Megbírságolták Gyergyóremete polgármesterét

2019. március 28. 21:37

Azért, mert a majdnem színmagyar község havilapja csak magyar nyelven jelenik meg.

2019. március 28. 21:37

A romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megbírságolta Laczkó-Albert Elemért, a 99,2 százalékban magyarok által lakott Gyergyóremete polgármesterét, mert az önkormányzat csak magyarul adja ki a község havilapját. 

Az ítéletről a feljelentő Dan Tanasa blogger, a magyar feliratok és szimbólumok elleni pereskedéseiről elhíresült Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) alapító elnöke számolt be a blogján csütörtökön. 

A kép formájában is bemutatott határozatból kiderül: a tanács 2000 lej (140 ezer forint) bírságot rótt ki a polgármesterre a község román nemzetiségű lakóinak a hátrányos megkülönböztetéséért. A blogger közlése szerint a diszkriminációellenes tanács Asztalos Csaba elnök ellenszavazatával döntött a bírság kiszabásáról. 

Laczkó-Albert Elemér polgármester az MTI-nek elmondta, a 12 éve megjelenő Képes vagyok című helyi havilap elsősorban a falu kulturális híreit foglalja össze. Az önkormányzat által kiadott havilapot ezres példányszámban nyomtatják ki, és ingyen terjesztik a községben. 

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 6165 lakost számláló székelyföldi nagyközség lakosságának a 99,2 százaléka vallotta magát magyarnak. A községben lakó 46 román nemzetiségű személy a lakosság 0,8 százalékát teszi ki. A polgármester elmondta, a község román lakosai is kiválóan beszélnek magyarul, és részükről nem merült fel az igény, hogy románul is megjelenjen a Képes vagyok havilap. 

Laczkó-Albert Elemér kijelentette: azt tartja diszkriminációnak, hogy a magyar kiadvány miatt megbírságolták. Hozzátette: a lap románra fordítása „nem életszerű”, és olyan erőfeszítést igényelne, ami meghaladja a lehetőségeiket. Ezért megtörténhet, hogy inkább megszüntetik a lapot, minthogy lefordítsák.

A polgármester hozzátette: konzultál még arról, hogy megtámadja-e a határozatot a bíróságon. „A poén kedvéért megtehetjük, de nem bízom abban, hogy más ítélet születnék ebben az ügyben, mint amihez szokva vagyunk a községháza felirat és székely zászlók esetében. Szimbolikus politizálásba kényszerítenek bele ahelyett, hogy érdemi dolgokkal foglalkoznánk” – fogalmazott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) színeiben megválasztott polgármester.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fractalized.bitstream
2019. március 29. 10:20
Adják ki románul is. De, hogy ne kelljen a fordításba pénzt ölni. Küldjék keresztül a Gguglin azt kész.
packó_
2019. március 29. 10:16
Ez ám az érdekes, mi, nem az erdélyi magyarok: Transznemű harc az öltözőváltásért: megegyezés született BG 2019.03.29. 09:55 Egyezséggel végződött az az eljárás az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt, amelyet egy transznemű nő kezdeményezett, miután munkáltatója nem engedte, hogy öltözőt váltson, miután megváltoztatta a nemét és a nevét. A munkáltató bocsánatot kért, és vállalta, hogy a jövőben beengedi a nőt a női öltözőbe. Medgyesi Aliz, egy 41 éves transznemű nő 2016 óta dolgozott egy alföldi kisváros egyik gyárában. 2018 nyarán nemét és nevét hivatalosan is megváltoztatta, majd ősszel nemi megerősítő műtétekben volt része. Megjöttem Amikor új iratai birtokában nőként ismét munkára jelentkezett, és szerette volna a női öltözőt használni, ezt munkáltatója „a nyugalom megőrzése érdekében” megtagadta, így kénytelen volt a női WC egy elkülönített részében öltözni. A nő a hátrányos megkülönböztetés miatt az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordult, amely eljárást indított az ügyben. Az eljárás során a munkáltató nem tagadta az elkülönítés tényét, ugyanakkor nyitott volt korábbi gyakorlatának megváltoztatására. Egyezség és panelbeszélgetés A 2019. március 21-i tárgyaláson elfogadott egyezség szerint a munkáltató vállalja, hogy a jövőben mind a kérelmező, mind a cég valamennyi munkatársa a nemi identitásának megfelelő öltözőt használhatja. Alizt emellett felkérték, hogy a cég által szervezett panelbeszélgetésen beszéljen a nemi identitás kérdéseiről. Azért indítottam eljárást, mert azt akartam, hogy a munkaadóm tudja: nem különböztethet meg hátrányosan a nemi identitásom alapján” - mondta el Medgyesi Aliz. Kutatás a légkörről Az érintett nő jogi képviseletét ellátó Háttér Társaság 2016-ban folytatott kutatást a transznemű emberek munkahelyi és foglalkoztatási diszkriminációjáról. A kutatás szerint a transzszexuális válaszadók 43 százalékát küldték el nemi identitása miatt munkahelyéről, illetve 63 százalékuk döntött már úgy, hogy A TRANSZFÓB LÉGKÖR MIATT MAGA VÁLT MUNKAHELYET. A szélesebb körben ismert LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű) kifejezés helyett a Háttér közleménye már egy hosszabb, LMBTQI kifejezést használ, vagyis az előbb felsorolás a queer és az interszexuális emberekkel is kibővül. A queer (bár a kifejezéssel óvatosan kell bánni, mert szitokszóként is használják) olyan ember, aki számára a szexuális irányultság és a nemi identitás képlékeny, nem csupán két pólusban képzelhető el (hetero/meleg vagy leszbikus; férfi/nő). Az interszexuális embert pedig nem lehet határozottan a férfi és a nő kategóriák valamelyikébe besorolni, mert a kromoszómái, hormonjai, testfelépítése, nemi szervei vegyes nemi jelleget mutatnak. Transz-tranzíció Az ügy kapcsán Sándor Bea, a Háttér Társaság jogsegély-szolgálatának munkatársa elmondta az LMBTQI munkavállalók a hátrányos megkülönböztetés és a zaklatás számos formájával találkoznak a munkahelyen, annak ellenére, hogy az egyenlő bánásmódról szóló törvény a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos megkülönböztetést 2003 óta tiltja” Az elutasítás különösen sújtja azokat a transz embereket, akik a tranzíciójuk, azaz nemük jogi elismertetése során muszáj, hogy a munkahelyük felé is felvállalják magukat. A Háttér Egyesület ezért kétéves projektbe kezdett a transz emberek munkaerőpiaci integrációját segítő intézkedések elterjesztése érdekében.
packó_
2019. március 29. 10:12
És csöndesen megkérdezem, hogy a nagyrabecsült Mandiner nb. olvasóközönségét miért érdekli ily kevéssé ez a dolog?
Gregorius
2019. március 28. 22:46
Szegények..Gyergyóban a falvak magyarok, úgy rémlik, hogy Vasláb az egyetlen kivétel...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik