A nagyhatalmaktól kér segítséget Ukrajna
Az ukrán parlament vasárnap azzal a felhívással fordult az Ukrajna biztonságáért garanciát vállaló nagyhatalmakhoz, hogy szavatolják az ország területi épségét. A felhívást határozat formájában az ukrán parlament vasárnapi, zárt ajtók mögött tartott ülésén fogadták el. Az 1994-es budapesti memorandum aláírói, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország kötelezték magukat Ukrajna területi épségének szavatolására. Az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó Olekszandr Turcsinov házelnök magyarázata szerint azért zárták ki rendhagyó módon a nyilvánosságot a parlament plenáris üléséről, nehogy a képviselők „kísértésbe essenek”, és saját PR-céljaikra használják ki „az ország számára veszélyekkel terhes időszakban” tartott ülést.
Elkezdődött az ukrán hadsereg tartalékos tisztjeinek mozgósítása Kárpátalján – közölte vasárnap a Karpatszkij Objektív, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ukrán nyelvű hírportálja. Az orgánum úgy tudja, az ukrajnai megye hadkiegészítő parancsnokságai telefonon hívják be elsősorban a korábban leszerelt hivatásos tiszteket, vagy szólítják fel őket arra, hogy külön értesítésig ne hagyják el lakóhelyüket. Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári járási szervezetének elnöke arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Beregszászi járásból három tartalékos tiszt behívásáról értesítették helyi aktivisták. A tartalékosokat telefonon utasította a járási hadkiegészítő parancsnokság, hogy maradjanak a lakóhelyükön. A Csapon élő Balogh azt is elmondta, biztos értesülései vannak arról, hogy a kisvárosban állomásozó utászezred laktanyájában vasárnap behívott, korábban ott szolgált tartalékos tisztek várják menetkészen, hogy útnak indítsák őket.
A katonai műveletek és a fenyegetőzés leállítására szólította fel Oroszországot Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az Észak-Atlanti Tanács rendkívüli ülése előtt vasárnap kora délután. A dán politikus szerint Oroszország lépései Ukrajnában ellentétesek az ENSZ alapokmányában megfogalmazott elvekkel, és fenyegetést jelentenek Európa békéjére és biztonságára. A főtitkár egyúttal megerősítette, hogy a NATO támogatja Ukrajna területi egységét, és azt, hogy az ukrán nép külső beavatkozás nélkül dönthessen a saját jövőjéről.
Összesen 182 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Kit takar az, hogy Ukrajna? Van törvényesen megválasztott kormányuk, vagy csak az amerikaiak által kinevezett helytartók, államelnök, miniszterelnök és a többiek? Akiknek most végre kell hajtaniuk az amerikai kottában szereplőket?
Mert amennyiben így közelítjük meg, akkor két várossal odébb is összeállhat öt ember, s azt mondhatja, hogy én vagyok Ukrajna, s én nem hívok be senkit sem.
Minden az amerikai tervek szerint alakul, sőt, fel lehet gyorsítani a lépéseket, még gyorsabban be lehet őket léptetni a NATO-ba, az EU-ba, mehet az IMF is. Az oroszok meg remélhetőleg megelégednek az orosz területek visszanyerésével.
A maradék Ukrajnába meg beköszönthet végre a nyugati jólét. Hiszen ez a legfőbb célja mindenkinek, a sokat szenvedett ukrán nép felemelése, kárpótlása évszázados szenvedéseikért. Mindenki tudja, hogyan viselik az amerikaiak a szívükön a népek sorsát. Ők nagyon jó emberek.
A kijevi tüntetéseket szító, támogató nyugati diplomaták netán ezt akarták elérni?
Persze, akár szerződést is kötöttek volna Janukoviccsal, még úgy is, ha közben járásuk ellenére sem engedi szabadon Timosenkot.
Csak akkor lett belőle diktátor, mikor felmondta a reménykeltő üzletet. Akkor már nem átallták lázítani sem a tüntetőket.
Mert az üzlet minden felülír. Ha megéri, akkor üzletelünk Kadhafival, Asszaddal, Janukoviccsal, csak legyen meg a haszon.
Ezek az EU elvei, erre olyan büszkék?
Fordítva is igaz lehet: Neked egy dolog a fontos: követni a vezetőt, és elutasítani minden kritikát, ami éri.
Nézőpont kérdése ki hogy látja.
Amúgy pedig sajnálatos, hogy bármi megítélése egy -azaz EGY- ember véleményéhez igazodik. Mellette, vagy ellene. Ez már maga az agyrém.
Ne hülyéskedj már, Fodor Gábor is ezen görcsöl. Putyinnak Ukrajnában hadiipari, katonai, gazdasági érdekeltségei vannak. Ott van az Antonov repülőgép gyár, a szevasztopoli támaszpont, 17 millió orosz. Ha kiprovokálják, akkor lépni fog, ahogyan az USA is lépne ebben a helyzetben.
Lehet itt sok mindent mondani, lehet ezt magyarázni, de egy ekkora hatalom nem hagyja az érdekeit, ahogyan egyik más hatalom sem tenné. Lehet ezt minősíteni, de nem hagynák.
Nagy Britannia miért vette vissza Falklandot? Franciaország miért avatkozik be Csádban, Amerika miért áll ki Dél-Korea, vagy Tajvan mellett. Ráadásul ezek nem a szomszédban vannak, ahol még saját fajtáját is védeni kéne.
Át kellett volna gondolni ezt a tűzgyújtást.
Nem mindegy? Ha csak ennyi, az is elég indok az oroszoknak. Ők nem fogják hagyni a határon túliakat.
Ki hitte el azt, hogy a felszított Kijevi tüntetések nem eszkalálódhatnak nemzetiségi alapon?
Vagyis?
Most még nem. De az ukránoknak van törleszteni valójuk, és ha ez hangsúlyt kap, nem lesz, aki lecsendesítse.
Nem jó dolog egy nagyhatalomnak presztízs veszteséget okozni, mert visszaüt. Ez volt szeptember 11 a maga következményeivel, és ez van most a téli olimpiára időzített ukrán felforgatással. És miért is történt mindez? Mert Ukrajna az EU-nak egy 40 milliós piac. Csak hát ez Oroszországnak sem közömbös.
És ehhez már semmi közük nincs a Kijevben meghalt szerencsétleneknek. Ők sem tudják már meg, miért vesztették életüket.
A baj soha nem az ürüggyel van, hanem a tényekkel. A tények pedig úgy néznek ki, hogy az EU kudarca nyomán felszított orosz ellenesség elkezdte polarizálni Ukrajnát. A Szovjetúnió felbomlása után most kóstolgatják először Oroszországot. És most sértődés van, hogy az oroszok nem dumálnak, nem alkudoznak, nem keresik a politikai csűrést-csavarást, hanem lépnek. Akinek ez meglepetés, az vessen magára.
Mi nem igaz ebben? Kérdezd a románokat! Ez nem értelmi szint kérdése, hanem tény.
Bejelentkezés