Ma eldől, ki fogja vezetni a vagyonvisszaszerzési hivatalt

Az államfői feladatokat ideiglens ellátó Forsthoffer Ágnes elnöklésével tart ismét ülést az Országgyűlés, a képviselők két hetes szünet után térnek vissza a parlamentbe. Az Index összefoglalója szerint ma kiderül, 

Az ülés ezúttal is Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik, de még ezt megelőzően az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság ülésén szavazzák meg, hogy kit terjesztenek a parlament elé a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökének, valamint négy alelnökének. Jancsics Dávid visszalépése után három jelölt maradt: Unger Anna, Ligeti Miklós és Sárvári Nicholas. Miután a bizottság megnevezi a végleges jelölteket, a parlament pénteki ülésén szavaz róluk, de előtte még más ügyekben is dönt az Országgyűlés.

A miniszterelnök felszólalása után szokás szerint következnek a frakcióvezetők, ez a kezdés pedig garantálja a puskaporos hangulatot, ahogyan azt megszokhattuk már az új Országgyűlésben. A várható tűzpárbaj után a parlament a Médiatanács új vezetésének kiválasztásához szükséges eseti bizottság létrehozásáról dönt, emellett a bizottsági tisztségviselőkről és tagokról is szavazhatnak a jelöléstől függően.

A nap további részében az alábbiakról folytatnak általános vitákat:

• A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosításáról – A szakképzési centrumok vezetésének átalakítása: megszüntetnék a kancellári pozíciókat, a feladatokat pedig a főigazgatók vennék át, akiket szakmai főigazgató-helyettes segítene. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása 2026. december 31-én megszűnne, az új főigazgatói pályázatokat pedig szeptember végéig ki kell írni.
• Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról – Az uniós irányelvekhez igazítva védenék a közéletben részt vevőket és az újságírókat a visszaélésszerű, elhallgattatásra törekvő pereskedéstől (úgynevezett SLAPP-perek), lehetővé téve a nyilvánvalóan megalapozatlan keresetek korai elutasítását. Emellett megszünteti a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát, valamint pontosítja a gondnoksági perekre és a polgári eljárásra vonatkozó szabályokat.
• A Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával összefüggésben az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításáról – A javaslat az alkotmánymódosítás utáni új szabályokhoz igazítja a jogszabályokat, hogy minden tekintetben összhangban legyenek egymással. Ennek keretében átírja az Alkotmánybíróság működését: a tagok ezentúl maguk választanak elnököt pályázat útján, a bírák megbízatása 70 éves korukban megszűnik, a döntéseiket pedig újra a Magyar Közlönyben kell nyilvánosságra hozni.
• Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról – A törvényjavaslat a rászoruló háztartások megsegítése és a fűtési költségek csökkentése érdekében 27 százalékról 5 százalékra mérsékli a tűzifa és más faalapú tüzelőanyagok (például pellet; brikett) általános forgalmi adóját. Az áfacsökkentésről szóló szabályozás a tervek szerint 2026. szeptember 15-én lép hatályba.

A fentiek általános vitája vezérszónoki felszólalásokkal folytatódik pénteken is, majd le is zárják őket, de ekkor szavazás még nem lesz erről. 

Voksolnak azonban a képviselők arról, hogy 

Ezzel lezárul a Tisza Párt választási kampányban tett egyik legnagyobb és a szavazóik által legjobban várt vállalásának az első fejezete. Miután megválasztották a széles jogkörrel felruházott szuperhivatal legfőbb tisztségviselőit, elkezdődhet a munka, első körben a teljes hivatal felépítésével, az állomány kialakításával. A Tisza szimpatizánsai természetesen már az első ügyet várják, amivel a hivatal foglalkozni kezd, erre azonban még valószínűleg sokat kell várni, nem is beszélve vádemelésről, hovatovább jogerős ítéletről.

Nyitókép: Hegedüs Róbert/MTI