CitizenGO: konzervatívok a család és az élet védelméért

2015. január 5. 12:43
A szabad vasárnap bevezetését, a keresztényüldözés elleni küzdelmet és az abortusz-párti Estrela-jelentés EP-beli elutasítását is a sikerei közé sorolja a CitizenGO nemzetközi aláírásgyűjtő oldal. A konzervatív kezdeményezés célja a család, az emberi élet és méltóság, valamint a szabadságjogok védelme. Minderről Frivaldszky Editet, a madridi központú kezdeményezés hazai munkatársát kérdeztük.

Ön volt az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés magyarországi szervezője. A kezdeményezésnek sikerült 1,8 millió aláírást összegyűjtenie, hogy az Európai Unió ne finanszírozzon többé emberi embriók feltételezhető elpusztításával járó tevékenységet, így például egészségügyi kutatást. Az európai polgári kezdeményezés szabálya szerint ha legalább egymillió támogató aláírást össze tudnak gyűjteni, akkor felszólíthatják az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós jogszabályi javaslatot a témában. A Bizottság válaszolt önöknek. Elégedettek-e azzal, amit elértek?

Az Egy közülünk kezdeményezés szervezőiként arra várunk, hogy az Európai Bíróság megvizsgálja a Bizottság válaszát. Az új jogintézmény léte kérdőjeleződött meg. Az igen szigorú regisztráció idején a kezdeményezés minden kritériumnak megfelelt, ahogy az aláírásgyűjtés lezárásakor is. A Barroso-bizottság hivatalának utolsó napján kiadott közleményében nem adott számunkra elégséges választ arra a kérdésre, hogy miért nem tűzik napirendre a kérdést. A felhozott indokokat a regisztráció idején kellett volna közölni, mivel olyan kérdésben, amely nem releváns az Unióban, nem lehet kezdeményezést indítani. Természetesen az Egy közülünk kérése teljesen releváns (mit finanszírozunk uniós forrásból?), ezért nem tartjuk elfogadhatónak a Bizottság válaszát, ezért kértük az Európai Bíróságot, hogy vizsgálja az ügyet. 

Hányan dolgoznak a CitizenGO-nál? 

A CitizenGO-nál nagyjából 17-en dolgozunk, minden nyelvre jut legalább egy ember (spanyol, angol, német, francia, horvát, lengyel, orosz, holland, olasz, portugál és persze magyar), továbbá öt technikai munkatárs segíti a rendszer működését. Minden országban van legalább egy-két önkéntes, aki segíti a munkát, emellett több mint kétmillió aktív tagja van a közösségnek. A központ Madridban található, a fenntartást pedig magánszemélyek adományai biztosítják; közintézményektől nem fogadunk el adományokat.
 
Mennyi embert ér el a kezdeményezés külföldön és itthon?
 
Minden nyelvhez tartozik egy közösség, akiknek az adott nyelven küldjük el a petícióinkat. Vannak nemzetközi kampányok és hazaiak is. Itthon nagyjából 25 ezren csatlakoztak már a CitizenGO-hoz, a világon pedig kétmillió fölött jár a létszám. 
 
Miként gyűjtik az aláírásokat, s miként juttatják el a címzetthez?
 
Az aláírásokat a honlapon keresztül küldik el az emberek. A rendszer lényege, hogy az aláíró a saját nevében küld levelet a döntéshozónak, azaz az aláírom gombra kattintva egy pillanat alatt eljut az üzenet a címzetthez. Ez igen erős nyomásgyakorlás lehet, amennyiben néhány száz vagy akár ezer e-mail érkezik egy nap alatt egyetlen postafiókba. Lehetőség van arra is, hogy nem küldünk e-mailt, hanem az aláírásokat a kampány végén kinyomtatva adjuk át a címzettnek. Ilyen volt például a belga királynak vagy a Ferenc pápának címzett petíciónk. 
 
Mindez nem spam?
 
Tudomásom szerint a spameket egy cím küldi több embernek. Itt egy ember ír egy másik embernek, azaz nem spam.  
 
Ha bárki indíthat petíciót, nem tartanak attól, hogy céljaikkal ellentétes aláírásgyűjtést is indítanak?
 
Ha valaki nem a honlapon megjelentetett értékrenddel összhangban indít petíciót, akkor fennáll a veszélye annak, hogy töröljük a kezdeményezést. Ha valaki petíciót indít és a témát a CitizenGO csapata is fontosnak tartja, akkor esetenként felkaroljuk és a saját listánkra is kiküldjük a hírét. Így még többen támogathatják.
 
Milyen hatást vált ki egy-egy akciójuk?
 
Igyekszünk elérhető és reális célokat kitűzni, de az is előfordult már, hogy az emberek figyelmét szerettük volna felhívni valamire. Az egyik legsikeresebb kampány eddig az Estrela-jelentéssel kapcsolatos levelünk volt, amelynek hatására egy évvel ezelőtt az Európai Parlament elutasította az abortusz, mint „jog” előmozdítását célzó jelentést. Az EP akkori alelnöke szerint a civilek fordították meg a szavazást (hét szavazaton múlt a döntés). A keresztényüldözéssel, a börtönbe zárt keresztényekkel kapcsolatos kampányainkat írják alá a legtöbben. Az eddigi magyar kampányok eredményei leginkább a szabad vasárnap sikerében, az aláírások magas számában nyilvánulnak meg. 
 
Milyen nagyobb sikerek fűződnek még a CitizenGO-hoz?
 
Mit nevezünk sikernek ebben az esetben? Vannak olyan sikerek, ahol elmondható, hogy kértünk valamit és megtették: például Houstonban nem ellenőrzik a jövőben a lelkészeket és a papokat, hogy milyen kijelentéseket tesznek a homoszexualitással kapcsolatosan; vagy itthon írtunk az Elle magazin főszerkesztőjének, hogy a jövőben tartózkodjanak az abortusz témájának egyoldalú támogatásától és azóta nem jelent meg ilyen cikk. Sikerként könyveljük el a szabad vasárnap mellett hozott jogszabályváltozást is. De siker számunkra az is, ha egy-egy téma a CitizenGO oldaláról indulva szélesebb sajtóvisszhangot kap, vagy az is, ha egy-egy börtönbe zárt vagy halálra ítélt keresztény kiszabadul, bár nem tudjuk, mekkora részünk volt benne. Megtesszük, ami rajtunk múlik. 
 
Előfordul, hogy köszönetnyilvánításra kérik a szimpatizánsaikat, legutóbb Prőhle Gergely családpárti, ENSZ-beli felszólalása kapcsán. Hogy fogadta Prőhle a köszönetmondó leveleket?
 
Az ENSZ-ben megfigyelőként dolgozó munkatársainktól kaptuk a hírt, hogy hazánk határozott felszólalással állt ki a család védelmében. Tudjuk, hogy a mai nemzetközi fórumokon ez mit jelent, ezért indítottam decemberben egy köszönőlevelet. Reménységen felüli volt a pozitív visszajelzések és az aláírások száma, ami bebizonyította, hogy nemcsak valami ellen, hanem a jó dolgok mellett is fel kell emelni a hangunkat. Az államtitkár úrtól kapott pozitív visszajelzést és biztató szavakat a petíció mögé csatoltam, hogy az aláírók is láthassák, mert nekik is szól.  
 
Milyen hasonló szervezetek vannak még, világnézettől függetlenül?
 
A change.org-ról és az Avaazról tudunk még, akik sok emberhez jutnak el petícióikkal. 
 
Milyen akciók várhatóak a jövőben?
 
Továbbra is folytatjuk a család, az emberi élet és méltóság, továbbá a szabadságjogokért folytatott tevékenységünket. Szeretnénk, ha itthon minél többen megismernék a honlapot és egyre több civil szervezet vagy magánszemély élne a CitizenGO nyújtotta lehetőséggel. A honlapon bárki indíthat petíciót, ha szeretne változást elérni a környezetében. Ehhez segítséget is talál: lépésről lépére segítünk a petíció megszerkesztésében.  
 
***
 
Frivaldszky Edit háromgyermekes családanya közgazdaságtanból és angolból szerzett diplomát. 2008 óta az Életvédő Fórum munkatársa és a válságba került kismamákat segítő Együtt az Életért Közhasznú Egyesület elnöke. 2012-től az ENSZ-ben dolgozott civilként a hagyományos családért, a szülői jogokért és a vallásszabadságért, 2012-ben az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés egyik szervezője volt. 2014 óta a CizitenGO magyar munkatársa.

Összesen 80 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Belegondoltatok abba, hogy mit is jelent az a "szabad vasárnap"?

Egy jóléti társadalomban ez oké, de Magyarország sajnos még nem az. Nagyon sokan a magasabb fizetésért dolgoztak vasárnap. Ráadásul most sokan elvesztik az állásukat és nem lesz fizetésük, amit a családjukra költhetnének (ha már a család felmerült).

Ne haragudjatok, de azért jó lenne ha két lábbal állnátok a földön...

1.A liberalizmus egyoldalú-individualisztikus emberfelfogásával szemben a keresztény ihletettségű jobb , mert elkerüli az individulaizmus és a kollektivizmus szélsőségét .
2. Legalább a szolíd ellensúly szerepére alkalmasnak tűnik ez a szervezet . Hajrá !

1.Végigolvasva a kommentjeit , kiderül : összekeveri a befolyásolást a determinálással . Egyetlen szervezet / még egy dikatórikus állam / sem képes mindent meghatározni .
2. A cikkben említett intézmény viszont ugyanolyan legitim módon küzd a céljaiét , mint bármely más .
3. Ez a cikk csak az Ön nézőpontjából át nézve "szarság". Hála Isten , a Mandiner másként látja ...

Nem is akar "meghatározni" , hanem csak a meggyőződése szerint a világot formálni . Mások , más nézetekkel , szintén alakítják a valóságot . Ebből jön létre a tényleges helyzet .

1.Miért , Ön nem változtatja a világot az összes tevékenységével ?...
2. A "mikrokörnyezet" definíciója mi ?
3. Ön fogja meghatározni , vagy más ?...
4. A "mikrokörnyezet" nem hat tovább ? Tehát : a hatás megáll a "mikrokörnyezetnél" ?...

1. Ahogy írtam , a mikrokörnyezet közvetítésével a hatásunk tovább ér , az egész társadalomig .
2.Minden ember úgy hat , ahogy tud . Másrészt , a világot befolyásoló intézmények minden társadalomban megvannak : az iskola neveli a gyerekeinket / beleszól a család életébe / ; a lobbi szervezetek - tetszik nem tetszik - működnek stb.
3. "Vigasz": mindenki élhet az önálló kritika lehetőségével , adakozik vagy nem adakozik bizonyos szervezetek javára stb.
4. Egy plurális-demokratikus társadalomban hatások szövevényében élünk .
5. Persze ,konkrétumokról lehet vitatkozni , de mindig voltak/lesznek "egyenlőbbek" ...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés