Konrád és a felügyelet − Az értelmiség útja az útvesztésig I.

2014. július 14. 14:11

Rajcsányi Gellért
Mandiner
Az egykor a világ értelmezésének kizárólagosságát magának igénylő értelmiségi elit elveszíti a kapcsolatot a társadalommal, amelyből kiemelkedett és a valósággal, amelyet egykor megmérni és átszabni akart.

Bajban van a „balliberális” „értelmiség”. Idézőjelbe tettem mindkét szót, hiszen jól tudjuk, hogy mindkét kifejezés értelméről, jelentéséről, értelmezéséről esszéket lehetne írni. Miközben tudjuk, hogy kikről van szó. Ezek a körök bajban vannak − egyébként Európában is, de nálunk talán még inkább. Mind a baloldaliság, mind a liberalizmus eredeti ethosza elveszni látszik egy kiúttalannak tetsző útvesztőben. E labirintusban az egykor a világ értelmezésének kizárólagosságát magának igénylő elit is elveszíti a kapcsolatot a társadalommal, amelyből kiemelkedett és a valósággal, amelyet egykor megmérni és átszabni akart; miközben kívülről nézve egészen furcsa, szűkös ketreceket zár saját magára.

E folyamatnak több jellemző epizódja most történik itthon, az épp nyárba ájuló magyar közéletben, egy elkapott konrádi mondattól a Pásztor Albert-ügytől egészen S. tanár úr távolról idekapcsolódó, de nagyon is jellegzetes történetéig.

„Az autonóm értelmiségeknek szellemi felügyelet alatt kell tartaniuk a nemzetállami kormányokat” – idézi a Jobbklikk Konrád Györgyöt a minap megjelent, Itt, Európában című kötetből (Európa Kiadó, Bp. 2014.). Csodálatosan tömör összefoglalója ez a kis mondat egy komplett világ-, politika- és társadalomfelfogásnak, benne az önnön kivételezett helyét és feladatát vizionáló értelmiségi gőggel.

Nem új persze a gondolat – sőt, a legrégibbek közül való: Platón már Az Államban megfogalmazta, hogy az államot a legbölcsebbeknek, a filozófusoknak kellene irányítaniuk, alájuk rendelve az állam őreit, majd az összes többi polgárt. Persze a valódi világban Platón a valódi hatalomtól tartva menekült el emigrációba – korai elődje a mindenkori független értelmiséginek – , majd később is voltak összeütközései a politikai hatalom birtokosaival. Ilyen az, amikor idea, idealizmus, ideológia találkozik a való világgal, már akkor is, azóta is, most is.

Konrád György – ahogy a nemzetek fölötti, technokrata, és nyilván a filozófusok befolyása alatt álló Európáról álmodozó Jürgen Habermas is – újra kitalálná Európát, benne az elkanászodásra hajlamos nemzetállami kormányokkal és az ész tiszta fényénél mindent látó, mindenkinél bölcsebb autonóm értelmiséggel. Kérdés persze, hogy miként és mitől autonóm ez az értelmiség, különös tekintettel a külföldi államok, városok vagy nemzetközi pénzemberek által biztosított ösztöndíjak vadászatának viszonyára az autonómiával.

Ahogy kérdés az is: mégis, milyen demokráciafelfogása van annak, aki a választópolgárok, a nép, a démosz által megválasztott kormányzatokat akarja nem megválasztott, autonóm fároszként felügyelni? Itt tetten érhető ennek a bizonyos balliberalizmusnak a zsákutcája: addig-addig igyekeztek magukra szabni a sokrétű, örökké változó valóságot, amíg az társadalmastul, népestül szépen lassan kicsúszott a kezeik közül.

És mintha már annyira nem is érdekelné őket a démosz, s elegendő lenne nekik, hogy a démosztól függetlenül, megválasztás és az ezzel járó felelősség nélkül csak úgy egy damoklészi kardot tartsanak a mindenkori kormányzatok fölé, persze szigorúan az autonómia jegyében. Tulajdonképpen a legfőbb politikai hatalmaz gyakorolva.

Nem arról van szó persze, hogy egy adott politikai kormányzat ne legyen ellenőrizve a nyilvánosság által. Isten őrizzen attól, hogy csak és kizárólag a politikai hatalom logikája érvényesüljön. Egy egészséges közélethez a közzel, a közösséggel foglalkozó fórumok, hálózatok, pártok, egyletek, mozgalmak, médiumok, formális intézmények és organikusan alakuló közösségek minél gazdagabb szövedékére van szükség. A lényeg a helyes egyensúly: ahogy veszélyes egy teljesen szétesett kormányzás, ugyanúgy veszélyes a bármely – igen – féket és ellensúlyt kiiktató, központosító, ad hoc jellegű döntéseken és azok visszacsatolás nélküli, rapid végrehajtásán alapuló rendszer is.

De senki ne higgye el azt magáról, hogy a társadalom fölé emelkedve, felelősség és elszámoltathatóság nélkül irányt szabhat a nemzet egészének. Különösen, ha az intellektuális elefántcsonttornyok és légvárak építése során egyre inkább elszakadt már a társadalom valóságától. Annak ugyanis nemzeti kudarc lesz a vége.

És egyben személyes kudarc is: Konrád György fenti felügyelő bölcsességét ugyanis nemrég a valóságban is kipróbálta – nahát – az a bizonyos balliberális értelmiség, vagy pontosabban annak egy igen befolyásos és magának döntnöki pozíciót igénylő köre. Az év elején ennek a körnek engedelmeskedve vették be a baloldali összefogásba a baloldalt szétziláló, annak politikai kudarcát okozó Gyurcsány Ferencet. Aminek az eredménye egy újabb teljes politikai, választási kudarc lett.

A kiút reménye csak egy újabb zsákutca lett az útvesztőben. Még egy lépés az értelmiség (osztály)hatalmának teljes elveszítése felé.

Ráadásul az ennek a hálózatnak a hathatós segítsége révén újra parlamentbe kerülő, az EP-választás tanúsága szerint újra talpra álló Gyurcsány-párt most már magát ezt a maradék baloldali-liberális értelmiségi hálózatot zilálja tovább – egy, a pőre reálpolitika szemszögéből egyébként logikusnak látszó lépéssel –, lásd a Pásztor Albert-ügyet.

De erről majd legközelebb.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gellért! Konrádék nem a magyar társadalomból "emelkedtek ki". Ők a magyar társadalmat csak kihasználandó, igazgatni való eszköznek tartják.
Rabszolgák csoportjának, mert a nemzet fogalmat nem ismerik.
Nekik osztályok vannak, nekem hazám.

"mégis, milyen demokráciafelfogása van annak, aki a választópolgárok, a nép, a démosz által megválasztott kormányzatokat akarja nem megválasztott, autonóm fároszként felügyelni?"
megmondom milyen a felfogása: teokrata, de inkább bolsevista. Azaz egoista elitista.

Nagyszerű pálya-és kórkép a balliberális elitről általában és Konrádról különösen.
Telitalálat (megint).

Az utánpótlás a HaHa és az Ökótárs nyúlványai , a krétakörök felől látszódik. Nagyon fontos, hogy legyen finanszírozó. Ingyért nagyon ritkán felügyelnek szellemileg, pláne jobb , ha ki lehet számlázni a köz- és magánépületbe hatolást, pártházakba, egyetemekbe, minisztériumokba, elnöki palotákba és hídra mászásokat.
Kohnrád imádja a szatmárit, elméje anarchiára sulykol.

„Az autonóm értelmiségeknek szellemi felügyelet alatt kell tartaniuk a nemzetállami kormányokat”

Ezt gondolta Hitler is, akinél autonómabbat nehéz elképzelni és aki csak Európára korlátozta volna felügyeletét.

"„Az autonóm értelmiségeknek szellemi felügyelet alatt kell tartaniuk a nemzetállami kormányokat” "
- írja Konrád.
Ezzel szemben: minél nagyobb mértékű az említett felügyelet, a felügyelteknek annál nagyobb hiányérzetük van.
Ez így folytatódik, minden megbillent országban, az "idők végezetéig". Addig, míg az illető közösség végzetesen legyengül. Lásd: 1998, Bokros-csomag utáni állapot. Ill. 2002-2010-et - ekkor az "autonóm értelmiségiek szellemi felügyelői" az aktuális kormánnyal karöltve ellenőrizték a kormányt - követő országcsőd állapota,.
Furcsa, de így volt.
Bolond Istók idézte, a napokban, Hamvas Béla nyomán:
"A szellem önmagában negatív: minden meg nem kötött és meg nem szentelt szellem sátáni, mondják a keresztény gondolkodók."

S az eredménye is az.

Némileg sarkítva, de én úgy gondolom nekünk van a legsunyibb, legaljasabb, legbutább szellemi "elitünk" K-Európában.(Tisztelet a kivételnek!)
A rendszerváltás elsikkasztásához sunyin asszisztáltak. És pillanatok alatt beálltak a pártérdekek mögé. (Legjobban fizetett az szdsz szekerét tolni.)

Örömmel olvasom, ha jobbat ír.

Válaszok:
Agnieszka | 2014. július 14. 15:45

van blogod, írásaiddal? szívesen szemléznénk!

Cak emlékeztetnék:
"Barroso, az Európai Bizottság elnöke 400 értelmiségi részvételével Varsóban kiválasztotta az „elitek elitjét”, többek között Konrád Györgyöt, Per Nyholm dán író-újságírót és Tomás Sedlacek cseh közgazdászt, s megbízták őket a új európai charta kidolgozásával." (2013. július)

Válaszok:
hátakkor | 2014. július 14. 15:46

Az EB elnökének teljes szereptévesztése..

Persze, ők párhuzamos társadalom. Kicsit törzsi.

„Az autonóm értelmiségeknek szellemi felügyelet alatt kell tartaniuk a nemzetállami kormányokat” – idézi a Jobbklikk Konrád Györgyöt a minap megjelent, Itt, Európában című kötetből (Európa Kiadó, Bp. 2014.)."

Orwell 1984 című művének világképe feltűnő és szándékos párhuzamokat mutat a totalitárius államokkal.

Az 1984 kormánya négy fő minisztériumból áll, melyek nevei pontosan a feladatuk ellentétei:

„a Béke-minisztérium háborúval foglalkozik,

az Igazság-minisztérium hazugságokkal,

a Szeretet-minisztérium kínzással,

s a Bőség-minisztérium éheztetéssel.”

Az új kultúrát a Nagy Testvér, a Párt, illetve a Gondolatrendőrség kizárólagossága irányítja,

"Az autonóm értelmiségeknek szellemi felügyelete", amit Konrád követelményként megfogalmazott, lényegében a Gondolatrendőrségnek felel meg!

Kohnradéknak nem a jobber holdudvar az ellentettje hanem az értelmes gondolkodó

Milyen zsákutcában vagy?

Az első mondatra: az eladósodásra gondolsz?

A Wiki-ből:
Lenin is famous for his caustic remark that "[the] intelligentsia is not the 'brain of the nation', it is the 'feces of the nation'".

Lenin elvtárs híres a maró megjegyzéséről, miszerint az értelmiség nem "a nemzet agya, hanem a nemzet szara".

Nyíltan emlegetik Sipos Pál nevét a pedofilügyben

http://valasz.hu/itthon/nyilta..

Sipos Pál volt az a bizonyos magyartanár

Másodikos voltam, amikor elment az iskolából Sipos Pál. Így hívták a magyartanárt – mondta Rozgonyi Krisztina. 1989-ben két szülő ultimátumot adott neki: vagy elmegy a gimnáziumból, és soha többé nem foglalkozik gyerekekkel, beszünteti a nyaraltatásokat, vagy kitálalnak, és feljelentést tesznek. Sipos tanár úr az előbbi utat választotta. A médiajogász szerint a szülők azért sem akartak rendőrséghez fordulni, hogy megkíméljék gyermekeiket a büntetőeljárás sokszor megalázó és fájdalmas tortúrájától. Az akkor hatályos Btk. alapján megrontásért a legmagasabb kiszabható büntetési tétel nyolc év volt. Mivel a bűncselekményt többször is elkövethette, akár 12 évet is kaphatott volna – hangsúlyozta az Origo kérdésére a jogásznő. Sipos Pál, miután otthagyta a gimnáziumot, a Magyar Televízióba ment. A többi között ő volt a felelős szerkesztője 1994 és 1998 között a Repeta című műsornak, amelyben tinédzserekkel dolgozott együtt. A gimnáziumban történtek óta ugyan eltelt 25 év, de azt nem tudjuk, hogy később a köztévében mit csinált a műsorkészítésen kívül az adásban szereplő gyerekekkel. A 444.hu-s cikk tanúsága szerint a tévében is történhetett hasonló. Csak a rendőrségi nyomozást követően derülhet ki, hogy valóban nem történt-e azóta hasonló eset, és elévült-e a bűncselekmény, amit elkövethetett – figyelmeztet Rozgonyi.

http://www.origo.hu/itthon/201..


Halványan emlékszem rá a tv-ből... felháborít, hogy a szülők és tanárok, akik tudtak arról miket követett el az ő gyerekeikkel, tanítványaikkal nem tettek semmit azért, hogy megakadályozzák a tv-s tevékenységét, amely újabb lehetőséget nyújtott számára beteges hajlamai kiélésére.

"elit" - így írtam, idézőjel közt!

A Lenin-fiúk szellemi felügyelete..

Míg másokat a határon lelőttek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés