Az egyházaktól féltik az EU-t a szekuláris humanisták

Egy olyan kontinensen, ahol a a népesség nagy része nyíltan vagy burkoltan elhagyta a vallást, és a növekvő kisebbségek nem keresztény vallásokat követnek, rossz döntés lenne visszatérni egy olyan politikai rendhez, ami kiemelt státuszt biztosít az egyházaknak vagy vallásoknak – írja az Euraktivon közzétett cikkében Giulio Ercolessi, az Európai Humanista Szövetség elnöke, hozzátéve: szerinte a vallást és a politikát egymástól szétválasztva kell tartani.

Ercolesi szerint a lisszaboni szerződés 17. cikkelyét, amely a rendszeres és átlátható kapcsolatot fektette le az EU és az egyházak, valamint más világnézeti szervezetek között, arra használták fel az utóbbi időben, hogy a civil társadalom többi résztvevőihez képest  az egyházaknak speciális státusza legyen. 

A humanisták elnöke az április 15-én, hétfőn írt cikkében leszögezte: aznap az Európai Parlament Bürója szavaz egyik alelnöke, az ír néppárti Mairead McGuinness  jelentéséről, amely, ha elfogadják, tovább „intézményesíti” az egyházak befolyását az EU-ban. A szövetség honlapja szerint az EHSZ mellett a másik jelen lévő nem vallásos szervezet a Humanists International volt.

Ercolesi kifejti: a témában február 19-én volt meghallgatás, és szerintük a jelentés nem tükrözi az ott elhangzottakat. A humanisták szerint főleg a katolikus egyház befolyása aggasztó, ami az Európai Közösség Püspöki Konferenciáinak Bizottságán keresztül „lobbizik” Brüsszelben. A leginkább kifogásolt javaslat szerint a különböző jelentéstevőkkel és az illetékes bizottságokkal lenne lehetősége tárgyalni az egyházaknak. 

A humanisták elnöke kifejti: „az, hogy kiterítjük a vörös szőnyeget a vallási csoportok előtt, és ezzel megkérdőjelezzük azokat a jogokat, amelyekért olyan keményen harcoltunk, nem megengedhető”. Ercolessi kiemeli a nőket, az LMBT-csoportokat és a kisebbségeket. 

Az EHSZ honlapján olvasható, április 12-i közlemény szerint a humanisták aggódnak amiatt, hogy egyre több vallásos csoport képvisel „ultrakonzervatív” álláspontot, és azzal lobbizik az EP-ben, valamint hogy nemzetállami szinten szerintük egyre több kormány működik együtt „autoritárius vagy illiberális” rendszerek fenntartása érdekében az egyházakkal.

Az Európai Humanista Szövetség hatvan szervezetet foglal magába, fő célja az egyházak és az állam radikális szétválasztása. Jellemzően radikális baloldali és liberális álláspontot képvisel a legtöbb kérdésben. Leginkább brüsszeli lobbival foglalkozik. 

A humanisták szövetségese az Európai Parlamentben a Platform a Szekuláris Politikáért (EPPSP). Ennek elnöke a holland Sophie in ‘t Veld (ALDE), társelnöke pedig a francia Virginie Rozière, aki a Radikális Baloldali Párt színeiben jutott be az EP-be, ő a szocialisták frakciójában ül. 

A szekuláris platform úgyszintén hasonló szellemben tiltakozott nyílt levelében az EP elnökénél és a Büró tagjainál. A levelet tizenhat EP-képviselő írta alá, köztük Szanyi Tibor is.