Ft
Ft
25°C
16°C
Ft
Ft
25°C
16°C
09. 13.
szombat
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
09. 13.
szombat
Hírek
Vélemények
Hetilap
Csoóri Sándor Kosáry Domokos kommunizmus Papp István diktatúra antiszemitizmus Szűcs Jenő állambiztonság interjú népi írók Veres Péter Moldova György vélemény zsidóság

Áru, árulás, avagy néhány mondat a zsarnokságról

2015. június 11. 14:08

Hagyományosan több szó esik a leegyszerűsítve intellektuálisnak nevezhető antiszemita irányzatról, amely főként a középosztály és az értelmiség leszakadó csoportjait célozta meg. Interjú.

2015. június 11. 14:08
Papp István
Nullahategy

„Több antiszemita jellegű szépirodalmi művet olvasott. Vannak-e jellegzetesen magyar vonatkozásai ezeknek a szövegeknek, vagy beleillenek a nemzetközi pamfletek gondolatiságába?


A magyar antiszemita pamfletirodalomnak, publicisztikának és szépirodalmi hagyománynak két irányzata van. Az alapvetés mindkettőben közös, mely szerint a zsidóságot a magyarságtól külön álló, s arra nézve káros, negatív tevékenységet folytató népnek tartják. Az egyik, ha úgy tetszik inkább intellektuális természetű, tehát elsősorban az általa zsidónak tartott személyek politikában, kultúrában betöltött szerepét, tevékenységét kritizálja. A másik jellemző szál inkább zsigeri érzelmekre, szociális jellegű konfliktusokra reagál, magyarán a zsidókat, mint gazdag embereket, kvázi kizsákmányolókat ábrázolja. Természetesen a két nézőpont nagyon sokszor egyszerre jelenik meg, nem választható szét ilyen plasztikusan. Hagyományosan több szó esik a leegyszerűsítve intellektuálisnak nevezhető antiszemita irányzatról, amely főként a középosztály és az értelmiség leszakadó csoportjait célozta meg. Ám mint a náci Németországban is felismerték, s ez állt a Jud Süss című filmet megrendelő Joseph Goebbels elgondolásai mögött is, a széles körű, a tömegeket átható antiszemita érzelmek felkorbácsolásához sokkal inkább a szociális érveket hangoztató alkotásokra van szükség. Voltaképpen Kádár Lajos, s a háta mögött álló politikai megrendelő, Endre László is ezt az irányvonalat követte, a kispolgárságot, a parasztságot, az ipari munkásságot kívánták a zsidóság ellen hangolni. A cél az volt, hogy a hétköznapokban meglévő tapasztalatokat felülírva gyengítsék a szolidaritást, így kedvezőbb közhangulat teremtsenek a deportálások lebonyolításához.

Miért nincsenek szemelvények Kádár Lajos: Ártatlanok? című művéből. Könyve történelmi munka, kellő kontextusban helye lett volna…

Elsősorban a tanulmány hossza miatt döntöttem úgy, hogy kivonatolva vázolom a történet szálait, ismertetem a cselekmény részleteit. A munka voltaképpen nem eredeti abban az értelemben, hogy nem szállított új típusú antiszemita érvanyagot, viszont a zsidó világuralomról szóló téveszméket egy kis közösség szintjén próbálta igazolni. A szerző ebbéli görcsös igyekezetében néha már csaknem groteszk módon írt, de ő maga ezt aligha vette észre. A konkrét történet mellett főként az érdekelt, hogyan születhetett meg egy ilyen alkotás, milyen politikai döntés kellett a mű színre viteléhez, s hogyan úszhatta meg Kádár Lajos nyilvánvaló felelőssége ellenére az érdemi bírósági eljárást.

Illyés, Veres Péter, Moldova… Feltűnő, hogy milyen sok író szerepel a könyvében. Ilyenkor történész-levéltáros, vagy irodalmár? Egyáltalán: milyen szinten kellett megismerni e szerzők szépirodalmi munkásságát?

Történész vagyok, aki levéltárban dolgozik, és nagyon szereti az irodalmat. Semmilyen szempontból sem volt célom az esztétikai értékelés, hanem az irodalom társadalomtörténete, az írók eszmetörténeti helye, közéleti szerepfelfogása érdekelt. Ezért nem is igazán számított mennyire nívós, kanonizált szerzőkről vagy a mai közfelfogás szerint gyengébb színvonalat képviselő alkotókról van szó.  Egy rossz, de a maga korában nagyhatású, vagy egyszerűen csak sokak által olvasott regény a történész számára másként fontos, mint az irodalomtudomány művelőjének. Veres Péter »sült realizmusa« már Csoóri Sándor részéről is finom, de egyértelmű kritikában részesült a maga korában, nem is szólva a mai felfogásról. Pedig más nézőpontból, antropológiai szemüvegen át, autodidakta műveltségű paraszti szerzőként olvasva Veres új oldaláról közelíthető meg. Moldova a lektűr és a szépirodalom határán billeg, viszont a történelmi tudatot adott esetben jobban befolyásolhatta, mint Kosáry Domokos vagy Szűcs Jenő.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
lajkakutyus
2015. június 12. 06:52
Heisler András nemrég a Klubrádióban nyilatkozta: a zsidóság fontos szempontja, hogy a befogadó néppel -esetükben a magyarsággal- jó viszonyt és együttműködést ápolva, fenntartva identitásukat éljenek. Nincs ezzel gond, de miért kell vitatni azt, amit Heisler maga is kinyilvánít?
Válasz erre
1
0
polnemkor
2015. június 11. 22:49
Belpesti libsi oldal. Népi írók fikázása.Ugorgyunk.
Válasz erre
1
0
balbako_
2015. június 11. 16:14
Ebből lehet megélni igazán! Lapozzunk.
Válasz erre
2
0
szöszmi
2015. június 11. 15:15
pedig már kezdtem elfeledkezni róla, hogy bűnös antiszemitafasiszta vagyok..köszönöm buzgómócsing hogy emlékeztetsz rá...
Válasz erre
4
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!