Vád a liberalizmus ellen: vihart kavart a Heti Válasz címlapja

„2.  Címlapsztorink bírálói szerint méltatlanul varrtuk a liberalizmus nyakába a felelősséget, mert a regény ennél jóval összetettebb, amennyiben Houellebecq másokon is elveri a port, köztük a hívőkőn és a konzervatívokon.

Valóban, a könyvben van néhány, a katolikusokra, a »bennszülött« európaiakat védőkre vonatkozó ironikus, bíráló megjegyzés is. Csakhogy érdemes súlyozottan gondolkodni a kérdésről. Mert – sarkított példával – ugyanakkora-e a felelőssége a rablónak és annak az embernek, aki nem tudta kellőképpen megvédeni házát a kifosztás ellen? Vagyis azonos polcra helyezhető-e az európai kereszténység, a hagyományos család híveinek kudarca eszméik megvédésében, illetve a tartós párkapcsolatot, a monogámiát, a kettőnél (ma már: egynél) több gyermek nevelését nemhogy védendő értéknek nem tekintő, de sokszor kiröhögő korszellem győzelmével? Ha igen, akkor ez sajna nem más, mint – hogy egy liberális közegben is értelmezhető kifejezéssel éljek – nettó áldozathibáztatás.

3. »A jobboldalon sokak szemében szitokszó lett a liberalizmus, pedig az egyéni szabadságot a középpontba állító klasszikus liberalizmus nélkül megnézném, hol tartanánk ma. Persze ezen ideológiának a posztmodern korban megjelent elkorcsosult túlzásait lehet és kell is kritizálni« –írja a Mandiner szerzője. Pontosan erről van szó. És talán éppen ezt teszi Houellebecq is.”