Gondolom, ha a legújabb balos-progresszív törekvések melletti kiállásról beszélne egy pap, ugyanezek a médiumok a vállukon vinnék körbe őt hónapokig. Úgy tűnik, a baloldal elképzelései szerint az egyháznak csak akkor nem szabad politizálnia, ha az a politizálás szembe megy velük, de ha épp őket erősítené, akkor persze igenis politizáljon!
Amikor New Yorkban éltem, a Donald Trump megválasztása előtti hetekben több templomban is előfordult: a pap akkurátusan levezette, hogy kire kell szavazni. Az egyik például elmondta, hogy a Demokrata Párt és Hillary Clinton esélytelen a keresztény elvek szempontjából, és ugyan Donald Trump személye felvet kételyeket, de a Republikánus Párt intézményrendszere és leendő tanácsadói a biztosítékok rá, hogy Hillarynál azért közelebb fog állni a kereszténység elképzeléseihez.
A pap még saját politikai elveinek alakulását is elmesélte – mindezt Manhattan szívében.
És igen, a Vatikánnak van útmutatója azzal kapcsolatban, a híveknek hogyan is kell viselkednie a közéletben. A püspöki kar pedig szintén szokott kiadni szavazási útmutatót.
Ha már az is politizálás, hogy a pap elmondja, szerinte milyen elvek mentén kellene szavazni, akkor igenis, a papok politizálnak, és nagyon is jól teszik, hogy politizálnak.