MTA: Szükség van a bölcsészettudományokra a modern Európában

2015. január 21. 18:59

Az európai integráció folyamatában is nagy feladat hárul a kísérlet sikerét tekintve a bölcsészettudományokra, amelyeknek feladata többek közt a múlt kulturális értékeinek továbbadása, és egységben szemléli az embert, valamint jól kiegészíti a tudományközi kutatásokban a természettudományokat. Ez a tanulsága a Magyar Tudományos Akadémián rendezett vitának a bölcsészettudományok hasznáról.

A bölcsészettudomány hasznáról jelentetett meg könyvet Horkay Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiatudományi Intézetének vezetője, így a különféle tudományterületekről szóló beszélgetésekben most a bölcsészet került sorra, amelyről szerda délután vitatkoztak az Akadémia épületében. A beszélgetésben kitértek arra, hogy mi a bölcsészettudomány, miért érzik úgy a művelői, hogy háttérbe szorulnak, mi a bölcsészet és a természettudomány viszonya, milyen haszna van a humántudományoknak, és mi a felelőssége a humánértelmiségnek. 

 
Vékás Lajos akadémikus, jogász szerint a bölcsészet esetében, de általában a tudomány esetében is inkább társadalmi haszonról lehet beszélni, nem profitszerű haszonról. Az MTA alelnöke azt  is hangsúlyozta, hogy a bölcsészettudományok egyik fontos hivatása a klasszikus kultúra átmentése a számítógép és az internet korába, továbbá, hogy kivegye a részét az Európa előtt álló hatalmas feladat, az integráció sikeres véghezvitelében.
 
Lovász László, az MTA elnöke azt hangsúlyozta: fontosak a bölcsészettudományok az európai integrációban, a történelem egyik legizgalmasabb kísérletében, amelynek sikere mindannyiunk létérdeke. 
 
Az informatikával és számítógép-tudományokkal foglalkozó szakember rámutatott: szűkebb szakterületén is számos olyan fejlemény van, amely a bölcsészettudományok bevonásával jobban megérthető, így például a hagyományos, nyelvi, földrajzi keretektől független új közösségek megjelenése a világhálón vagy a vizualitás jelentősége az internetes felületeken.
 
A matematikus kitért arra is, hogy a bölcsészettudományok integratív, szélesebb összefüggésekre koncentráló szemlélete tanulságos lehet a természettudósok számára a tekintetben is, hogy kellő rálátással miként tájékozódhatnak tudásterületük évről évre robbanásszerűen gyarapodó ismeretanyagában.
 
Fodor Pál történész, az MTA Bölcsészettudományi Központjának főigazgatója rámutatott arra, hogy a bölcsészettudományok az emberről szólnak, legalapvetőbb feladatuk pedig a tolmácsolás, közvetítés kétféle értelemben is. Egyrészt a múlt kulturális értékeinek továbbadása a következő generációk számára, másfelől pedig a világ összefüggéseinek érthető nyelven történő közvetítése a közösség számára – fejtette ki a főigazgató.
 
Pléh Csaba nyelvész, pszichológus, akadémikus azt emelte ki, hogy a modern bölcsészettudományok előtt álló egyik nagy kihívás a klasszikus kultúra és az új információs technológiák összekapcsolása. Újra meg kell tanítani írni a gyerekeket, a számítógépet használó interneten nevelkedő generációkat – hangsúlyozta a szakember.
    
Hámori József agykutató, volt kulturális miniszter arról hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsészettudományokra a szabályokhoz nem köthető kreativitás jellemző.
 
Hörcher Ferenc emlékeztetett arra, hogy a 20. században a humán értelmiség egy része diktatúrák szolgálatába állt, részben kiszolgálója, részben áldozata lett bűnös rendszereknek, ma pedig a rendszerváltás eufóriáját felváltó kiábrándultság uralkodik és még mindig érezhető a pártállami, megosztottságra építő kultúrpolitika hatása. Ebből a helyzetből legalább a maga köreiben kiutat kell mutatnia a humán értelmiségnek, amely felelős a közösség múltját ápolásáért és az egészséges személyiség neveléséért. Bölcsészettudományok nélkül nem működhet demokratikus társadalom - tette hozzá.
 
A beszélgető tudósok egyetértettek abban, hogy a bölcsészettudománynak nem kell természettudományos tudománnyá válnia, és saját jogán tudomány. Az embert egységben szemlélő, a klasszikus hagyományt ápoló és továbbadó humaniórákra szükség van a modern, egységesülő Európában – állapították meg a kerekasztal-beszélgetés résztvevői.
 
A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/80564