Az EP képviselők szerint Oroszország agresszív stratégiát követ

2015. április 21. 19:42
Oroszország ellenfélként viselkedik, és agresszív stratégiát követ – mondták egyes EP-képviselők Brüsszelben. Roland Freudenstein szerint az orsz-ukrán válság nagyon hosszan el fog nyúlni, ezért újra kell tanulnia Európának az elrettentés politikáját.

Oroszország nem partnerként, hanem ellenfélként viselkedik, gyengíteni akarja a Nyugatot, és arra törekszik, hogy elismertesse a saját érdekszféraigényét – állapította meg Tunne Kelam észt európai parlamenti (EP-) képviselő kedden Brüsszelben, az EP jobbközép irányzatú néppárti frakciója által szervezett meghallgatáson, amelyet az EU-orosz viszony kérdéskörének szenteltek. Kelam felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz katonai költségvetés eléri az ország GDP-jének 5 százalékát.

Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német elnöke a meghallgatáson - utalva az Ukrajnával szembeni orosz magatartásra – hangsúlyozta: a nemzetközi jogsértéseket nem lehet elfogadni. Oroszország agresszív stratégiát követ – fogalmazott. Felhívta ugyanakkor a figyelmet az orosz gazdaság sebezhetőségére, arra, hogy Oroszországban nem hajtottak végre gazdasági szerkezet-átalakítást, az orosz gazdaság struktúrája ma nagyjából ugyanúgy néz ki, mint negyven évvel ezelőtt.

Jacek Sariusz-Wolski lengyel EP-képviselő, a néppárti EP-frakció külügyi munkacsoportjának a vezetője arról beszélt, hogy nyugaton eddig félreismerték Oroszországot, és „ruszofóbnak” bélyegezték azokat, akik az orosz veszélyt hangsúlyozták. Oroszország revansista hatalom maradt, a Nyugatnak viszont vissza kell térnie az értékalapú politizáláshoz – vélekedett, és Oroszországgal szemben „kemény, ugyanakkor realista” irányvonalat követelt.

Roland Freudenstein, az Európai Néppárt politikai elemző műhelyének, a Wilfried Martens Központnak az igazgatóhelyettese egyebek közt azt emelte ki, hogy az újonnan előállt helyzetben, azzal a háborúval kapcsolatban, ami Ukrajnában kialakult, Európán túl kell tekinteni, és a problémát globális szinten kell szemlélni. 

Freudenstein szerint az ukrajnai konfliktus arról szól, hogy az országok szabadon megválaszthatják-e saját berendezkedésüket, valamint azt, hogy milyen szövetséghez csatlakozzanak. Ez a válság „szörnyű sokáig fog tartani, és nem fog visszatérni a szokványos üzletmenet” – vélekedett a német szakértő. Szerinte az oroszok nagy része úgy érzi, a Nyugat korábban megalázta őket, és bár a Nyugat ezzel nem ért egyet, ezzel az orosz hozzáállással számolni kell, és addig nem is várható alapvető változás, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök nem távozik a Kremlből. 

„Újra kell tanulnunk az elrettentés politikáját” – fogalmazott Roland Freudenstein, hangsúlyozva annak szükségességét, hogy a liberális demokráciák mind a hagyományos, mind az úgynevezett „hibrid”, mind pedig a nukleáris jellegű fenyegetéssel szemben határozottan fellépjenek. 

James Scherr, a brit külügyi intézet, a Chatham House tekintélyes Oroszország-kutatója azt emelte ki hozzászólásában, hogy Oroszország a vele szomszédos országok korlátozott szuverenitásának elvéhez igyekszik visszatérni, és ezzel szembemegy a hidegháborút lezáró rendezési rendszer egészével.

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Köztudott, hogy az EP is tele van amerikai ügynökökkel, megvásárolt balti és lengyel rettegőkkel. Azért az elgondolkodtató, hogy ennyire hülyének nézik az embereket.

A mandiner is buzgón teljesíti feladatát. Az már az eszébe sem jutott, hogy az objektív tájékoztatás jegyében lehozza Sahra Wagenknecht, Die Lenke párt-alelnöknek a Bundestagban március 19-én elmondott beszédét.

Miről beszélt a baloldali politikus? Keményen ostorozva a Bundestagban ülő és csak szeppenten pislogó Merkelt.

A régi, kiegyensúlyozott időkben Németország külpolitikája két pillére épült. Az egyik az EU iránti elkötelezettségre, a másik a jószomszédi - közte az oroszokkal való -kapcsolatokra, együttműködésre.

Mára ez sajnálatosan megváltozott. Németország az amerikai érdekek kiszolgálójává vált. Az USA célja a német-orosz együttműködés megakadályozása.

Az USA által kirobbantott ukrán konfliktus gazdaságilag a szakadékba löki Európát, s Merkel ez ellen nem tiltakozott.

Merkel, s mindenki arra hivatkozik, hogy fel kell számolni az orosz energia függőséget. Miért, az amerikai palagáztól való függőség más, olcsóbb lesz, s egyben környezetkímélőbb is? Az USA érdeke a hatalmas ukrán palagáz lelőhelyek kiaknázása, ami Európa számára sem árban, sem környezetszennyezésben nem éri meg.

Bírálta azt is, hogy miért támogatják az ukrán fegyvervásárlásokat, amikor az ország a csőd szélén áll, az emberek éheznek?

A politikus harcosan bírálta Merkelt a TTIP támogatása miatt, ami óriási károkat okozhat a német gazdaságnak.

Bírálta Merkelt a görögökkel szembeni politikája miatt is. Elmondta, hogy a hiteleket a Berlin által támogatott görög szociáldemokraták é a jobboldali pártok vették fel, s a haszon nagy része a görög milliárdosok és a német bankárok zsebébe került.

Védelmébe vette Tsiprast, a jelenlegi görög kormányt, akit szerinte Merkel és a német kormányzat megaláz.

A képviselőnő hatalmas tapsot kapott, Merkel meg ült, mint nyuszi a fűben. persze lehet majd NDK-t emlegetni, a német baloldalt, de a tényeket senki sem tudja cáfolni.

Friss hír, hogy a lengyel elnök engedélyt adott amerikai Patriot rakéták vásárlására. A lengyelek teljesen elveszítették a józanságukat, egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európa békéjére.

A király már 2010 óta itt él közöttünk...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés