt és ennek megszűntetését célozta a szövetség létrehozása. Ezt azonban ezt folyamatosan kibővítették és egyre nagyobb területet öleltek fel, így eljutva az Egyesült Európai Államok, amely az USA-ho hasonló államszervezetet tételezne fel és kiterjedne az élet minden területére. Ezzel a tagországok fokozatosan elvesztenék szuverenitásukat és egy birodalom kialakulásához vezetne.
Ez már akkor elkezdődött, amikor létrehozták az Európai Parlamentet, megkísérelték elfogadtatni az Uniós Alkotmány (helyette lett a Lisszaboni Szerződés), a különféle Bizottságokat. Az utóbbiak egyre inkább minisztériumként kezdtek működni. A Juncker Bizottság pedig már kormányként kezdett működni. A cél az állfők és kormányfők a tanácsának, az döntések egyhangú megszüntetése lenne.

Válaszok:
Berecskereki | 2019. június 23. 9:47

"A felvidéki és újvidéki magyarok már nem számítanak, mert nem erősítik a Fideszt a szavazataikkal."

"Szlovákiában indított gazdaságélénkítő programot a magyar kormány. A Széchenyi Programirodán keresztül akár 15 ezer euró (4,68 millió forint) vissza nem térítendő támogatáshoz juthatnak felvidéki gazdálkodók és gazdasági szervezetek eszközbeszerzésre, kapacitásbővítési vagy technológiai fejlesztési céllal." https://24.hu/belfold/2017/10/..

"Újabb vállalkozások jöttek létre a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának keretében

Mézüzemet és sertésfarmot nyitottak meg kedden a Vajdaságban a magyar kormány gazdaságfejlesztési programjának részeként, amelynek keretösszege a tervezett 50 milliárd helyett már elérte a 65 milliárd forintot. https://www.kormany.hu/hu/fold..

"Trianon: Anglia és Franciaország is belátta, hogy hibázott"?

„A Közép-Európa térképét átrajzoló három szerződés közül az utolsó és legszerencsétlenebb a trianoni, amit Magyarországnak 1920. június 4-én kellett aláírnia. Ahelyett, hogy egyszerűsítette volna a nemzetiségek amúgy is meglévő szövevényét, még tovább bonyolította azt. Olyan mély elégedetlenséget váltott ki, hogy minden pártatlan utazó, aki a kontinensnek erre a tájára téved, világosan látja az elkövetett hibák jóvátételének szükségességét”
https://24.hu/tudomany/2019/06..

"Lásd ukrajnai magyarok. Olyan papa kapja a nyugdíjat a magyar államtól, aki még életében sem tette a lábát be a trianon utáni magyar határon."

Reklamálj a Kádár kormánynál, illetve az őt váltó baloldali kormányoknál.

Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között, a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában, Budapesten, az 1962. december 20-án kötött, 1963. július 1. napjától hatályos egyezményről.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés