A legveszélyesebb dolog az emberre a céltalanság

2013. május 28. 10:52

Erőss Zsolt
családháló.hu
Kötődünk Kőrösi Csoma mentalitásához, székely vagyok, és akarunk magasabbra menni és hegyre menni, még magasabbra menni, és a Himalájába…

„Most közzétett, 2013. január 26-án zajlott beszélgetésünkkel szeretnék segíteni abban, hogy minél többekhez eljuthassanak a magyar emberek számára átadni kívánt gondolatai, felismerései, melyeket gyakran a hegyek csendjében, a világot a szó valódi és képletes értelmében felülről látva munkált ki, s mondott el a maga szerény, csendes módján. Természetesen nem kell Zsolttal mindenben mindenki egyetértsen, hiszen ezt ő sosem várta el senkitől, de fogadják nyitott szívvel üzeneteit!

Kékesi Raymund: – Kőrösi Csoma Sándor miatt Csoma a kisebbik gyermeked?

Erőss Zsolt: – Persze. Róla mindenki tanul, a magyarság, a magyar kultúra része. Székely, polihisztor. Hogy az ember mentálisan így kiteljesedjen, polihisztorrá válva eljusson Ázsiáig és a tibeti kultúra kutatásáig, ez hatalmas teljesítmény. Ő az őshazát kereste, és eljutott Dardzsilingig. Azon a vidéken valóban vannak nyomai a magyarságnak – én is gyakran találkozom ilyenekkel. Kötődünk Kőrösi Csoma mentalitásához, székely vagyok, és akarunk magasabbra menni és hegyre menni, még magasabbra menni, és a Himalájába… Soha senkit nem ismertünk Csomának, mármint rajta és a fiunkon kívül, de ez egy régi magyar keresztnév.

K.R.: – Milyen magyarságra utaló nyomokat találtál a Kőrösi Csoma által kutatott vidéken?


E.Zs.:- A nepáli magor vagy magar törzs talán a legérdekesebb e szempontból. Nekik van rovásírásuk, vannak kopjafáik, s a rokonságunkról ma már valamilyen szintű kutatás is zajlik. Én jártam ezen a vidéken, s átmentem magor földeken, de csak miután hazajöttem, tudtam meg, hogy például kopjafás a temetkezésük. Láttam egy temetési menetet, de nem érdekelt annyira, pedig ha ezeket már akkor tudom, mindenképp részt veszek a temetésen, s jobban utánanéztem volna ennek. Érdekes, hogy így Ázsiából elindulva a többféle velünk azonos vagy rokon törzs egyikéből hegyi törzs lett. Trópusi területen laknak, de nagy hegyek alatt. Amúgy a magoroknak királysága volt, és olyan birodalmuk, amely Nepál nagy részét uralta, de ez vagy 500 évvel ezelőtt szétesett.

K.R.: – Úgy tudom, hogy a nepáli vezetőrétegben ma is vannak szép számmal magor származásúak.


E.Zs.: – Vannak, de ez mára már mégis kis törzsnek számít. Mivel azon a vidéken fellelhető a régebben hatalmas magor törzs, s ott van Tibet, meg Nepál, Csoma azzal, hogy elkezdte a tibeti kultúrát tanulmányozni, a legrégibb történelmünk forrásaihoz tudott eljutni. Vajon mi mindent tudott volna feltárni, ahogy az szándékában is állt, ha a tibeti leírásokat, kolostori kódexeket még jobban megismerhette volna? Mindenesetre jó úton járt. Darjeelingben, Ladakban, és Szikimben egy tiltott kultúrával ismerkedett. Az akkori dalai láma zártan tartotta ezt a kultúrát, és a láma alattvalói a kolostorokban a szerzetesek. Ezeknek tiltva volt, hogy nyugati kultúrával ismerkedjenek, vagy tibeti kultúrát adjanak át a nyugatiaknak, Csoma tehát tilosban működött. Akkoriban a tiltás nem pénzbüntetéssel járt…

K.R.: – Ujgurokkal is találkoztál?


E.Zs.: – Pakisztánból, tehát a Karakorum hegységből a Kundzseráb – hágón lehet átmenni az ujgur területekre, és ott jártunk, tehát a határvidéken, meg a Pamir-vidéken, vagyis az ujgurokat csak körbemászkáltuk, de hozzájuk még nem jutottam be. Vannak barátaim, akik végigbiciklizték ezt az egész vidéket, tehát Pakisztánt, Ujguriát, Nepált és a tibeti területeket. Mesélték, hogy érdekes kalandokat lehet átélni arrafelé.

K.R: - Téged ezek szerint nem csak a hegyek vonzanak, hanem a környékbeli kultúrák is.


E.Zs.: - Persze, hiszen nem lehet úgy hegyet mászni, hogy az ne érdekeljen, ami a hegy alatt van. Ez nem csak Ázsiára érvényes.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 73 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Tudtommal a Csoma vezetéknév, ez volt Csoma Sándor édesapjának a vezetékneve, a Kőrösi előnevet székely szokás szerint a származási hely határozta meg (Kőrös).

Valamint nem a tiltott kultúra feltárásáért érte utol a láma büntetése, sokkal inkább az angol kémek akciójáról lehetett inkább szó, de a földhözragadt mocsárláz sem zárható ki, mint halálok.

A Csoma Sándor iránti tiszteletet értékelem, hozzáfűzném, hogy olyan alázattal, szerénységgel, mindenféle világi hívságra érzéketlen önfeláldozással kevesen szolgálták még népüket mint éppen Ő.

Csoma egészen kicsi gyermekkorától ennek a célnak élt, megtalálni az őshazát, visszatérni a kiindulási ponthoz, ezáltal is magunkra találni. Mindent ennek rendelt alá, persze bátorságnak sem volt híján.

Abban igazad van, hogy extrém körülmények között állta meg a helyét, de nem 'sportból'. Sokkal magasabb eszmék vezették.

"Szerepelt ott egy "többek között" is."

Ezzel egyetértek.

Te biztosan tudod miért tartottad szükségesnek ezt megemlíteni...

A jó öreg Montmorency! :)

A hegymászó-serpa témában nekem a régi aranyköpés jut eszembe, miszerint Ginger Rogers mindent tudott amit Fred Astaire, csak tűsarkúban és hátrafelé. :)

Szerintem keveset beszélgetünk! ;)

Az igazsághoz tartozik, hogy csak a Három ember...t olvastam Tőle, de azt rongyosra.

Nekem határozottan a kutya volt a kedvencem, a gulyásfőzési jelenet,meg a találkozás a kóbor macskával epic! :D

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés