Államfőválasztás

A rendszerellenesek győztek Szlovákiában

2019. március 17. 15:33

Mózes Szabolcs
Mandiner
Zuzana Čaputová óriási előnnyel győzött a szlovákiai államfőválasztáson: két hét múlva Robert Fico jelöltjével, az Európai Bizottság jelenlegi alelnökével csap össze. Előretört a szlovák szélsőjobb, Bugár Béla pedig nagy vereséget szenvedett.

Mózes Szabolcs (Pozsony) elemzése

 

Ezúttal nem lőttek mellé a közvélemény-kutatók, a szlovákiai közvetlen államfőválasztás 1. fordulóját Zuzana Čaputová nyerte 40,6%-kal. Čaputovát az egy éve alapított Progresszív Szlovákia nevű párt indította, két hónapja még 10% alatti támogatottságot mértek neki, ám februárban rakétarajtot vett. Legfőbb jobboldali riválisa, Robert Mistrík visszalépése után már az első kör abszolút esélyese volt, és a várakozásoknak megfelelően szerepelt. Čaputová sikeresen lovagolta meg a tavalyi újságíró-gyilkosság utáni elégedetlenségi hullámot –

a választók változást akartak, ki akarták fejezni elégedetlenségüket

a több mint egy évtizede kis megszakítással kormányzó Robert Fico csapatával.

A második helyen a kormányzó Smer jelöltje végzett (18,7%). Maroš Šefčovič az Európai Bizottság alelnöke, ám Szlovákiában a kampány kezdetéig kevesen ismerték. Šefčovič csak januárban jelentkezett be a versenybe, a késői rajt mellett két tényező is ellene játszott. Az ellenzéki választók Robert Fico jelöltjét látták benne, míg a Smer szavazóinak egy része egy unalmas liberális brüsszeli eurokratának tartja.

A harmadik, első nem továbbjutó helyen Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírája végzett 14,4%-kal. Harabin sikeresen adta elő az anti-establishment, lázadó, független jelöltet, miközben egész életében a rendszer része és alakítója – pontosabban deformálója – volt. A '80-as években kommunista bíró, a '90-es években a rosszemlékű Vladimír Mečiar kiszolgálója a Legfelsőbb Bíróság élén, a nullás években pedig Robert Fico első kormányának minisztere, majd a Smernek köszönhetően ismét az LB elnöke.

Kotleba újra sokkol

Harabin legnagyobb ellenfele a negyedik helyen végzett neonáci Marian Kotleba volt, részben hasonló típusú választókat szólítottak meg. Miközben mindenki az első három jelöltről beszél, a választások egyik nagy nyertese pont Kotleba (10,4%). A nullás években egy fasiszta törpepárt vezére volt, 2013-ban robbantott először, amikor a romák által nagy arányban lakott Besztercebánya megyében győzött a regionális választásokon (szintén többségi választási rendszerben). Igazán 2016-ban sokkolt mindenkit: az előzetesen 2% körül mért Mi Szlovákiánk Néppárt 8%-kal parlamenti párt lett. Most pedig még ezt az eredményt is überelni tudta, úgy, hogy táborának és az általa elérhető választóknak egy részét Harabin is sikeresen tudta megszólítani.

Kotleba és Harabin tavaly tapogatózó tárgyalásokat folytattak, ám végül nem egyeztek ki. Óriási felkiáltójel Szlovákia számára:

ha Kotleba visszalépett volna Harabin javára, utóbbi most a második fordulóba jutott volna.

Harabinnal kapcsolatban nem is a szombati eredmény az érdekes, hanem az, hogy mit kezd ezzel a támogatottsággal. Ha pártot alapít vagy egy létező szélsőjobboldali mozgalom élére áll, a korábban kétosztatú politikai mezőt Kotleba pártjával együtt háromosztatúvá változtathatja (jobboldal, baloldal, rendszerellenes szélsőjobb), megnehezítve egy tisztán jobb- vagy baloldali koalíció létrejöttét 2020 után.

Harabin és Kotleba

Konzervatív vereségek

Míg a 2016-os választásokat sokan úgy értelmezték, azok megerősítették Szlovákia konzervatív arculatát, az echte konzervatív-keresztény jelölt, František Mikloško csak ötödik lett 5,7%-kal. Mikloško a szlovák keresztény politikai ikonikus alakja, 1989 előtt a földalatti egyház tagja, disszidens, a rendszerváltás egyik főszereplője, később két évtizedig kereszténydemokrata képviselő, a magyarokkal szembeni fontos gesztusok embere. Ellene szólt magas kora (71 év) és az, hogy az utóbbi években kikopott a politikából és így a médiából is.

A szlovák konzervatív véleményvezérek

a mostani eredményeket a szlovák konzervativizmus egyik nagy vereségének tartják.

Elsősorban nem is Mikloško számai miatt (többet senki sem várt tőle), hanem azért, mert az egyébként aktív keresztény jobboldali szcéna nem tudott egy esélyes indulót állítani, olyat, aki eredményesen tudja megszólítani a konzervatív választók mellett a centrumban találhatókat is.

Bugár bukása

A szlovákiai elnökválasztás egyik nagy vesztese Bugár Béla. A Most-Híd párt elnöke 3,1%-ot kapott, ami pont két százalékponttal kevesebb, mint az öt éve szintén egyedüli magyar jelöltként induló Bárdos Gyula (MKP) eredménye. Bugár célja az indulással az volt, hogy megerősítse csökkenő támogatottságú pártját, mozgásban tartsa választóit. Erre elvileg minden esélye meg is volt, mivel személyes népszerűsége évek óta sokkal magasabb volt, mint pártja támogatottsága.

Kezdetben hangsúlyosan polgári jelöltként prezentálta magát, vetélytársával, Menyhárt József MKP-elnökkel ellentétben nem etnikai, magyar jelöltként definiálta magát. Aztán egy hónapja Menyhárt visszalépett, közben Bugár korábban 8-10%-os támogatottságú is zuhanni kezdett, így csapata váltott, és az „egyetlen magyar jelöltként” próbálta őt eladni, magyar összefogásra buzdítva. Az eredmények alapján kevés sikerrel, mivel

még a legmagyarabb járásokban (Dunaszerdahely, Komárom ) is csak a választók negyede szavazott rá,

vagyis hozzávetőlegesen a magyarok harmada-negyede.

A koalíciós Most-Híd támogatottsága a párt fennállásának tíz éve alatt végig Bugár Béla személyes népszerűségétől függött, így a mostani gyomros a pártnak is fájhat. Ez két hónappal az EP-választások előtt még visszaüthet.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a dél-szlovákiai járásokban nagyon alacsony volt a szavazókedv. Míg az országos részvételi arány megközelítette az 50%-ot (több, mint öt és tíz éve), addig a Komáromi járásban 28%, a Dunaszerdahelyi járásban 34% volt a részvétel.

Nem lefutott a meccs

A második körbe az első két legeredményesebb jelölt jut tovább, a két hét múlva sorra kerülő forduló látszólag lefutottnak tűnik. Pedig még szoros lehet a küzdelem. A nagy kérdés az, a rendszerellenes és szélsőjobbos szavazók – Harabin és Kotleba választói – hogyan fognak viselkedni. Ha beállnának a Smer jelöltje mögé, kevésen múlhat a siker.

Ficóék minden meg fognak tenni azért, hogy Čaputovát szélsőliberális, az ország szuverenitását és nemzeti érdekeit veszélyeztető jelöltként fessék le. Esélyeiket két tényező rontja. Egyrészt Šefčovič nem egy tipikus Smer-politikus, hosszú brüsszeli karrierje sok kormánypárti választó szemét is csípi. A baloldali-nacionalista szavazók számára sem hiteles, ahogy

az eurokrata, „brüsszeli liberális szocialista” Šefčovičból pár hét alatt keresztény nemzeti jelöltet próbáltak faragni.

A másik és nagyobb probléma, hogy Harabin és Kotleba választóinak többsége a Smerrel is elégedetlen – elvégre 2006 óta ők testesítik meg Szlovákiában a „rendszert”, ami ellen harcolni akarnak.

Bizonyos értelemben szombaton a rendszerellenes erők győztek. A Čaputovára voksoló jobboldali, ellenzéki és sehová sem tartozó elégedetlen szavazók a Smer által működtetett korrupt rendszert akarják megszüntetni, míg a Harabint és Kotlebát választók a politikai rendszert, mint olyat. A koalíciós jelölteket pedig büntették a szavazók.

Ha győz a papírforma, akkor Harabin és Kotleba választóinak jelentős része két hét múlva otthon marad, a jobboldali tábort az urnához viszi az eufória, Szlovákiának pedig rövid történelme során először női államfője lesz.

Összesen 234 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha ez parlamenti képviselők választása lenne, el lehetne mondani, hogy a szlovák demokrácia most "érett meg" egy szdsz-mintájú kormányzatra.

Államadósság, a GDP százalékában kifejezve
Szlovákia 2004 40,6 % 2008 28,5 % 2017 50,9 %
Magyarország 2004 58,7 % 2008 60,9 % 2017 73,6 %

"Nem volt még Magyarországon ilyen kormány, aki ennyire a nyugati multik kegyeit keresné."
Hazugság.
A Medgyessy-Gyurcsány- Bajnai kormány alatt a multik hasonló kedvezményt kaptak, holott akkor sokkal kisebb volt a beszállítói kör. Az állami beruházások közbeszerzéseinek döntő hányadát a multik szerezték meg. A legértékesebb állami vagyont - sokszor fillérekért - a külföldi multi cégeknek adták el. Mindennek ellenére a költségvetési hiány növekedett, a mostaninak a többszöröse volt és az összes mutató romlott.

"alacsony munkabérek, rekord alacsony adók"

A bruttó és reálbérek növekedése nagyobb, mint amilyen 2002-2010 között volt. Ugyancsak lényegesen alacsonyabb az infláció. Növekvőek az adóbevételek - miközben több kulcs csökkent - és soha nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség. Ez utóbbi még akkor is igaz, ha nem vesszük figyelembe a közfoglalkoztatottakat.

Kezdem azzal, hogy a fél igazság még nem igazság.
Két eset lehetséges, vagy hazudsz, vagy nem értesz az államháztartás pénzügyeihez.

2002 amikor megalakult a Medgyessy kormány arról volt szó, hogy 2007 évben bevezetjük az eurót. Ezt minden éves konvergencia programban megerősítették, de soha nem teljesítették a feltételeket. Ezért is maradt fenn az EU túlzottdeficit-eljárás eljárás büntetése. (Ezt csak 2010 után az első kormány idején szüntették meg.)
Azért, hogy minél kedvezőbb legyen a forint euróra történő átváltás a jegybank erős sávba tartotta a forintot.
2007 évben azonban kiderült, hogy belátható időn belül nem tudjuk bevezetni az eurót. Ekkor volt az MNB vezetés váltás és Simor András vezette jegybank állt fel. Ekkor a valóságos értékre kellett volna beállítani a forint árfolyamát. Ekkor kiderült volna, hogy az adósságállomány nem 57,6 %, hanem 70 % fölött van.
Mindez a játék az elkúrt Medgyessy-Gyurcsány- Bajnai kormányzás miatt ezer milliárd forintba került és csak 2013-ban lett valós árfolyama a forintnak, amikor Simor távozott a jegybank éléről.

Ezen túl az erős forint kedvező volt az importnak és kedvezőtlen az exportra.

Orbán Viktor tévedett. Ha jobbnak tartod a portfolio.hu megfogalmazását, akkor azzal is egyetértek.

"Megítélésünk szerint Orbán Viktor néhány alapvető közgazdasági összefüggés felett nagyvonalúan elsiklott, és a nyilatkozatot inkább csak politikai kommunikációra, kampánycélokra használta fel."

Orbán: "gyenge forintot csak gyenge emberek akarhatnak"
https://www.portfolio.hu/gazdasag/orban-gyenge-forintot-csak-gyenge-emberek-akarhatnak.47441.html

"Általában egy hónapban otthon töltök egy hetet, 10 napot, Antwerpenben céges apartmanom van, de általában úton vagyok.
A kaján kívül nem kell költenem semmire."

LOL

Tiszta Miserables. Fándlid is van?

Az adatokra nekem nincs szükségem, Koronaszepnek van szüksége. Egy jobb szemüvegre is szüksége lenne.

LOL
Mondom, hogy halvány gőzöd sincs az államháztartás pénzügyeihez.

"néhány alapvető közgazdasági összefüggés felett nagyvonalúan elsiklott" - írja a portfolio.hu

Szerinted mi lehet az a néhány közgazdasági összefüggés?

A jövedelmet kétféle adó terheli. Az egyik közvetlen adó, ez az SZJA. A másik az AFA, mint közvetett adó. Értékelésnél a kettőt együtt kell nézni.
Amikor a multikat értékeljük figyelembe kell venni a beszállítókat is.

Mondom, hogy nem értesz a pénzügyekhez, elemzéshez.

A napi.hu-ra hivatkozol? Ez ugye vicc.

Nézzük mit írnak.

2011-2017-es években kormányon lévő Fideszes kabinetek kétszer annyit közpénzt utalt a cégeknek egyedi kormánydöntésekkel, mint 2004-2010 között regnáló szocialista kormányok.

Szerinted mi az ami hiányzik belőle?

Segítek. Az, hogy mennyi volt a 2004-2010 és 211-2017 időszakban a beruházás összege, az összes foglalkoztatás, beleértve a beszállítókat is.

Erre mondom én, hogy a fél igazság még nem igazság.

"A munkabérek tekintetében annyit, hogy az alacsony forintárfolyam miatt ezen is nagyobbat kaszálnak a multik, akiknek a bevételük euro-ban realizálódik."

Ez a mérleg egyik serpenyője, a másik pedig az, hogy az eurót beváltják forintra és ezzel növekszik az MNB deviza tartaléka.

Szepi! Szepi! Nem értesz te semmiihez, így kénytelen vagy kitérni a válasz elöl és elkezdesz személyeskedni. Erre mondják nálunk a faluban; prosztó.

Ismerlek Szepi és ezt te is tudod. Felesleges fényezned magad.

"Az nincs, egy Peugeot Partnerrel járom jellemzően Belgiumot, Hollandiát, Németországot, ritkán Nagy Britanniát."

Vagyis lomizol. Így már más a leányzó fekvése.

"Ismerlek több, mint 10 éve,"

Engem te nem ismersz. Csak azt ismered amit írok. Előszedhetnénk a közel100 ezer hozzászólásomat és egymás mellé tehetnénk a tiéddel és akkor látni lehetne a különbséget.

Én viszont nemcsak az írásod alapján ismerlek, hanem....
Ez azonban nem tartozik ide.

Jó rágodást a feltett kérdésemen.

Ezt sem érte. Egyáltalán értesz valamihez?

Költői kérdés volt.

Részemről a téma lezárva, mert már így is nagyon elkanyarodtunk a poszt témájától. Megjegyzem; nem én kezdtem.

Menjél csicsikázni. Várj a férjed.
LOL kamasz örmény lány

"A 2015 ös szja bevétel pl. nem érte el a 2010 es szintet, közel 500 milliárd a különbség, "

Hazugság.

Adatok millió forintban
2010 SZJA 1767865
2015 SZJA 1688600
Eltérés..........-79265

2010 ÁFA 2313582
2015 ÁFA 3285700
Eltérés +972118

Együtt: Az SZJA+ÁFA 892853 m/forinttal növekedett 2015 évben 2010 évhez viszonyítva.

Forrás KSH

Te nem vagy tisztában az árfolyam változásának az okaival, mint ahogy azzal sem; milyen lehetőségei vannak a Jegybanknak.

Nem véletlenül olvasható a porfolio.hu írásában, "néhány alapvető közgazdasági összefüggés felett nagyvonalúan elsiklott".

Ezzel kapcsolatban tettem fel a kérdést; Szerinted mi lehet az a néhány közgazdasági összefüggés?

Erre a kérdésre azonban nem tudtál válaszolni, mert fogalmad sincs az árfolyam változás okairól, a Jegybank ezzel kapcsolatos tevékenységéről, a pénzpiac működéséről.
A mellényed, meg az egód csak a butaságodnál nagyobb.
Mindez arra is utal, nem lehet igaz amikor azt állítod, hogy nagymenő külföldi vállalkozásod van.

Unalom elűzés céljából még egy kérdés; Hogyan képződik a Jegybank deviza tartaléka?

Nála a mellény nagyobb, mint a tudás.
Persze nem csodálkozom, mert néhány közgazdasági elemző is elég gyakran hibázik. Természetesen az sem zárható ki, hogy tudatosan teszi. Két példa erre.

Az egyik elemző azt állítja, hogy az uniós támogatások nagyobb mértékben növelték a GDP, mint ahogy az ténylegesen növekedett. Ezt pedig úgy hozza össze, hogy a 7 éves uniós támogatás összegét az egy évi GDP-hez viszonyítja, a 7 éves adat helyett.

A másik elemző azt állítja, hogy az uniós támogatás nélkül nem növekedett volna a GDP. Ebben az esetben ugyan a 7 éves uniós támogatást hasonlítja a 7 éves GDP-hez, azonban - ahogy az elöbbi - nem veszi figyelembe; az importból beszerzett anyagok, eszközök amelyekre az uniós támogatás vonatkozik nem szerepelnek a GDP-ben. Ezen túl azt sem veszi figyelembe, hogy vannak olyan szervezetek amelyek nem igényelhetik vissza az ÁFA összegét ezért ez is támogatott, de a GDP-ben nem szerepel. Továbbá a területalapú támogatás nagyobb hányadát a mezőgazdasági vállalkozások korábban felvett hiteleik törlesztésére használják fel, amely ugyancsak nem jelenik meg a GDP-ben.

A tudálékos mejszter így csak a médiában olvasottakat böfögi vissza és ehhez kapcsolja a linket. A legtöbb esetben azonban nem tudja értelmezni és amikor valaki rákérdez, akkor vagy eltűnik, vagy elkezd mellébeszélni, rosszabb esetben hülyézni.
Koronaszep sok tekintetben hasonlít Huttingerhez, aliasz vakhagyához.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés