Rumnapló – Egy rektor naplója VII.

2018. május 14. 9:10

Lánczi András
Mandiner
A régi és a mai liberálisokat az különbözteti meg, hogy a régiek nem hirdették az egyenlőség mindenhatóságát.

A régi és a mai liberálisokat az különbözteti meg, hogy a régiek nem hirdették az egyenlőség mindenhatóságát.

A maiak viszont mindenben az egyenlőséget keresik: gazdaságit, társadalmit, kulturálisat, nemek közöttit, életmódbelit, lelkiismeretit, testi különbségek közöttit – mindenhol és mindenben, ahol az emberek között különbségek vannak.

S ha a valóság ezt cáfolja, akkor a végső menedékként azt ajánlják, hogy „legyél mindig önmagad”, vagyis mindegy ki vagy, mit értél el, egy szempontból pont olyan vagy, mint mindenki: egyén vagy.

Merő véletlen, hogy nem te vagy Einstein, pedig lehetnél, mi több, Einstein is te vagy, mert ő is csak egy egyén volt.

Ez volt a kommunista elképzelés lényege is, amikor teljes egyenlőséget ígért és akart kierőszakolni.

Mintha az egyenlőtlenségek volnának az emberi bajok végső okai.

Néha a legváratlanabb helyről jön a bölcsesség. A kiváló filmek többnyire jó irodalmi alapanyagból születnek, ahogy a Rumnapló is. Eredetileg Hunter S. Thomson regénye szolgáltatta az alapanyagot. Az 1950-es években játszódó filmben hangzik el a következő:

„Nincs olyan, hogy liberális. A liberális diplomás kommunista”.

Eredeti szöveg szerint: „There is no such thing as a liberal. A liberal is a Commie with a college education.”

Valószínűleg a regényírót nagyban befolyásolta az 1950-es és 1960-as évek Amerikájának közhangulata és az egyetemi campusain történtek.

Összesen 52 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Neki van egy komoly debreceni történész diplomája is.

Egyenlőség szegénységben, tudatlanságban, igénytelenségben.

Azt, hogy a debreceni nem kamu egyetem.

a ceu és a corvinus között pl. az a különbség, hogy a corvinuson az a lánczi andrás számít "tudós"-nak, akinek 5 hivatkozásnál nem jut több egy cikkére:
https://scholar.google.com/sch..+l%C3%A1nczi%22
miközben a ceu-n olyan professzorok vannak, mint kőszegi botond, akinek 2000 hivatkozásos cikke is van:
https://scholar.google.com/cit..

Válaszok:
emhem | 2018. május 14. 15:46
gross | 2018. május 14. 19:38

eh, a mandi mindig szétszedi a linkjeimet. itt a lánczi-link még egyszer:
https://scholar.google.com/sch..

pontosan van fogalmam arról, hogy hogy lett kőszegi botondnak 2000 hivatkozása, és ez egy olyan teljesítmény, amihez hasonlót talán a corvinuson egyáltalán senki nem produkált.

összehasonlításképp, itt vannak a tavalyi nobel-díjas hivatkozásai:
https://scholar.google.com/cit..
közelebb van kőszegihez, mint lánczi. pedig hát kőszegi botond feleannyi ideje sincs a pályán, mint richard thaler.

viszont te elég nyilvánvalóan nem vagy képben, ha szerinted az hivatkozásnak számít, hogy valaki beszól valakinek egy blogon..

Kínos, hogy pont a Közgáz rektorát kell kijavítani, de nem, a liberálisok nem keresik a gazdasági egyenlőséget. A liberális gazdaságpolitika a piaci folyamatokra, a magántulajdonra és profitérdekre helyezi a hangsúlyt. Az újraelosztást igyekszik csökkenteni.

A 'neoliberális' gazdaságpolitikát a Fidesz - és felteszem, Lánczi is - tegnap még pont a piac mindenhatóságába vett hite miatt demonizálta, és a tiszta piaci folyamatok ugyebár sok esetben pont az egyenlőtlenségeket mélyítik. A neoliberálisokat - Pinochet Chíléje, részben Thatcher Egyesült Királysága - azért kritizálták, mert a drasztikus piaci reformok okozta társadalmi egyenlőtlenségre igencsak érzéketlenek voltak, remélve persze azt, hogy hosszabb távon a reformok több jövedelmet fognak elérhetővé tenni.

5-nél azért talán jut több, de a CEU valóban tele van a nemzetközi tudományos életbe kitűnően integrált kutatóval, míg a Közgázon ez történelmileg nem így alakult. Ez ugyebár jotunder vesszőparipája.

persze, hogy van. a tudományban eleve csak önálló gondolatot lehet publikálni...
ezért olyan nehéz tudósnak lenni, és ezért nincs lánczinak egynél több tudományos szempontból értelmezhető cikke.

Mindig szerettem Lánczit olvasni, de ez most különösen tetszett, mert ennek az eszmefuttatásnak az eredendő és a későbbiekben kialakuló elkerülhetetlen egyenlőtlenségünkről szóló része szerintem a józan ész tapasztalatokon alapuló hangja.

Egyenlőek lehetünk a választójogban, bár sokaknak kétségeik vannak, h. ez az össz társadalom érdekeit szolgálná, egyenlőek lehetünk a törvény előtt.

A többi egy másik történet. Helyes az embereket általában NEM érdemeik szerint (hisz melyikünk kerülhetné el a mogyorófa pálcát), hanem alapból egyenlőkként kezelni, de ettől az egyenlőtlenség tény és ennek a biztos tudata a fölemelkedésre ösztönző erő.

valóban.. de így legalább már értem, hogy hogy keverte ide az önálló gondolatot :P

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés