Általában roppant egyszerű dolgokat szoktak kérni, követelni, javasolni a Hatalmas Nagy Emberektől: ne késlekedjenek, ne szarakodjanak tovább, ne piszmogjanak azzal, hogy mekkora orbitális marhaság, amit a közéleti paranoiás ír, azonnal számolják fel a leleplezett disznóságokat, szüntessék meg a cudar viszonyokat.
És természetesen mindig, minden Nagy Disznóságra van Bizonyítéka a közéleti paranoiásoknak. Van a csodaszer, a szent ereklyetartó, az aduász, a minden kétséget eloszlató mirákulum. A Zöld Dosszié. A közéleti paranoiás Bizonyítékai vagy olyanok, mint a Loch Nessi-i szörny, mindig beszél róla, de soha, senki nem látta, vagy olyan bombasztikus anyagok, mint évekkel korábbi újságok kivágott cikkei, a közéleti paranoiás korábbi levelei.
A közéleti paranoiást mindig üldözik. A szomszéd, a csalók, a korruptak, a főnöke, a hatóságok, a titkosszolgálatok, a földönkívüliek. Zaklatják, tönkre akarják tenni vagy már tönkre is tették, a fűtőtesten keresztül sugározzák, lehallgatják, követik.
A közéleti paranoiás szegény, szerencsétlen futóbolond.
A legszemetebb dolog politikai, üzleti, hatalmi érdekből kihasználni ezeket az embereket, tiszavirág életű közéleti celebeket gyártani belőlük, a Nagy Botrány kirobbantójaként sztárolni őket, majd amikor kiderül, hogy nem leleplezők, hanem törődést érdemlő betegek, akkor ripsz-ropsz ejteni őket.