Vallás és szabadság

Az iszlám nem illeszthető az európai jogrendbe – Grégor Puppinck Budapesten

2019. május 9. 08:10

Hogyan változtak meg az emberi jogok? Milyen nehézségeket jelentenek a jogállam szempontjából a muszlim közösségek? Hogy lett vallás rossz, az állam pedig jó a hatvanas évek mozgalmai nyomán? Grégor Puppinck francia alkotmányjogász, a European Centre for Law and Justice (ECLJ) igazgatója Budapesten tartott előadást a Mathias Corvinus Collegium és az Alapjogokért Központ szervezésében.

Vallásszabadság és emberi jogok – a téma aktualitását nem kell bemutatni, hiszen a migrációval párhuzamosan nap mint nap merülnek fel a vallásgyakorlás társadalmi konfliktusai a jelenkori, laicizált Nyugat-Európájában. A Mathias Corvinus Collegium és az Alapjogokért Központ meghívására érkezett Budapestre Grégor Puppinck jogtudós, aki hazájában, Franciaországban közelről tapasztalhatta meg az iszlám közösségek európai jogrendbe illesztésének nehézségeit.

Változó családfelfogás, változó jogértelmezés

Fél évszázaddal ezelőtt senki sem kritizálta az emberi jogokat  – kezdte előadását a professzor –, azóta azonban sok minden változott.

Húsz éve még világosabb és általánosan elfogadott volt a család definíciója is,

ami az Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1948-as elfogadása óta a férfi és a nő, illetve a gyermekek életközösségét jelentette. A családfelfogás változása az emberi jogok értelmezésében is változást hozott, és ebben erősen közrejátszott a migráció is. Ám nemcsak a jelen népességvándorlási tendenciái okozzák a korábbi, egységes értelmezés fellazulását, hanem a globális hatalmi struktúrák megjelenése is. Ahogy Puppinck rámutatott, az elmúlt évtizedekben sorra jöttek létre azok a nemzetközi szervezetek, amelyek sajátos jogértelmezéssel az egyén jogait védik az államtól.

Közmorál vs. jog 

A jog alapvető célja az egyenlőség és igazság biztosítása, a morál célja az általános jó biztosítása – folytatta az alkotmányjogász, majd kiemelte, hogy az emberi jogok az emberi természet értelmezéséből fakadnak, vagyis az emberi lét felfogása és a hozzá társított jogok között szoros összefüggés van. Ha megváltoztatjuk az emberi természet definícióját, a hozzá kapcsolódó jogokat is újra kell definiálni. Jelenleg azt tapasztalhatjuk, hogy

az emberi jogok elszakadtak az emberi természet általánosan elfogadott értelmezésétől.

Az emberi jogok az ember önkifejezésének különböző aspektusait védik: a vallását gyakorló emberét, a gondolkodóét, a nyilatkozóét, a szociális igényekkel bíróét, a tulajdon felett rendelkezőét.

1948 óta azonban lezajlott az individualizmus forradalma, amelynek következében számos, egymással párhuzamos értelmezése lett az emberi természetnek, az emberi létnek.

Az iszlám mint idegen test az európai jogrendben

Puppinck itt tért rá előadása legizgalmasabb részére: kifejtette, hogy

az iszlám jogfelfogása alapjaiban tér el az európaitól, minden emberi jogot a saríához köt.

Emellett a migránsokat nagy számban kibocsátó Afrika jogfelfogása is teljesen eltérő a mienktől: sokkal kevésbé individuális, inkább közösségi szemléletmódot tükröz. Ez az ellentét annak tükrében különösen érdekes, hogy kontinensünkön megváltozott a vallásszabadság értelmezése is. Míg korábban, akár 1948-ban a vallás az egyén állammal szembeni ellenállásának jelképe volt, hiszen önálló közösséget és hitet jelentett a „rossz" állammal szemben, addig ez mára megváltozott. A vallás lett a „rossz”, az állam pedig „jó”. Franciaországban a laïcité felfogása kizárja a vallást a társadalom életből, az uralkodó racionalista felfogás negatív jelenségnek értékeli a vallásosságot. 

Ilyen körülmények közé érkezik több millió, vallását gyakorolni kívánó migráns. Ráadásul mi évszázadokon keresztül keresztények között éltünk, szórványos zsidó közösségekkel, így az erre a történelmi hagyományra épülő vallásszabadságunkat igencsak nehéz a muszlim közösségekre alkalmazni.

Az iszlám ugyanis nem hit, hanem társadalmat szervező erő, ezért sem foghatjuk fel úgy, mint a kereszténységet.

Példaként említette, hogy a jelenlegi törvények szerint ugyanúgy kellene tolerálni a déli harangszót, mint a müezzin énekét, hiszen idejét múlt törvényeink szerint semlegesnek kell tekinteni a vallásokat, nem ítélhetjük meg azokat hittételei alapján.

Előadását azzal az elgondolkodtató jelenséggel zárta, hogy míg a muszlimok elutasítják az emberi jogok európai értelmezését, addig viszont igényt tartanak a vallásszabadságra, vallásuk totális gyakorlásának lehetőségére. Európa pedig nem készült fel e konfliktus feloldására – összegezte előadása végén Puppinck.

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/148111

Ajánljuk még a témában